Nem enyhítette meg a falusi polgárok szívét a zombori városi közigazgatási hivatal sajtóközleménye, miszerint indokolt a Prostor kommunális közvállalat létrehozása, valamint az sem, hogy az új közvállalat a falusi helyi közösségektől átveszi az ott alkalmazott kommunális dolgozókat és a temetők fölötti gondoskodást. Kerényen (Kljajićevo) 2300 aláírást gyűjtöttek a temetők központosítása ellen, Bácsgyulafalván (Telecska) a ténylegesen a faluban élők 99 százaléka támogatta a városi határozattal szembeni petíciót, Nemesmiliticsen folyamatban van az aláírásgyűjtés, és miként a tegnapi sajtóértekezleten elhangzott, a város vonzáskörébe tartozó további 12 településen is megindult az aláírásgyűjtés.
– Kerény Zombor város területén a legnagyobb falusi helyi közösség, saját eszközeinkből, a településfejlesztési hozzájárulásból építettük az úszómedencét, a tekepályát, piacunk az egyedüli rendezett és bejegyzett bevásárló hely a környéken, lakások, üzlethelyiségek vannak a tulajdonunkban, miért adnánk át mindezt városi kezelés alá? – tette fel a kérdést Rade Čujić, a HK tanácselnöke. Elmondta, hogy a központosítási szándékkal kapcsolatosan falugyűlést tartottak, amelyen négy követelés fogalmazódott meg a városi közigazgatással szemben. Elsőként az, hogy a falu annak arányában részesüljön a városi költségvetésből, amilyenben hozzájárul annak föltöltéséhez. Égető probléma a falun áthaladó 300-as számú csatorna, amelynek szintje olyannyira megemelkedett, hogy rendszeresen elönti a környező házakat és portákat, így a következő követelés a csatorna iszaptalanítása. Harmadikként az öt évvel korábban megígért, az építéshez szükséges összeget megítélt beruházás, a sportcsarnok létrehozását követelték a helybeliek, végül pedig saját kommunális közvállalat alapításának engedélyezését, amire a helyi közösségnek joga van, a környéken Kerénynél kisebb helyi közösségek is rendelkeznek ilyen közvállalatokkal.
Dejan Nikšić, a kerényi HK tanácsának tagja, a zombori vkt önkormányzati képviselője hangsúlyozta, hogy a Prostor igazgatója arra se méltatta a HK tanácsát, se a kerényi polgárokat, hogy ismertesse előttük a városi határozatot a temető és a kommunális dolgozók átvételéről, így a lakosság voltaképpen azt se tudja, mi történik körülöttük.
– Falvainkban legtöbben mezőgazdasági tevékenységből élnek, jövedelmük elenyésző. Ezért alacsonyan tartjuk a temetkezési költségeket, hogy a polgároknak a legnagyobb veszteségük mellett az illő kegyeletadás miatt ne kelljen hitelekbe verniük magukat, ami nagyon valószínű a városi igazgatás alá kerülő temetőkben várható áremelések után. Korábban kínáltuk a fürdőnket a városnak, amely ilyen létesítményekkel is gazdálkodik, de nem kellett, mert nem rentábilis. A temetőnk viszont rentábilis, az bezzeg kellene – mondta Nikšić, aki a vkt-ben elsőként és határozottan szólalt föl a központosítás ellen.
A telecskai HK elnöke, Keszég Kornél arra mutatott rá, hogy a településen kommunális dolgozóként alkalmazott két munkás semmiféle szolgáltatást nem végez, hanem a közterületekről visel gondot, kaszálja a füvet, takarítja a piacteret, de a temetkezésben ők nem vesznek részt, az a HK ingerenciája, és alkalmanként megbízott dolgozókat alkalmaznak, akiket az ifjúsági szövetkezeteken keresztül fizetnek ki.
– Meg kell nézni akár Kerény, akár Telecska sírkertjét! Saját eszközeinkből fejlesztettük példássá őket. A központosítást követően úgy kell majd botladoznunk saját temetőinkben, mint a két zombori nagytemető bokatörő sétányain? – tette föl a kérdést Keszég Kornél.
