Nem csoda, hiszen a város minden jelentősebb vállalata gyakorlatilag koldusbotra jutott a rossz privatizációként elhíresült vadkapitalizmus révén, amelynek hátterében gyakran „kétes hírű” üzletemberek álltak. Olyan gigászok kényszerültek térdre, mint a Bane Holding szerelvénygyár, vagyis az egykori Bane Sekulić, a Sunce étolajgyár, a Boreli cipőgyár, a Severtrans utasforgalmi vállalat, vagy a kisebbek közt szemezgetve: a Zastava specijalni automobili haszonjármű-gyár, vagyis az egykori kombigyár, a Zastava promet kereskedőház, a TRA-DUGA kereskedelmi és szolgáltató vállalat. A rablókapitalizmus áldozatává váltak egész falvakat eltartó, egykoron gazdag mezőgazdasági vállalatok, Gádoron a Graničar, Sárin az Aleksa Šantić, Csonoplyán a Bačka. Az áldatlan gazdasági körülmények a tönk szélén túlra sodorták a hajógyárakat, a bezdánit, amelynek már van új tulajdonosa, meg a monostorszegit, amit évek óta sikertelenül próbál eladni az állam. A bedőlt vállalkozásoknak se szeri se száma. A textilipar teljesen kihalt a városban, régen szélnek eresztették a Vesna, a Tekstilna és a Zefir szövőnőit, a csonoplyai festöde alkalmazottait, a bezdáni Beti kötöde dolgozóit, és az ugyancsak bezdáni, világhírű damasztgyár, a Novitet-Dunav is megsínylette a magánosítást. Arra pedig szerintem Zombor középkorú lakosai közül se sokan emlékeznek, hogy a városnak volt vegyi üzeme, a Biljana, kesztyű- és autóülés-huzat gyára Crvena zvezda néven, vagy műszaki szövetgyára, a Tehnoteks, ahol még csónakokat is készítettek. Végül egyedüli megbízható pontnak a Farmakom konszern kötelékébe tartozó zombori akkumulátorgyár, szerb nyelvű elnevezéséből FAS, de lehet, hogy valaki még a korábbi Trepča és Black Horse néven emlékezik rá, mutatkozott életképesnek. Aztán hirtelen kiderült, ez a kép is hamis, az alkalmazottak az év elejétől nem kaptak fizetést, vagy negyven napja általános sztrájkban állnak, és a cég fölkerült az országos adóhatóság szégyenlistájára. Összeomlott minden.
– Fennállása óta, az elmúlt három évben a városi képviselő-testület szociális-gazdasági tanácsa tizenhat alkalommal ült össze, hogy a rossz privatizáció során tönkretett vállalatok gondjairól tárgyaljunk, és áthidaló, illetve kárenyhítő megoldásokat találjunk számukra – hallottuk Vasa Relić helyettes polgármestertől, aki gazdasági szakemberként a helyi önkormányzatban is ezen a területen munkálkodik. – A gazdasági tanács is dolgozik, ennek tekintélyes gazdasági vezetők a tagjai, akik részt vesznek a városfejlesztési stratégia, és a termelés szempontjából jelentős lépések kidolgozásában. Fölmértük a város gazdasági helyzetének egészét, és ennek ismeretében szakértői csoportokat alkottunk, amelyek a vizek, a mezőgazdaság, a Bane, a Sunce, illetve a kihasználatlan természeti adottságok kérdéseivel foglalkoznak. Hamarosan összehívunk egy gazdasági fórumot is azzal a céllal, hogy valami megoldáshoz jussunk, mit kell tennünk ezeken a területeken, és megállapítsuk, milyen előfeltételekre van szükség a beruházók idevonzásához. A logisztikai infrastruktúra javítása érdekében kérelmeztük a 10-es korridorra csatlakozó gyorsforgalmi út kiépítését, a Zombor–Baja út építésének folytatását, valamint Topolya községgel a Zombort és Topolyát összekötő út kiszélesítéséről kötöttünk megállapodást. Az ugyancsak szomszédos Apatin községgel közösen vámmentes övezet kialakításán ügyködünk, reméljük, ez felkelti a külföldi befektetők érdeklődését.
A nyugat-bácskai adminisztratív körzet vezetője, Dušan Jović köztudottan elégedetlen Zombor gazdasági eredményeivel, de a minap derűlátó hangnemben nyilatkozott a Dnevnik napilapnak. Elmondta, hogy értesülései szerint vannak stratégiai partnerként jelentkezők a kombigyár és a Severtrans számára, a Boreli esetében is pozitív végkifejlet várható az egykori horvát anyavállalat, a Borovo és a zombori Boreli vagyonjogi kérdéseinek megoldásában.
Egyébként Zomborban a versenyszférában foglalkoztatottak mintegy harminc százaléka az úgynevezett „restrukturálás” alatt álló vállalatok alkalmazottja. Tudni kell, hogy ezek a vállalatok, például a Graničar, az Aleksa Šantić, a Boreli, a Severtrans jelentős állami kedvezményeket élveznek, de csupán a jövő esztendő derekáig. Jövő év júniusáig tehát komoly lépésekre kell elszánniuk magukat az érintett cégek vezetőinek, és a szociális-gazdasági tanácsnak is akad majd dolga.
