A zombori láncos piac fölújítására hiába költött a város több mint 50 millió dinárt, mégsem felel meg rendeltetésének. Ez az első kiadósabb esők után be is bizonyosodott. A piactér semmilyen védelmet nem biztosít az időjárás viszontagságai ellen se a vásárlók, se az eladók számára, ráadásul a rosszul tervezett asztalok még a közszemlére tett portékát se óvják meg a csapadéktól.
A piaci asztalok bérlői kénytelenek egyedül feltalálni magukat, ha nem szeretnének egész nap a nyakukba zúduló esőben cuppogni a térköveken, ezért sátorlapokból, ponyvából esőterelőket improvizálnak, természetesen mindenki a rendelkezésére álló anyagot használja, így a látvány igencsak kaotikus.
Nagyjából olyan, mint egy lepukkant város nyomornegyede, noha a város ékkövének tervezték. Különösen kirívó a virágpiac, ahol áttetsző fóliával vették körbe az asztalokat, mintha az egész piacrészt celofánba csomagolták volna.
A bérlők arra számítottak, hogy a 450 000 eurós felújítás után egyszerűbb és könnyebb lesz a munkájuk, ehelyett a Prostor kommunális közvállalat tervei alapján készített piaci asztalok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Arról nem is beszélve, hogy az asztalsorok közé ültetett fák köré épített, talajból kiemelkedő betonkeretek miatt nem lehet kényelmesen közlekedni gyerekkocsival, kerekesszékkel pedig a piac egyes részei megközelíthetetlenek.
Tény, hogy a láncos piac a „nagyjavítást” követően nem funkcionális, és joggal merül föl a kérdés, hogy a városi piacok üzemeltetője mi alapján növelte az asztalok bérleti díját.
