A népmese összetartó ereje a Vajdaságban

Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg Zentán a Kálmány Lajos Népmesemondó versenyt. Idén nem csak Kálmány Lajos néprajzkutatóra emlékeztek, hanem Borbély Mihály beodrai mesemondó hetvenedik évfordulójára is. A verseny legfőbb célja az élőszavas mesemondók felkeresése és felkutatása, valamint a népmesék népszerűsítése. A szervezők nagy örömére szolgál, hogy Vajdaság több területén is működnek meseműhelyek, ahol pedagógusok, felkészítő tanárok, elismert mesemondók foglalkoznak az ifjú tehetségekkel. Az egybegyűlteket Czegledi Rudolf Zenta Község polgármestere köszöntötte, elmondta, hogy nagy öröm számukra, hogy évről évre ilyen sok mese kedvelő gyermek és fiatal vesz részt ezen a Zenta számára is nagy jelentőségű versenyen.

Juhász Lassú Kornélia szervező elmondta, hogy mint évről évre idén sem csak a mesemondóknak hirdették meg a versenyt, hanem népmesegyűjtő és népmese illusztráló kategóriában is jelentkezhettek a résztvevők. A népmese illusztrátor kategóriába 129 pályamű érkezett, elsősorban óvodások, kisiskolások és felsős tanulók küldték el munkáikat, melyeket egy háromtagú szakmai zsűri bírált el. Az elkészült rajzokból kiállítás nyílt a Zentai Alkotóházban, amelyet június 9- ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

– Mesemondó versenyünk legnépszerűbb kategóriája az előadóművészi kategória, amelyre idén 125 mesemondó jelentkezett, óvodás kortól egészen a kis és nagy iskolás, valamint a felnőtt korosztályig. Az előselejtezők eredményeképp hatvan mesemondó kapott meghívást a mai zentai döntőre. Az ő munkájukat szintén szakmai zsűri bírálja el – mondta Juhász Lassú Kornélia.

A Kálmány Lajos Népmesemondó verseny a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ szervezésében valósul meg évről évre. Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja elmondta, hogy a népmeséknek a hagyományaink erősítésében fontos szerepük van, a hagyományok önmagukban halott betűk volnának, hogyha nem töltenénk meg őket élettel.

– A tavaszi időszakban nagy hangsúlyt helyezünk a gyermekekkel történő foglalkozásra és törődésre. A népmese egy olyan terület, amelyen keresztül a gyermeki lelket meglehet szólítani, ugyanakkor a tanárokat, tanító néniket, osztálytanítókat is be tudjuk vonni a munkába. Számos előválogató verseny előzi meg ezt a döntőt és tulajdonképpen ezt a rendezvényt. A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénynek nyilvánította. Ami azért is fontos, mert Dél- Bácskától, Észak-Bánáton keresztül, Nyugat-Bácskáig és Dél-Bánátig mindenki megjelenik benne – tette hozzá Hugyik Richárd.

Zenta a népmese bölcsőjévé vált ezen a szombati napsütéses délelőttön, ahonnan mindenki elismerésekkel és élményekkel gazdagon térhetett haza. Minden versenyző nívódíjban részesült, Aranyalma, Ezüstalma és Bronzalma díjak egyikében. Az első és második osztályos korcsoport I. helyezettje a hajdújárási Engi Adél lett. A harmadik és negyedik osztályos korcsoport I. helyezését pedig a felsőhegyi Fajka Flórián érdemelte ki a szakmai zsűri értékelése alapján. A felsős kategóriában az ötödik és hatodik osztályosok között a zentai Nagy Tamás, a hetedik és nyolcadik osztályosok között pedig a bácsfeketehegyi Gál Lajos érdemelte ki az első helyért járó elismerést.

A középiskolások kategóriájában Kovács Tibor Hertelendyfalváról, a felnőttek közül pedig Kovács Tímea szintén Hertelendyfalváról vehették át az első helyezést. Szőcs Boldizsár-díjat kapott a legjobb férfi mesemondó, Miklós Adrián Muzslyáról, a zentai Nagy Abonyi Szabolcsot kiemelt teljesítményű felkészítő tanár kategóriában Matijevics Lajos-díjban részesítették. A leghitelesebb testbeszéddel kommunikáló mesemondó a zentai Nagy Tamás lett, akit Szűcs László-díjban részesítettek. A legjobb tréfás mesét mesélő mesemondó a szentmihályi Juhász Adrián lett. A leghitelesebb nyelvjárású mesemondó pedig Kovács Tibor Hertelendyfalváról. A leghitelesebb mesemondásért Borbély Mihály mesefa díjat kapott Miklós Aranka Tornyosról.