A polgárok az önkormányzat legfontosabb partnerei

Zomborban tavaly június 21-én alakult meg az új összetételű városi képviselő-testület, és ekkor választották meg a végrehajtó szerveket. A városvezetőség úgy ítélte meg, hogy egy év elteltével a sajtó nyilvánossága előtt kell összegezni az eredményeket.

SENKI SE ÉREZZE A HIÁNYT

Siniša Lazić, a vkt elnöke arról számolt be, hogy a testület az eddigi hét rendes és egy rendkívüli ülése után a napokban újra összeül.

– Össze kell hangolnunk a városi költségvetést az új adóintézkedésekkel – mondta. – Évi szinten így mintegy 250 millió dinárral kevesebb jut a büdzsébe. Azon leszünk, hogy egyetlen intézmény se érezze meg ezt a hiányt. Lehet, hogy lemaradunk néhány, a város számára fontos projektumról, de nem hagyjuk, hogy a költségvetés fölhasználói a tervezett pénzek nélkül maradjanak.

Borislav Staničkov, a vkt elnökhelyettese egyebek közt kiemelte, hogy Zombor számára az eltelt időszakban is fontosak voltak a városközi kapcsolatok, és az új partnerek között említette Celjét, Velest, Topolyát, Kotor Varošt, Mojkovacot és Zvečan községet.

A helyi önkormányzatoknak gyakorta fölróják, hogy sokat késlekednek az építkezési és egyéb engedélyek kiadásával, és ezzel késleltetik a beruházásokat. Radislav Jelačić, a városi tanács kommunális és urbanisztikai ügyekkel megbízott tagja ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy ez a gyakorlat Zomborra nem jellemző, itt ugyanis minden beruházó, aki eleget tesz a törvényes feltételeknek, egyetlen nap alatt megkapja az építési engedélyt.

KULTÚRA MINT TÁRSADALMI ALAP

Saša Torlaković, a városi tanács művelődési megbízottja a város dinamikus kulturális életét méltatta. Kiemelte, a Városi Múzeum fennállása 130. évéhez kapcsolódó programokat és beruházásokat, az intézményben őrzött 40 000 kiállítási tárgyat. Rámutatott, hogy a Milan Konjović Galéria a közelmúltban nyerte el a nemzeti jelentőségű intézmény rangot, és Párizsban, Prágában, Budapesten, Celjén rendezett tárlatot. Emlékeztetett, hogy a Népszínháznak évi szinten 34 000 látogatója van, a társulat egyetlen szezonban tíz díjat hozott el különféle fesztiválokról, rámutatott a Laza Kostić Művelődési Központ rendkívül színvonalas rendezvényeire.

– A művelődés folyamatos és tekintélyes finanszírozása bizonyítja, hogy városunk nem holmi társadalmi felépítményként tekint a kultúrára, hanem alapra, amelyre tovább lehet építkezni – nyomatékosította Torlaković.

REÁLIS SZÜKSÉGLETEK

– A városi finanszírozás révén a családok harmadik és negyedik gyereke számára ingyenes az óvodai ellátás, a munkanélküli várandós nők és kisgyermekes anyák anyagi támogatásban részesülnek, a népkonyhán tavaly ősztől az idén tavaszig 65 000 adag ételt főztek, a falun élő rászorultak közt 1500 élelmiszercsomagot osztottak szét. A fiatalokkal foglalkozó szervezetek 46 projektuma kapott városi támogatást – foglalta össze Dragan Nenadov, a vt szociális kérdésekkel és fiatalokkal megbízott tagja.

– A nemzetek közti viszonyokkal foglalkozó tanács zombori modellként ismert a köztársaságban, sok város érdeklődik tapasztalataink iránt. Figyelünk a nemzeti közösségek reális szükségleteire és működésük szempontjából fontos elemekre. Mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás biztosítására az óvodától a középiskola befejezéséig. Nagy hangsúlyt helyezünk a nemzeti közösségek művelődési életének, egyesületeik támogatására. Külön foglalkozunk a romák integrációjával és foglalkoztatásával, valamint a kétnyelvűség biztosításával – emelte ki Szakács Csaba, a vt nemzeti közösségekkel megbízott tagja.

SZOCIÁLIS SZOLIDARITÁS

Vasa Relić polgármester-helyettes a gazdaságban felhalmozódott problémák kezeléséről szólt, amelyben jelentős szerep jutott a vkt szociális-gazdasági, valamint gazdasági tanácsának.

– Nyilvános, hogy a város mire és mennyit költött a költségvetésből. Minden igényt természetesen nem elégíthetünk ki egyedül, partnerként szükségünk van Szerbia és a Vajdaság intézményeire, a médiára, legfontosabb partnereink viszont a polgárok – összegezte Nemanja Delić polgármester. – Munkánk és a költségvetés tervezése során több szempontot is figyelembe vettünk. Igyekeztünk szociálisan szolidárisak lenni azokkal a polgártársainkkal, akik képtelenek elhelyezkedni és nem tudnak jövedelemhez jutni. Ezért a költségvetésben a bevételek arányában maximálisra növeltük a szociális juttatásokra fordítható összeget. Másik irányelvünk a sport és a kultúra kiemelt támogatása. Tornatanárokat alkalmaztunk az óvodákban, művelődési koordinátorokat a falvakban, koreográfusokat a művelődési egyesületekben. Igyekeztünk segíteni a koldusbotra jutott vállalatokon, beruházókat szerezni – mondta a polgármester, és pozitív példaként emelte ki a doroszlói agropelletgyárat, amely a beruházó első érdeklődését követően nyolc hónapra már beindította a termelést.