A puding próbája az evés – tartja a mondás. Ez minden bizonnyal igaz az állami érettségi 2024-re tervezett szerbiai bevezetésére is. Ennek a bizonyos pudingnak már első alkalommal nemcsak ehetőnek, hanem finomnak is kell lennie. Ám egyelőre még a sütemény összetevőinél, a pontos mennyiségeknél sok az ismeretlen tényező. Magyarán: az érintett diákok, a szülők, a tanárok igazán keveset tudnak arról, hogy jövőre hogyan is jutnak be, iratkoznak be a kívánt egyetemi szakra a leendő gólyák, a fakultások húzzák az időt a döntéseikkel.
Az állami érettségi lényege, hogy a végzős középiskolások az ezen a megmérettetésen elért pontszámaik és a tanulmányi eredményük alapján jutnak be a kívánt egyetemi karra. Egyes fakultásokon, például a művészeti akadémiákon vagy a tanítóképző karokon emellett szükség van képességvizsgára is, hisz a színészi pályához különleges adottság is kell, és a leendő tanítónő se selypíthet, nem lehet botfülű. A tágabb régió országaiban már jóval korábban bevezették az állami érettségit, például Szlovéniában még 1995-ben, Horvátországban 2010-ben, ez utóbbi nagyon hasonlít a magyarországira.
Szerbiában 2021-re, majd 2022-re tervezték az állami érettségi rendszerének bevezetését, de ezt a világjárvány miatt elhalasztották 2024-re. Már javában tesztelik az érettséginek ezt az új módját, például a középiskolások és az oktatási hatóságok már tavaly áprilisban kipróbálták a vizsgázás menetét, s idén május 31-én, június 1-jén és 2-án szintén tartanak próbaérettségit a mostani harmadikos középiskolásoknak, hogy lássák, jövőre mi vár rájuk. Mindenkinek kötelező lesz anyanyelvből, matematikából és egy harmadik, választott tantárgyból érettségit tenni, a feladatok pedig alap-, közép-és emeltszintűek lesznek. A hároméves szakok tanulói idén júniusban már élesben is megtapasztalják az újfajta záróvizsgát.
A minisztérium jó megoldásnak tartja azt, hogy a diákok a megszokott környezetükben, saját középiskolájukban tesznek tanúbizonyságot tudásukról, nem pedig egy ismeretlen egyetemi amfiteátrumban. Az egyetemi felvételit felváltó állami érettségi kevesebb stresszel jár, mint az, ha – a mostani rendszer szerint – érettségizniük is kell a végzősöknek, és ugyanakkor készülniük is az egyetemi felvételire. Az állami érettségivel különböző fakultásokra, más-más városokban levő felsőoktatási intézményekbe lehet egyidejűleg pályázni.
(Illusztráció – edukacija.rs)
A négyéves középiskolák diákjai nem tudtak belenyugodni, hogy egy évvel a tervezett állami érettségi előtt még igen keveset tudnak arról, hogy mi vár rájuk, ezért Minket is érint! elnevezéssel egy nem formális tömörülést hoztak létre. Igen gyorsan 25 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy ne vezessék be az állami érettségit a minisztérium által elképzelt formában már 2024-től. A minap az oktatási miniszter is fogadta képviselőiket, s mint a találkozón elhangzott, a fiatalok szerint még nagyon kevés konkrétumot tudni erről a fontos újdonságról, túl sok a nyitott kérdés, például, hogy mekkora lesz az alsó tudásküszöb, magyarán hány pont kell ahhoz, hogy valaki ne bukjon meg. A találkozó után a fiatalok képviselője valami olyasmit mondott, ha már a legmenőbb szakokon a nagyérettségi ellenére úgy is lesz valamiféle felvételi tesztelés, akkor már jobb lenne, ha néhány évig az állami érettségit és az egyetemi felvételit is megtartanák, és összehasonlító elemzéssel kiderülne ennek az új rendszernek az életképessége, fény derülne a hibákra, feketén-fehéren kimutatható lenne, milyen eltérések vannak az érettségi pontszámok és a felvételi eredmények között. A diákok példákkal is szolgáltak, hogy mit kifogásolnak: matematikából ugyanaz az érettségi teszt lesz például azoknak a középiskoláknak a diákjai számára, akiknek heti két matematikaórájuk van és a gimnáziumok matematikai-természettudományi szakos tanulóinak, akik heti öt órában tanulják ezt a tantárgyat. Az anyanyelvre is ez érvényes: a gimnáziumok nyelvi tagozatainak diákjai és a műszaki iskolák diákjai tudásszintjében eltérések vannak, nem azonos a pozíciójuk ebben a versenyhelyzetben. Mert a népszerű szakokra való bejutás esetében ez bizony komoly pontszerző verseny.
Az egyetemi karok közül többen megtartanák a jogot a képesség/alkalmassági vizsgára, például az orvosi, állatorvosi, informatikai szakok esetében. Az Újvidéki Egyetem 15 kara közül 5 nyilatkozott úgy, hogy teljes egészében megszüntetné a felvételi vizsgát, és vannak olyan fakultások, amelyek csak egyes szakok esetében vezetnének be alkalmassági felmérést. A Belgrádi Egyetem 31 kara esetében eddig 27 küldte el álláspontját a minisztériumnak, és 17 fogadná el az állami érettségi eredményeit a beiratkozáshoz. Egyes szerbiai egyetemek még hallgatnak, kivárnak. S vannak olyan dékánok, akik úgy nyilatkoztak, nem tudnák elképzelni, hogy kész listákat kapjanak az érettségizettek pontszámaival, annál is inkább megtartanák a jogot, hogy alkalmassági vizsgával szűrjék ki a nem hozzájuk valókat, mert náluk volt arra példa, hogy a hozzájuk pályázó Vuk-díjasok 30 százaléka a felvételi teszt kérdéseinek kevesebb, mint felét tudta csak helyesen megoldani, ami elég aggasztó és sokatmondó adat.
Nagyon felgyorsultak ezekben a napokban a nagyérettségivel kapcsolatos események, az oktatási minisztérium máris igyekezett megválaszolni a diákok által átadott kérdések egyikét-másikát, például azt, hogy hogyan fogják pontozni az állami érettségi eredményét egyes fakultások, amelyek már előálltak ezzel kapcsolatban konkrétumokkal. Például: ahol a bejutáshoz a matematika fontos, ott ez a tárgy 40 pontot visz, az anyanyelv 10-et a lehetséges 100-ból, illetve fordítva.
Valószínűleg ma ismét asztalhoz ülnek a minisztérium és a Minket is érint! diáktömörülés képviselői. Ám a legfontosabb elem mégis csak a május végére bejelentett próba-államiérettségi lesz, amikor kiderül, hogyan teljesítenek az egyes tantárgyakból a különböző típusú középiskolák diákjai.
Nyitókép: (Illusztráció – edukacija.rs)
