Mindenki arra számított, hogy hosszú, forró politikai nyár vár Zomborra, ahol a hatalom és az ellenzék hosszú ideje kóstolgatta egymást, és folytak a vkt többségi pozíciójának megőrzésére, illetve megszerzésére irányuló szócsaták és kombinációk. Aztán egy szokatlanul lanyha (politikai) nyár borult a városra. Szeptember elején elsőként a Szerb Haladó Párt városi bizottsága szólalt meg, jelezvén, hogy egy-két hónapon belül a koalíciós partnereivel együtt átveszi a hatalmat a kormányon lévő demokrata koalíciótól. Ilyen bejelentésnek, előrejelzésnek és jóslatnak viszont se szeri, se száma az elmúlt egy esztendőben.
Most viszont úgy tűnik, nem alaptalan a bejelentés, hiszen a csendes nyár alatt, a vkt legutóbbi ülését követően lassacskán, de megindult az átrendeződés. Igaz, a haladók közül is átigazoltak a demokratákhoz, meg a Szerbia Egyesült Régiói egyik mandátuma is átkerült a demokrata oldalra, viszont a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselő csoportja kilépett a hatalmi tömbből, Zomborban új pártként jelent meg az Egységes Szerbia, amely nyomban elszippantotta a Demokrata Párt egyik önkormányzati képviselőjét, és úgy hírlik, a nyár folyamán nem ő az egyetlen, aki átigazolt Palma pártjába. Közben még egy, eddig jelen nem lévő párt, a Szocialisták Mozgalma is megvetette lábát Zomborban, amely automatikusan a haladók koalíciós partnerének tekinti magát.
LEGYÜNK TISZTÁBAN A DOLGOKKAL
A nyári látszólagos letargiát a korábban a közvélemény felé ritkábban kommunikáló SZHP városi bizottsága törte meg. Mégpedig a város gazdaságát érintő fontos információk napvilágra hozásával. Az évek óta nyilvánvaló, hogy az ellenzék a város demokrata vezetését teszi felelőssé a sári Aleksa Šantić, a gádori Graničar és az őrszállási Stanišić mezőgazdasági vállalatok sorsa miatt. Az utóbbi ugyan egy ideje kikerült a figyelem középpontjából, de nem árt emlékeztetni, hogy Zombor város önkormányzata évekkel ezelőtt hozott egy határozatot, hogy a három mezőgazdasági vállalatot egyetlen cég alatt egyesíti, aminek a helyi önkormányzat lesz az alapítója. Ebből bizony máig nem lett semmi. Az viszont tagadhatatlan, hogy a helyi önkormányzat jelentős segítséget nyújtott az említett mezőgazdasági vállalatoknak, hogy tovább művelhessék az állami földeket, amelyekért nem fizettek árendát, hogy restrukturálás alatti státus nyerhessenek, és ennek örve alatt rendezhessék ügyeiket.
– A valóság és a köztudatba sulykolt kép nem fedi egymást. A restrukturálás alatt álló mezőgazdasági vállalatokban növelték az alkalmazottak számát, jövedelmi részesedést fizettek, olyanok kaptak fizetést, akik évek óta be se tették a lábukat a cégbe, és ki tudja, mi minden történt suba alatt – nyilatkozta Zdravko Sogić, a Szerb Haladó Párt városi bizottságának elnöke. – Tisztában kell lennünk azzal, hogy a közvélemény elé tárt adatok beszélő viszonyban sincsenek a valósággal.
SÁRI NYUGAT-BÁCSKA BASTILLE-JA
Bevehetetlen erődhöz hasonlította Sogić a restrukturálás alatt álló sári Aleksa Šantić Rt.-t, ahová a korábbi igazgató tanács a munkások segítségével immár két hónapja nem engedte belépni a vállalat területére a törvényesen kinevezett tőkebiztost és a részvényesek közgyűlésén legálisan megválasztott igazgatói tanács tagjait.
– Hogyan is működik a jogállam, ha az állami tulajdon 70 százalékát képviselő tőkebiztos nem léphet be az általa irányítandó cég telephelyére, és nem nyerhet betekintést ügyvitelébe? Így nem csoda, hogy a tőkebiztos a rá nehezedő nyomás és fenyegetések terhe alatt lemondott, és most új embert keres helyébe az állam – véli Sogić, aki azt is közölte, hogy éppen amiatt, mert a sári mezőgazdasági vállalat bevehetetlen erődítménynek számít, anyagi ügyleteiről nem nyilatkozhat, de nem cáfolta az újságírói felvetést, hogy az Rt. adósságai vélhetően túlszárnyalják a részvénytársaság tulajdonának összértékét.
AHOL MEGLÁTSZIK A GAZDÁLKODÁS MÓDJA, OTT NAGY A BAJ
Gádoron viszont a Graničar Rt.-ben az újonnan kinevezett vezetőségnek sikerült fölmérnie a cég anyagi helyzetét. A SZHP városi bizottsága exkluzív értesülésként hozta nyilvánosságra a bírósági szakértő által készített pénzügyi jelentést.
– A szakértői ellenőrzésből kiviláglik, hogy 2005-ben közel 168 millió dinárral tartozott a Graničar adó és egyéb adósságok fejében. Ez az adósság 2009-re 664 millióra növekedett. A vállalat 2010-től áll restrukturálás alatt. Az első két esztendőben sikerült valamicskét lefaragnia az adósságból, 2012-ben viszont újabb 300 millióval növekedett, és az év végére már több mint 976 millióra emelkedett az adóssága. Időközben viszont mintegy száz új dolgozót alkalmazott, noha vagy ezer hektárral kevesebb területet művel, mint korábban. Az ellenőrzés azt is kiderítette, hogy 22 alkalmazott két éve úgy kap fizetést, hogy be se teszi a lábát a vállalatba, egyikőjük állítólag már huzamosabb ideje külföldön dolgozik, de Gádorról is húzza a fizetést. A vállalat a 2006–2009 időszakból 2 millió166 ezer euróval adós az államnak a földbérlet fejében. A nem törlesztett hitelek miatt 30 jogerősen végrehajtandó és 27 jogerős ítélet született a Graničarral szemben, ezek mindegyike több tízmilliós összegre rúg. Ráadásul a cég az országos és a helyi adóhatóságnak is tartozik járulékok és illetékek fejében. Az adatok nyilvánvalóan bizonyítják, hogy ezt a vállalatot tönkretették. Tekintve, hogy jogállamban élünk, joggal várjuk el, hogy az illetékes hatóságok kiderítsék, ki mit csinált a Graničarban, és kit milyen mértékben terhel felelősség azért, amit tett – összegezte az elképesztő adatokat Zdravko Sogić, és hozzáfűzte, hogy a haladók mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindkét mezőgazdasági vállalat valamilyen formában fönnmaradjon azt követően is, hogy jövő év derekán megszűnik jelenlegi jogi státusuk.
