2024. szeptember 7., szombat
ZOMBOR FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Merő fantázia?

A közelmúltban mutatták be a város 2014–2020 közötti fenntartható fejlesztési stratégiájának tervezetét, majd meg is tartották róla a közvitát. A nyilvános vita szemmel láthatóan nem sok vizet zavart, mert a téma kapcsán nem szólaltak meg se pártok, se szakmai szervezetek, csupán újságírók.

A SOinfo.org csapata nincs elragadtatva sem a dokumentum tartalmával, sem az elkészítésének módjával, és véleményüket közzé is tették hírportáljukon. Összegzésként merő fantáziának nevezik a stratégiát, ami nem egyéb az óhajok jegyzékénél, hiányzik belőle a komoly akcióterv és a prioritások kijelölése. A több mint százoldalas dokumentumban az van lefektetve, amit valaki már korábban megálmodott, eltervezett, viszont a legfontosabb, a város és a környező falvak fejlesztése fő irányvonalainak kijelölése hiányzik belőle. A hírportál cikkírói felvetik, hogy ha a közvitán elmaradt a polgármester bevezető összegzése, egyáltalán elolvasta-e bárki a teljes szöveget?

A stratégiával kapcsolatosan a SOinfo.org csapata leszögezi, hogy az eleget tesz a szükséges technikai struktúrának, ám a kidolgozásában részt vevő Bácska Fejlesztési Ügynökség keze között számos, enyhén szólva különös projekt is átcsúszott, így például a Tromeđa kirándulóhely egymillió eurós infrastrukturális fejlesztése, amivel szemben például a gazdaság versenyképessége növelésének stratégiai céljára mindössze 300 000 dinárt terveztek.

A stratégia bírálói fölróják, hogy a városban, ahol a munkaképes lakosság egynegyedének nincsen állása, és évente ezerszámra hagyják el a polgárai, nagyzási hóbortra utaló turisztikai befektetéseket terveznek, amelyeket majd dűlőutakon és erdei csapásokon közelíthetnek meg a látogatók.

A cikkírók és a bírálatot kommentelők egyaránt arra hívják föl a figyelmet, hogy a stratégia tematikus fejezeteit kidolgozó munkacsoportokban olyan személyek is kaptak helyet, akik maguk vagy rokonságuk révén érintettek az adott területen és természetesen a fölhasználásra szánt eszközök elosztásában, ez pedig kimeríti a korrupció fogalmát. A számos egyéb észrevétel mellett arra buzdítják a helyi önkormányzatot, hogy tegyen bátor lépést, vonja vissza a stratégia tervezetét, bízza a munkát független szakértői munkacsoportokra, és 2016–2021-re alkosson valóban fenntartható városfejlesztési stratégiát.