Miközben egyre inkább magába roskad a termelés, veszíti erejét a versenyszféra, addig a reálágazatok tevékenységéből befolyó pénzekből finanszírozott közszférában nem tapasztalható valós, törvény által előírt létszámcsökkenés. A gazdaság helyzetének tarthatatlanságára mutat, hogy a zombori városi képviselő-testület a legutóbbi ülését szinte teljes egészében a város iparának szentelte. Az önkormányzati képviselőknek volt miről tájékozódniuk a sári és gádori mezőgazdasági vállalatokról, a Sunce étolajgyárról, a Severtrans utasforgalmi vállalatról, a Zastava prometről, korábban a BANE holding fémfeldolgozóról, a csonoplyai Bácskáról…, és a beszámolók nem eredményekről szóltak. Az önkormányzatnak nem sok köze van a magántulajdonban lévő vállalatok dolgaihoz, de a szociális-gazdasági tanács már négy alkalommal foglalkozott a zombori akkumulátorgyárban (FAS) előállt válsághelyzettel, és legutóbb ugyanezt tette a vkt is. Az értekezleten több kollektív és egyéni támogatási javaslat is elhangzott, köztük az, hogy az önkormányzat a pénzügyminisztériummal és a munkaadóval közösen rendezze bár az alkalmazottak és hozzátartozóik egészségbiztosítását, de volt olyan képviselő is, aki járandóságáról lemondva kívánta támogatnia a FAS dolgozóit. Ezzel kapcsolatosan Siniša Lazić, a vkt elnöke közölte, hogy a sajtóban megjelent állításokkal szemben a helyi önkormányzat nem abban támogatta az akkumulátorgyár Önálló Szakszervezetét, hogy a Szerb Kormány épülete előtt tüntessen, mert nem célja utcára vezényelni a dolgozókat, hanem jogaik érvényesítésében és szociális-gazdasági helyzetük biztosításában támogatja őket.
Annak oka pedig, hogy a helyi önkormányzat igyekszik szolidaritást vállalni a hatáskörén kívül álló cégekkel, igen egyszerű: ahol nincs termelés, nincs fizetés, nem fizetnek adót, ami egyenesen kihat mindarra, amit az önkormányzat üzemeltet.
A helyi önkormányzatokban alkalmazottak számát meghatározó, 2009-ben alkotott törvény 4 ezrelékben maximálta a foglalkoztatást, vagyis minden ezer polgárra négy alkalmazottat engedélyezett az önkormányzati apparátusban. A törvény lehetővé tesz ezen a számon fölüli önkormányzati alkalmazást is, de meghatározott keretek és korlátok között.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Zombornak 85 903 lakosa volt, ennek függvényében az önkormányzat legfeljebb 343,6 foglalkoztatottal rendelkezhetne. A Somborske novine hetilap összesítése szerint viszont összesen 1001-en vannak a városi adminisztrációban, a város által alapított közvállalatokban és intézményekben. Legtöbben, 309-en a Čistoća kommunális közvállalatban, 230-an a városi közigazgatásban, 112-en a Vodokanal kommunális közvállalatban, 56-an a Népszínházban, 50-en a Sportközpontban, 41-en a Városi Könyvtárban, a Városfejlesztési Ügynökségben 16-an, akárcsak a Városi Múzeumban és a Történelmi Levéltárban, 15-en meg az Idegenforgalmi Szervezetben.
A fölsorolt adatok a valóságban árnyaltabb képet festenek, hiszen egyes intézmények tevékenysége a városra korlátozódik, másoké a város vonzáskörébe tartozó több vagy mindegyik falura is kiterjed, emellett az állandó és meghatározott idejű alkalmazás aránya is változó… de a gond közös: a leépült gazdaság hogyan lesz képes finanszírozni a közérdekű tevékenységeket?
|
Ésszerűsítés a városi adminisztrációban A 230 főt foglalkoztató közigazgatási hivatalban idén májusban megkezdődött az ésszerűsítés, akkor 26 alkalmazott kapott fölmondást. Év végéig még 14 dolgozónak kell megválnia munkahelyétől, így idén 190 főre karcsúsodik a városi adminisztrációban dolgozók száma. Ugyanakkor egyes intézményekben a vonatkozó szabványok, előírások és munkaköri leírások több alkalmazottat írnak elő, mint ahányan jelenleg dolgoznak ezekben. |
