Hat város vezetése határozta el tavaly, hogy három országot egybefogva olyan regionális együttműködést alakít ki, amivel európai uniós támogatások révén közös érdekek mentén jelentős fejlesztési beruházásokat végezhetnek. Magyarországról Baja és Mohács, Horvátországból Eszék és Pélmonostor, Szerbiából Apatin és Zombor önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez. Többszöri egyeztetés után ma Zomborban kétnapos konferencia kezdődik, amelyen kidolgozzák a regionális prioritásokat és a korábbi szándéknyilatkozatból eredően hivatalossá teszik a Mikrorégió létrejöttét. Ebből az alkalomból Pribilla Attilát, a Mikrorégió Menedzsment Testületének zombori tagját kérdeztük.
Milyen szakemberek érkeznek a tanácskozásra?
– A városok képviselői kész projektötleteket hoznak. Itt lesznek a polgármesterek, az alpolgármesterek és a városfejlesztési intézetek munkatársai, akik munkacsoportokban értékelik, hogy a hat városnak melyek azon tervei, amelyeket közösen támogatni tudunk. Úgy próbáljuk a prioritást kialakítani, hogy egymásra épüljenek a projektek. A Woterworld Baja projekt például egy teljesen új városrészt képzel el, stranddal, jachtkikötővel, ami olyan összegbe kerül, hogy a város azt egyedül nem bírná előteremteni, viszont van rá esély, ha mi is részt veszünk benne. Az összekötő kapocs a Duna. Számunkra kiemelten fontos a Ferenc József-csatorna hajózhatósága, mert ugyan ki venné meg a bezdáni hajógyárat, ha nem tud, vagy csak óriási kerülővel tud odajutni hajóval?
Ezt a helyzetet hogyan kívánja áthidalni a zombori önkormányzat?
– A Dunából hajózsilipen lehetett valamikor bejutni a csatornába, de az már évtizedek óta használhatatlan, viszont műemlék értékű. Fölújítása sokkal többe kerülne, mint egy új zsilip nyitása mellette, mi ezt céloztuk meg. A bajai csatorna, amit Magyarországon Tápcsatornaként ismernek, Európa második legtisztább vizű csatornája, ahol immár elektromos meghajtású vízi járművekkel is tilos közlekedni. Viszont el lehet érni egy-egy elektromos üzemű kirándulóhajó működtetését, ami a Baja–Bezdán–Zombor vonalon sokat hozna az idegenforgalomnak. A terítéken szerepel majd egy projekt, ami rendszeres szárnyashajó járatot tervez Baja és Eszék között, de 50–60 fő számára kirándulási lehetőséget biztosít bezdáni, kopácsi megállóval.
A turizmus tehát egyik fő célkitűzése az együttműködésnek?
– Természetesen, hiszen egybefüggő természetvédelmi területről beszélünk, a Gemenci erdőtől a Felső Duna mentén keresztül a Kopácsi rétig mindhárom országban jelentős potenciál rejlik, ezeket szeretnénk ésszerűen és maximálisan kihasználni, de ehhez most egyeztetnünk kell, kinél nagyobb a prioritás, honnét induljunk, hogy végül mindenki célba érhessen.
A hat város együttműködése egyelőre nem hitelesített. Önök átgondolt ötleteket sorjáznak majd pénteken, noha ezek tartalmát a napi szintű egyeztetések során már ismerik. Viszont a jelenlegi jogi helyzet miatt egyelőre csak mint különálló önkormányzatok állhatnak a projektek mögé.
– Valóban lényeges kérdés, ezért kívánjuk szombaton, a konferencia záró napján nevesíteni társulásunkat, javaslatunk a Közép Duna Régió, illetve Közép Duna Mikrorégió, amelynek elsődleges föladata, hogy nevet is szerezzen magának, vagyis, hogy a folyamatos munka révén Ausztriában is, Németországban, Magyarországon, Szerbiában is tudják, hol van, mit tud, mit ér ez a három államhatár mentén szerveződött körzet. Szombaton egy olyan dokumentumot ír alá a hat város vezetése, amelyben leszögezi, hogy önkormányzatának illetékes szerve, a városi tanács vagy a képviselő-testület hivatalos döntést hoz, miszerint a város csatlakozik a régióhoz. Ez a hitelesítés bizonyára elhúzódik egy bizonyos ideig, de létrejötte nem kétséges.
Az összejövetelen várhatóan kikristályosodik a prioritások listája, de innét merre, hova tovább?
– A hónap végén lesz egy Duna-konferencia Bécsben, és nem titkoljuk, projektjeinket a Duna Stratégia nyújtotta lehetőségekre fűztük föl, de pályázni kívánunk az IPA, és egyéb uniós lehetőségek sorában is. A bécsi konferencián jelen lesznek a mi mikrorégiónk képviselői is, akik alkalmat nyernek közös projektjeink szemléltetésére. Ott már régióként kívánunk megjelenni, annak ellenére, hogy erre a nemzetközi együttműködésre még felsőbb engedélyekre van szükség, és ez gyorsan nem fut le, de nem látom, hogy bárki ellene lenne.
Vagyis minden sínen van?
– Ellenkezőleg: gond, hogy Szerbia nem uniós tagország. Ha az lenne, sokkal gördülékenyebb időszak elé néznénk, mert az általunk létrehozandó mikrorégió az uniós jog alapján működhetne. Így viszont a nemzetközi jogra kell hagyatkoznunk, amin belül is akad buktató. A regionális szerveződésről megalkottak egy úgynevezett Madridi Konvenciót, amit Szerbia még nem ratifikált. Amíg ez meg nem történik, addig túl nagy lépéseket nem tehetünk, viszont bizonyos pályázatokat így is megcélozhatunk az unió alapjaiból.
