A régiókat összekötő löszhát nyújtotta lehetőségekről tartottak tegnap tanácskozást Zomborban, a megyeházán. A nemzetközi konferenciát Saša Todorović, Zombor polgármestere nyitotta meg, majd Pribilla Attila, a polgármester tanácsosa mondott bevezetőt. Közölte, hogy egy hónappal korábban Zombor képviselői tárgyaltak Bács-Kiskun megye, valamint Madaras és Katymár települések elöljáróival az IPA Alap iránti közös pályázásról, aminek az idegenforgalom fejlesztését jelölték meg célul.
– Kiderült, hogy olyan természeti adottsággal rendelkezünk, amelyről korábban sejtelmünk se volt, ez pedig a Telecskai-dombság, a világon talán egyedülálló löszhát, amely voltaképpen egy földtörténeti időutazásra nyújt lehetőséget. A talajtani vizsgálatokból ki lehet mutatni, milyen növény- és állatfajok éltek ezen a vidéken, hogyan változott a klíma, milyen időben milyen hőmérséklet uralkodott erre, mennyi csapadék hullott. Ez a felismerés vezetett oda, hogy konferenciára hívtuk a magyarországi érdekelt partnereket, valamint Regőce, Nemesmilitics, Csonoplya, Telecska, Őrszállás, Kerény képviselőit, hogy megvitassuk, miként pályázhatnánk legeredményesebben ennek a sajátos természeti jelenségnek az intézményes bemutatására, műhelymunkák útján történő népszerűsítésére és természetesen gazdasági kihasználására az ezen településeken élők boldogulása érdekében. Arról, hogy milyen jelentőségű fenoménről van szó, tanúskodik, hogy már japán és kínai tudósok is tanulmányozzák a löszhát sajátosságait. Előttük és helyettük nekünk kell kamatoztatnunk az orrunk előtti lehetőségeket. Nem máról holnapra, hanem szervezetten és átgondoltan – mondta Pribilla.
Dr. Slobodan Marković, az Újvidéki Egyetem professzora a Telecskai-dombság sajátosságairól tartott előadást. Szerinte ez a löszhát rétegezettsége folytán leginkább a dobos tortához hasonlítható. A löszpor Európában egyedülálló módon őrizte meg mindannak nyomát, ami az utóbbi egymillió év alatt történt a környezetünkben.
Dr. Slobodan Marković: A geoturizmus mindeddig kihasználatlan lehetőség a régióban (Fotó: Fekete J. József)
– A löszhát tanulmányozására tettem föl az életem, és bátran állíthatom, jelenlegi tudásunk alapján ebből a csodás adatbázisból kimutathatjuk az utóbbi 135 ezer év klimatikai, botanikai, zoológiai stb. történéseit. Mindeddig ezek az ismeretek a tudomány számára voltak érdekesek, ám a világban egyre népszerűbb a geoturizmus, és a továbbiakban a régió településein ezt kívánjuk szorgalmazni. Ehhez persze folyamatos edukációra van szükség, hogy a löszháttal egymáshoz kötött régióban élők tudatában legyenek, valójában mit is birtokolnak. A geoturizmus nem egy elkülönülő idegenforgalmi ágazat, nem is konkurens a meglévővel, el egészen a faluturizmusig, hanem beilleszkedik a meglévő kínálatba, és munkahelyeket teremthet – fejtegette a professzor.
A turisztikai kínálat bővítésének lehetőségeit számba véve Aleksandar Dragić regőcei borász ismertette a Zombor környéki bortermelés, illetve a regőcei kastély történetét. A ma is álló kastély a Kovách család otthona volt, amit pazar park övezett. A grófi família 200 holdas szőlészetet tartott, és a XIX. századi Magyarország egyik legnagyobb faiskoláját működtette. Szavai szerint a borászat új lábakra kap a telecskai dombokon, ami az előítéletekkel szemben hálás talaja a szőlőnek.
Végül Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke ismertette a pályázási lehetőségeket az IPA alapoknál, amiben a határ menti települések természetesen érdekeltek, hiszen nem csupán a löszpor, hanem a bor, és jobb megélhetés reménye is összeköti őket.
A konferenciára a szakmai csoportok mellett azoknak az intézményeknek a vezetőit is meghívták, akik az idegenforgalom tekintetében huzamos kapcsolatban állnak a határ két oldaláról, és támogatást nyújthatnak a leendő együttműködéshez.
A konferencia résztvevői ellátogattak Csonoplyára, Nemesmiliticsre, Regőcére és az ottani Dragić pincészetbe.
