Ön szerint hatékony lesz a katonaság és a rendőrség közös határvédelme a migránsok feltartóztatására?
1. Igen.: 55 (22%)
2. Nem.: 87 (35%)
3. Részben.: 90 (36%)
4. Nem tudom.: 12 (4%)
Március 8-án lezárták a balkáni útvonalat. Addig vagy szervezetten szállították a migránsokat Nyugat-Európa felé, vagy azok feltalálták magukat, és úgy jutottak el a célállomásig, ahogyan tudtak. Kezdetben senki sem ellenőrizte, ki lép be egyik vagy másik országba. Törökországtól Szerbiáig mindenkinek az volt a célja, hogy a bevándorlók ezrei minél gyorsabban és zökkenőmentesebben eljussanak Németországba vagy Ausztriába. Amikor Magyarország megépítette a határzárat, szinte pillanatok alatt új útvonal rajzolódott ki, immár Horvátország irányába. Emlékszünk még, hogy az első három nap alatt szinte összeomlott az egész horvát rendszer a migránsok nyomására, de végül mégiscsak találtak megoldást, felépültek az ideiglenes befogadó központok, megnyitották a már évek óta lezárt berkasovói kishatárt, és ott engedték át a menekülőket, aztán tavaly novembertől már a horvát szerelvények a szerbiai Šidre jöttek át a migránsokért. S a balkáni útvonal zökkenőmentesen működött. Hetekig napi 8000–10 000 migráns vonult át az egykori Jugoszlávia tagországain.
A kimutatások szerint tavaly összesen 1,5 millió migráns érkezett csak Németországba, de Ausztriába, Svédországba és más nyugat-európai országokba is tömegével jöttek. A balkáni útvonal lezárását az EU Macedóniára bízta. Először csak azokat engedték Szerbiából tovább Horvátországba, akik regisztráltak a macedón határon, majd egy újabb megszorítás következett, miszerint a gazdasági menekülteket nem engedték be, csak a háborús övezetekből származóakat, ez pedig azt jelentette, hogy az afgánok meg a pakisztániak semmiképpen sem léphették át a határt. Idomeninél, a macedón határ görög oldalán a balkáni útvonal lezárását követően hatalmas tábor alakult ki. Főleg a gazdasági migránsok tanyáztak itt. Volt olyan időszak, amikor 15 ezren is feltorlódtak itt, és abban a reményben tartózkodtak ezen a helyen embertelen körülmények között, hogy majd csak megnyitják a macedón hatóságok a határt a tömeg nyomásának engedve.
Május végén ürítette ki a görög rendőrség az idomeni tábort.
Névlegesen a balkáni útvonal most is zárva van, mégis naponta 200–300 migráns érkezik Szerbiába. Most is jönnek, csak sokkal kevesebben és sokkal körülményesebb az eljutásuk úti céljukig. Akik most érkeznek, azoknak a 25 százaléka jut be a macedón határon, a bolgár határon át pedig a maradék 75 százalékuk érkezik. Főként afgánok, pakisztániak, valamennyi szíriai meg iraki és iráni. Zömmel férfiak, mint ahogyan a tavaly Európába érkezettek háromnegyede is fiatal férfi.
Az év elején a szerbiai határok őrzésében magyar rendőrök is segédkeztek, mint ahogyan Magyarország Macedóniának is nyújtott határőrizeti segítséget. A balkáni útvonal lezárását követően megnőtt az embercsempészek szerepe. Elemzők szerint a fegyver- és a drogüzleteknél most már sokkal jövedelmezőbb üzletág az embercsempészet. Folyamatosan van rá igény. A hírek szerint a célállomástól függően az embercsempészek a migránsoktól 1000–9000 eurót kérnek el. Szerbiába bejuttatják őket, itt vár rájuk egy autó, amely elszállítja őket a magyar határra, ott segítik őket a kerítésen átjutni, majd újabb gépkocsi áll rendelkezésükre, és indulnak Nyugat-Európa felé, írja a sajtó.
Szerbia a határőrizet megszigorításával egy időben a hatóságok az embercsempészek ellen is keményebben léptek fel. Egyfelől a szerbiai rendőrök részt vettek a nemzetközi rendőri akciókban, másfelől országon belül intenzív fellépést tanúsítottak. Így Szerbia a lefülelt embercsempészek számának tekintetében élen jár: az elmúlt két évben 1500 embercsempészt fogtak el.
Ennek dacára a migránsok még mindig jönnek, s az, hogy a balkáni útvonal tulajdonképpen máig működik, akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Magyarország szigorított a határőrizetén, és bevezette a mélységi határellenőrzést, ami azt jelenti, ha az illegális bevándorlót az országhatártól számított 8 kilométeren belül elfogják, akkor a kerítés szerbiai oldalára küldik vissza, ami még magyar föld, és arra kérik, a tranzitzónában adja be menedékkérelmét.
A magyar határon nyolcezer rendőr és katona teljesít szolgálatot. Lehetetlenség bejutni Magyarországra. Viszont Bulgáriából és Macedóniából, igaz kisebb számban, de továbbra is folyamatos az utánpótlás. Ezért van az, hogy 650-en vannak a belgrádi parkokban, a magyar határ közelében pedig körülbelül 1800-an várakoznak arra, hogy bejussanak az Európai Unió területére.
A hónap elején a szerb kormány úgy döntött, hogy a rendőrség mellé a katonaságot is kivezénylik a macedón meg a bolgár határra. Hogy milyen hatékonysággal dolgoznak, nem tudni, ugyanis a terep, amelyet ellenőrizniük kell, nagyon átláthatatlan, és a migránsok meg az embercsempészek gyorsan reagálnak a változásokra: ha az egyik útvonal lezárul, nyomban keresnek és találnak egy másikat.
Szerbia hivatalos álláspontja, hogy a területén áthaladó migránsokat emberhez méltóan ellássa, csakhogy most már nem tudnak áthaladni az országon. Aki bejött, az itt is marad, legalábbis egy jó ideig, ugyanis aki ma iratkozik fel a listára, hogy szeretne Magyarországtól menedékjogot kérni, annak egy, másfél évet kell várnia, hogy sorra kerüljön.
Nem csoda hát, hogy a bolgár határ közelében, Dimitrovgradnál két befogadó központ is épül, ugyanis az ide érkezőket el kell valahol helyezni.
Elemzők szerint augusztusban meg szeptemberben ismét hatalmas tömegekre kell számítani. Becslések szerint másfél millióan tartanak Európa felé, főleg az észak-afrikai országokból, ahol a háború egyre kegyetlenebb.
Szerbia a menekültválság túsza lett. Délről jönnek, innen meg nem tudnak tovább menni. Nem Szerbiának kell megoldani a menekültkérdést, ez nyilvánvaló, viszont az európai megoldás hiányában kénytelen erején felül is hozzájárulni az ókontinens legnagyobb és legidőszerűbb gondjának enyhítéséhez.
Hivatalosan többször is elhangzott, hogy Szerbia nem fog kerítést építeni, viszont azt is hangoztatta az államvezetés, hogy az ország azt sem fogja megengedni, hogy a migránsok parkolópályája legyen. Ezért, ha más országok nem fogadják be a gazdasági migránsokat, akkor elérkezhet az idő, amikor Szerbia sem fogja őket beengedni. Meg azt is mondogatták, ha a környező országok hermetikusan lezárják határaikat, akkor Szerbia is kénytelen lesz ehhez folyamodni, környezetének hatására. Mint ahogyan a balkáni útvonal esetében a dominóeffektus szerint cselekedett, várhatóan most is ez lesz a forgatókönyv. Persze, ez sem lesz megoldás, ez is csak a helyzet kezelése lehet. A megoldás az Európai Unió kezében van. Hogy mikor rukkolnak elő ésszerű és elfogadható javaslattal, egyelőre még csak körvonalazódni sem látszik.
