Az egykori katonai repülőtér civil hasznosításáról még a múlt évszázad kilencvenes éveiben megszületett ötlet nyomán akkor el is készítették a majdani létesítmény részletes urbanisztikai tervét, vállalatot alapítottak a kiépítés előkészítésére és levezetésére, ám az ötlet dugába dőlt. Ezt követően egy munkacsoportot alakítottak a lehetséges megoldások kidolgozására.
Mostanság úgy látják az önkormányzatban, hogy a helyi szándék találkozott az állam politikai elképzeléseivel, a zombori reptér ugyanis polgári légikikötőként került be az ország területrendezési tervébe. A megvalósítást illetően bizakodók a munkacsoportban. A Védelmi Minisztériumnak ugyan meg kell adnia hozzá a szükséges engedélyt, ugyanakkor már jelentkeztek befektetők, akik beruháznának a reptér rekonstrukciójába és üzemeltetésébe.
Jelentős reményeket fűznek a létesítményhez, mivel a bezdáni hajókikötő, az apatini vámmentes övezet és kikötő, a bezdáni és gombosi Duna-hidak, valamint a DTD csatorna közelsége vonzó lehet a teherforgalom szempontjából, de az idegenforgalom tekintetében is népszerű lehet. A becslések szerint a légikikötő szolgáltatásai évi szinten több százmillió dináros jövedelmet hozhatnának, a szükséges rekonstrukció, majd a reptéri és kísérő szolgáltatások dolgozók százainak foglalkoztatását biztosítaná, motorjává válhatna a város gazdaságának, és élénkítené a turizmust.
A NATO légicsapásainak során károsodott az akkori katonai reptér, de adott a fejlesztésre alkalmas infrastruktúra. Hétszáz hektáros területen a beton kifutópálya 1800 méter hosszúságú, de még 2,5 kilométerrel meghosszabbítható, így a nagy teherszállítók, illetve például az Airbus és a Boeing legújabb gépei is le- és fölszállhatnának róla. A nagyralátó tervek szerint a zombori polgári reptér alternatívája lehetne a belgrádi légikikötőnek.
