Komoly fölháborodást váltott ki a Zombor környéki falvakban, hogy egy városi rendelet nyomán a temetőket kiveszik a helyi irányítás alól, és a továbbiakban az újonnan alapított Prostor kommunális közvállalat visel gondot rájuk. A közvállalat nemcsak a temetőket, hanem a falusi kommunális dolgozókat is átvenné. Kerény és Sári önkormányzati képviselői a rendelet elfogadását megelőzően élesen tiltakoztak az ötlet ellen, és nyomatékosították, hogy falvaik nem adják a temetőiket.
Tegnaptól Bácsgyulafalván aláírásgyűjtésbe kezdett a helyi közösség tanácsa a temető és a kommunális dolgozók megtartása érdekében. Az előállt helyzetről szórólapon tájékoztatja a HKT a polgárokat. A petíció teljes egészében tartalmazza a tanács július 11-én kelt határozatát: „A helyi közösség tanácsa elfogadhatatlannak tartja Zombor város képviselő-testületének azon döntését, amellyel a falvakban lévő temetőkkel való gazdálkodási és irányítási jogköröket a város által alapított Prostor közvállalatra ruházza át. A helyi közösség tanácsa visszautasít minden olyan próbálkozást, amely ez irányban történik, és tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezd a helyi közösség területén élő polgárok körében a döntés hatályon kívül helyezéséért.
A helyi közösség tanácsa nem adja hozzájárulását azon munkaszerződések felbontásához, amelyek a helyi közösség és az alkalmazásában lévő kommunális munkások között meghatározatlan időre köttetett.
A helyi közösség tanácsa elfogadhatatlannak ítéli meg azt a munkaügyi szerződést, amellyel a Prostor közvállalat kínált fel a helyi közösség kommunális munkásai részére, amelyben sem a munkavégzés helye, sem a munkakörök és feladatok nincsenek megfelelő módon leírva és meghatározva. A helyi közösség tanácsa nem lát megfelelő garanciákat, ami a munkások jogbiztonságát és a helyi közösség területén elvégzendő kommunális tevékenységek szükségszerű folytonosságát illeti.”
– A bácsgyulafalviak nincsenek egyedül követelésükkel, Kerényen és Nemesmiliticsen is a miénkkel szinte szó szerint megegyező határozat született – hallottuk Elvegyi Ákostól, a HK titkárától, aki hozzáfűzte, hogy Militicsen a hatalmi többséghez tartozó demokrata párti tanácstagok is a petícióra szavaztak.
A HKT szórólapja nem rejti véka alá, hogy a városból indult központosító igyekezet mögött a falvak anyagi eszközeinek teljes ellenőrzésére irányuló politikai szándék áll, aminek érvényre juttatása megakadályozható lett volna. A szórólap szerzője a következőképpen fogalmazott: „S hogy a történet még elkeserítőbb legyen, el kell mondanunk azt is, hogy ezek a döntések nem születhettek volna meg, ha a VMSZ képviselői nem szavaznak rá, vagy csak csendben távol maradnak az ülésről, mert rajtuk múlott-múlik a hatalmi többség fennmaradása. Közülük egy épp bácsgyulafalvi (?), egy doroszlói, egy pedig bezdáni! Hát ennyit a magyarságot és a falvakat képviselők érdekvédelméről.”
A vkt-ben a rendeletalkotást megelőző vitában fölmerült, hogy vajon milyen anyagi vetülete lesz annak, ha a temetők kezelése kikerül a helyi közösségek kezéből. Bácsgyulafalva vezetése se hagyta szó nélkül a kérdés ezen oldalát, petíciójukban a következők olvashatók: „A falvak vezetése eddig szem előtt tartotta az ott élők anyagi körülményeit, és a gyász pillanatával nem kufárkodott. Mindaz, ami jelenleg Bácsgyulafalván (s hasonlóan a többi faluban is) a gyászoló családoknak 7000 dinárjába kerül, az Zomborban most megközelítőleg 32 000 dinárt tesz ki. Vajon ha megtörténne a falusi temetők átvétele, mire is számíthatnának a gyászoló hozzátartozók? S vajon hogyan képzelik el az illetékes elvtársak a falusi temetőkkel való gazdálkodást egy zombori irodából?”
A bácsgyulafalvi HK titkára bemutatta az egyik kommunális munkásnak küldött munkaszerződést, aminek aláírásával az illető a Prostor kommunális közvállalatnál kerül állandó munkaviszonyba, ám a munkavégzés helyére még utalás sincs, így nem alaptalan az alkalmazottak félelme, hogy máshová vezénylik majd őket munkára, de a HKT-é sem, hogy kommunális munkás nélkül marad a falu.
