Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg Zentán a Kálmány Lajos népmesemondó versenyt. Az idén nemcsak Kálmány Lajos folkloristára emlékeztek, hanem Borbély Mihály pehodrai mesemondó halálának hetvenedik évfordulójára is. A verseny legfőbb célja az élőszavas mesemondók felkeresése és felkutatása, valamint a népmesék népszerűsítése. A szervezők nagy örömére szolgál, hogy Vajdaság több területén is működnek meseműhelyek, ahol pedagógusok, felkészítő tanárok, elismert mesemondók foglalkoznak az ifjú tehetségekkel. Az egybegyűlteket Czegledi Rudolf Zenta község polgármestere köszöntötte, elmondta, hogy nagy öröm számukra, hogy évről évre ilyen sok mesekedvelő gyermek és fiatal vesz részt ezen, a Zenta számára is nagy jelentőségű versenyen.
Juhász Lassú Kornélia szervező elmondta, hogy az idén sem csak a mesemondóknak hirdették meg a versenyt, hanem népmesegyűjtő és népmeseillusztráló kategóriában is jelentkezhettek a résztvevők. A népmeseillusztrátor kategóriába 129 pályamű érkezett, elsősorban óvodások, alsós és felsős tanulók küldték el munkáikat, amelyeket háromtagú szakmai zsűri bírált el. Az elkészült rajzokból Zentai Alkotóházban kiállítás nyílt, melyet június 9-éig tekinthetnek meg az érdeklődők.
– Mesemondó versenyünk legnépszerűbb kategóriája az előadóművészi amelyre az idén 125 mesemondó jelentkezett óvodásoktól egészen a felnőtt korosztályig. Az előselejtezők alapján hatvan mesemondó kapott meghívást a zentai döntőre. Az ő munkájukat szintén szakmai zsűri bírálja el – mondta Juhász Lassú Kornélia.
A Kálmány Lajos népmesemondó verseny évek óta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ szervezésében valósul. Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja elmondta, hogy a népmeséknek a hagyományaink erősítésében fontos szerepük van, hiszen a hagyományok önmagukban halott betűk volnának, ha nem töltenénk meg őket élettel.
– A tavaszi időszakban nagy hangsúlyt helyezünk a gyermekekkel történő foglalkozásra és törődésre. A népmese egy olyan terület, amelyen keresztül a gyermeki lelket meg lehet szólítani, ugyanakkor a tanárokat, tanító néniket, osztálytanítókat is be tudjuk vonni a munkába. Számos előválogató előzi meg ezt a döntőt, és tulajdonképpen ezt a rendezvényt a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénynek nyilvánította, ami azért is fontos, mert Dél-Bácskától, Észak-Bánáton keresztül, Nyugat-Bácskáig és Dél-Bánátig mindenki részt vesz – tette hozzá Hugyik Richárd.
Zenta a népmese bölcsőjévé vált ezen a szombati napsütéses délelőttön, ahonnan mindenki gazdag elismerésekkel és élményekkel térhetett haza. Minden versenyző nívódíjban részesült, az Arany-, Ezüst- vagy Bronzalma díjak egyikében. Az első és második osztályos korcsoport I. helyezettje a hajdújárási Engi Adél lett. A harmadik és negyedik osztályos korcsoport I. helyezését pedig a felsőhegyi Fajka Flórián érdemelte ki a szakmai zsűri értékelése alapján. A felsős kategóriában az ötödik és hatodik osztályosok között a zentai Nagy Tamás, a hetedik és nyolcadik osztályosok között pedig a bácsfeketehegyi Gál Lajos érdemelte ki az első helyért járó elismerést. A középiskolások kategóriájában Kovács Tibor Hertelendifalváról, a felnőttek közül pedig Kovács Tímea szintén Hertelendifalváról vehették át az első helyezést. Szőcs Boldizsár-díjat kapott a legjobb férfi mesemondó, Miklós Adrián Muzslyáról, a zentai Nagy Abonyi Szabolcsot kiemelt teljesítményű felkészítő tanár kategóriában Matijevics Lajos-díjban részesítették. A leghitelesebb testbeszéddel kommunikáló mesemondó a zentai Nagy Tamás lett, akit Szűcs László-díjban részesítettek. A legjobb tréfás mesét mesélő mesemondó a szentmihályi Juhász Adrián lett. A leghitelesebb nyelvjárású mesemondó pedig Kovács Tibor Hertelendifalváról. A leghitelesebb mesemondásért Borbély Mihály mesefa díjat kapott Miklós Aranka Tornyosról.
Nyitókép: A legkisebbek is óriási bátorsággal és teli torokból mesélték kedvenc népmeséiket (Gergely Árpád felvétele)
