2024. szeptember 8., vasárnap

Az önkormányzat legyen a polgárok partnere!

A zombori ellenzék nem hagyta szó nélkül a hatalmi többség éves beszámolóját

Múlt héten A polgárok az önkormányzat legfontosabb partnerei cím alatt számoltunk be a zombori városi képviselő-testület megalakulásától eltelt egy esztendő eredményeiről, amelyeket a vkt elnöke és alelnöke, a polgármester és helyettese, illetve a városi tanács néhány tagja ismertetett az újságírókkal. Erre a sajtótájékoztatóra, illetve a róla megjelent sajtóhírekre reagáltak a vkt ellenzéki csoportjának, a Szerb Haladó Pártnak, a Szerb Megújhodási Mozgalomnak, a Szerbia Egyesült Régióinak, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségénak és a Szerbiai Szociáldemokrata Pártnak a helyi képviselői.

SE ÖTLET, SE KEZDEMÉNYEZÉS

A sajtótájékoztatót vezető Zdravko Šogić (SZHP) azzal kezdte rövid összefoglalóját, hogy Zomborban olyan rossz a helyzet, hogy rosszabb nem lehet(ne), a lakosság számára létfontosságú kérdésekről szűk körben dönt a hatalom, a gazdasági környezet potenciálja egyenlő a nullával, noha a város éppen az elmúlt egy év alatt kapta meg a Kedvező Gazdasági Környezet elismerést, ami Šogić szerint nem egyéb, mint a hatalom helyi és felsőbb szintje összefonódásának bizonyítéka.

– A hatalomtartóknak se ötleteik, se kezdeményező készségük nincsen, ezért mielőbb távozniuk kell posztjukról – emelte ki az SZHP helyi képviselője.

Zoran Miler (SZER) arra emlékeztetett, hogy a 2011-es költségvetés külső revíziója számos hiányosságra mutatott rá, ami nyomán több szabálysértési feljelentés is született a jelenleg is poszton lévő városvezetőkkel szemben. Emlékeztetett, hogy ugyanezek a mulasztások vagy visszaélések a törvénymódosítás után már bűnvádi eljárás keretében kerülnének eljárásba. Szólt arról is, hogy Hódság és Apatin szépen gyarapodik, egymást érik náluk a beruházók, amíg Zomborba már hat éve egyetlen fontosabb invesztíció nem történt, és az átlagkereset tekintetében az utóbbi egy esztendőben a másodikról az utolsó helyre csúszott vissza Nyugat-Bácska négy községe között.

– Hogyan lenne a jelenlegi helyi önkormányzat partnere a polgároknak, mikor nem partner irántunk, a helyi képviselők irányában sem? – tette föl a kérdést. – A polgárokat az érdekli, ki mit tett a köz érdekében, mit mire költött a közpénzekből, milyen eredményt hoztak az önkormányzat lépései – ám ilyen kérdéseinkre még mi sem kapunk választ a vkt-ben.

A HATALOM NEM BÍZIK MAGÁBAN (SEM)

A vkt működésének egyéves gyakorlatának értékeléséhez kapcsolódva fejtette ki Vladislav Živanović (SZMM), hogy a házszabályt megszegve rendszerint mindössze két nappal a megtartás előtt hívják össze az üléseket. Fölmutatta a legutóbbi értekezlet mintegy háromszáz oldalas ülésanyagát, ami olyan apró betűkkel nyomtatott, hogy gyengébb látású ember el se tudja olvasni.

– Ilyen mennyiségű ülésanyagot legalább két héttel korábban kellene megkapnunk, mert két nap alatt magunk se vagyunk képesek elolvasni, nemhogy egyeztessünk a kérdésekről a párton és a képviselői csoportokon belül. Kétségtelen, hogy mindez amiatt történik, mert a hatalmi többség önmaga döntéseiben se bízik, és nem hajlandó azokat az ellenzékkel megvitatni, hanem azt reméli, hogy az ellenzéknek úgysem lesz ideje alaposabban tájékozódni, így szinte suttyomban kerülhetnek elfogadásra létfontosságú döntések – vetette föl Živanović.

HOL VANNAK A KISEBBSÉGI KÉPVISELŐK?

Horváth-Ódry Márta (VMDK) költői kérdések csokrával fordult a sajtó (és a hatalmi többség) képviselőihez.

– Vannak-e falusi képviselők a helyi önkormányzatban? – kérdezte, és nyomban válaszolt: – Vannak. De képviselik-e településeiket, vagy csupán a szavazógépezet részei? A helyi közösségek tanácsai immár nem egyebek, mint ikebana, helyettük a város dönt, anélkül, hogy konzultálna velük. Amit a falvak most tapasztalnak, soha nem látott központosítás. A városi költségvetés átütemezésével egymillió vagy ennél több dinárt vesznek el a falusi helyi közösségek mindegyikétől, ami szemben áll az uniós elvekkel, amelyek szerint a helyben megteremtett összegeknek helyi felhasználásra kell kerülniük. A Čistoća kommunális közvállalat a vkt döntése alapján beszippantja a falusi közterület-fenntartókat, így valószínűvé válik, hogy Zomborból határozzák meg, hol és mikor kell a füvet lenyírni a faluban, csak az a kérdés, ki teszi ezt majd meg, és milyen áron.

Ugyancsak fontos kérdésként vetette föl, hogy vannak-e kisebbségi képviselők a vkt-ben. A válasz itt is egyértelmű: vannak.

– Hogyan történhetett meg akkor idén, hogy egyes kisebbségi rendezvények és egyesületek vagy nem kaptak városi támogatást, vagy kevesebbet a korábbinál? Fel kell tennem a kérdést, az illetékes pályázati bizottságban senki nem tudja, hogy melyik nemzet művelődési hagyományát ápolja a csonoplyai Arany János, a militicsi Németh László, a bezdáni Petőfi Sándor ME, amelyek nem jutottak városi támogatáshoz, vagy a Herceg János emlékét őrző és ápoló Berta Ferenc Zsebszínház, amely idén aránytalanul kevesebb városi támogatáshoz jutott, mint a korábbi években, különösen ahhoz képest, amíg közvetlen költségvetési fölhasználó volt. Azok az urak, akik alig egy évvel ezelőtt Herceg mellszobra előtt fotózkodtak, elfeledkeztek róla, vagy fölöslegesnek tartják, hogy a Zsebszínház minden esztendőben komoly műsorral hajt főt Herceg és műve nagysága előtt, esetleg úgy tartják, hogy elegendő az író neve után elnevezni egy nem létező utcát egy nem létező városnegyedben a város perifériáján. Ezek a képviselők miért fogadják el a pályázati pénzek elosztása során a kifundált és alkalmatlan mércéket saját nemzeti közösségük kárára? Miért egyeztek bele minden esetben a társfinanszírozás csökkentésébe az előző esztendőhöz képest? Mi a fontosabb számukra saját nemzeti közösségüknél? Egyetlen téves válasz ezekre a kérdésekre, hogy nem volt elég elosztható pénz – fejtette ki Horváth-Ódry Márta.

SOK A MUNKANÉLKÜLI

A Szerbiai Szociáldemokrata Párt nevében fölszólaló Zoran Glumac egyetlen témát, a munkanélküliséget vette górcső alá. Elmondta, hogy miközben Zomborban 7000 munkanélkülit tartanak számon, az elmúlt egy év alatt mindössze nyolcszázan jutottak állandó vagy ideiglenes munkához. A családok jövedelme katasztrofális, a falusi gyerekeknek nincs miből iskolába járniuk. A munkanélküliségnek és a jövedelem hiányának kemény szociális és pszichológiai következményei vannak. A családok szétesnek, a gyerekek folyamatos stresszhelyzetnek vannak kitéve, terjed az erőszak, a bűnözés, az intolerancia.

– Az SZSZDP zombori tagozatában a tagság hatvan százaléka tartósan munkanélküli. A városra kivetített kép se derűlátóbb. Talán az lenne a prioritás, hogy ezen változtassunk, nem pedig a hatalmi pozíciók megőrzése – mondta Glumac.