Minden folyamatosan változik. Bolygónk éghajlata is szüntelenül változott már akkor is, mielőtt fajunk megjelent volna, és olyan „mindenhatóságra” törekvő tényezővé vált volna, hogy tevékenysége még az éghajlatváltozást is befolyásolja. A klíma ugyan folyton változott, de szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az olyan drasztikus és gyors változások, melyek korábban évszázadok, vagy évezredek alatt fokozatosan zajlottak le, most évtizedek alatt valóra válnak.
A mezőgazdasági termelés civilizációk alappillére, még ha sokan lenézően, becsmérlően tekintenek is az ágazatra. Az agráriumban tevékenykedőknek gyorsan kellene alkalmazkodni a feltételekhez, miközben nem csak a klimatikus viszonyok hoznak folyamatosan új kihívásokat. Korábban elképzelhetetlenek hitt piaci fluktuációk, valamint a klímaváltozáshoz és az emberi tevékenységhez szintén köthető rágcsálóinvázió, illetve korábban a tájainkra nem jellemző gombabetegségek hoznak sok termelőt szinte kilátástalan helyzetbe. Az intenzív művelésből eredő, de az éghajlatváltozás által is befolyásolt talajerózió pedig csak tovább rontja a jövőbeni kilátásokat.
Gyakran idézik ma is a japánokat, akik, mikor egy delegációjuk a 70-es években Vajdaságban járt, azt mondták, ha ők művelhetnék meg a tartomány termőföldjeit, egész Európát ellátnák élelemmel. Ilyesmi soha nem valósult meg, de azért jóval több élelmet termelünk itt ma is, mint amennyi az itteni lakosság szükségleteit ki tudja elégíteni. Az állattenyésztés ugyanakkor jelentős hanyatlást mutat, miközben földjeink termékenysége is csökken.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Radomir Šuša, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szakembere egy lesújtó, igen aggasztó jelenségre hívta fel a figyelmet. Az általuk elkészített elemzések azt mutatják ugyanis, hogy miközben a talajok humusztartalma Topolya környékén 15–20 évvel ezelőtt helyenként meghaladta a 4 százalékot, és átlagosan is 3,5 és 4 százalék között alakult, ez az arány mára drasztikusan lecsökkent: 2,5 százalék körüli értékeket mutatnak az elemzések. De Vajdaság más részeiről is hasonló statisztikák látnak napvilágot. Šuša a jelenség okát elsősorban abban látja, hogy a jószágállomány drasztikus csökkenése miatt jelentősen csökkent az istállótrágya felhasználása. Az aszályos évek, a szárazság, a szélvédősávok hiánya is fokozza a humuszveszteséget. Arra is figyelmeztetett, hogy azokon a parcellákon, ahol intenzíven öntöznek, a humusz kimosódása figyelhető meg. A talaj termőképességének csökkenése a humusztartalommal szoros összefüggést mutat. A vízmegtartó képesség is csökken, amikor a talaj felső rétege kezd elsivatagosodni. A folyamat gyorsulásához az is hozzájárul, hogy a növényi maradványokat a földművelők sokszor nem hagyják lebomlani, hanem folyamatosan eltávolítják a parcelláikról. Változtatni kellene a szokásokon. A szakember szerint ajánlott a kapcsolható eszközökkel, vagy kombájnok által felaprított növényi maradványokat a talajba bedolgozni, majd hektáronként 50–100 kilogramm nitrogénműtrágya hozzáadásával serkenteni a természetes folyamatokat.
Nem csak Topolyát és környékét jellemzik a kedvezőtlen folyamatok. Vajdaság szinte egész területén az intenzív mezőgazdasági termelés kezdete előtt a termőföldek szervesanyag-tartalma még meghaladta az 5 százalékos szintet. Azóta viszont fokozatosan csökken, és ma nagyjából 2 százalék körül alakul az átlagos szint. Ez pedig azt jelenti, hogy valahol az optimális szint határán mozog. Nem túlzás tehát riadót fújni, ha nem szeretnénk elveszíteni egyik legnagyobb kincsünket, a termőföldünket. Szakemberek szerint tudatosítani kellene, hogy mekkora problémáról van szó, és az államnak is lépnie kellene. Annak a veszélye fenyeget ugyanis, hogy tartományunk területén az iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezetromboló hatása miatt tartósan elszegényedik, erodálódik a termőtalaj, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek a termelés és egyben az itt élők jövőjét illetően. Ez már most megmutatkozik, hiszen annak ellenére, hogy mind teljesebb agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak, a hozamok valójában fokozatosan csökkennek.
Vajdaság jelenleg művelés alatt álló területeit a kiváló termőképességű csernozjom és a réti feketeföld borítja. A 20. század második felében még 5 százalék körüli volt ezeknek a földeknek a szervesanyag-tartalma. Ma viszont sajnos már ott tartunk, hogy 5 százalékon fölüli humuszt, vagyis az elhalt növényi részek felbomlásával keletkező, valamint a talajban élő hasznos szervezetekből származó szerves anyagokat ilyen mennyiségben a területeknek kevesebb, mint egy százaléka tartalmaz. Az éghajlatváltozás mellett ez abból ered, hogy három évtizedre visszamenően, folyamatosan csökken az állatállomány. Ez az oka annak, hogy az országos szinten 4,1 millió hektárt kitevő termőterület legnagyobb részén már nem használnak istállótrágyát, hanem csak műtrágyával oldják meg a tápanyag-utánpótlást. Mivel gyors ütemben csökken a talaj humusztartalma, a szántóföldek hamarosan terméketlenné válhatnak. Jó hír ugyan, hogy új öntözőrendszereket, több helyen is csatornákat, tározókat létesítenek, növelve a lehetőségeket a locsolásra. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint azonban Szerbiában ma még csak a parcellák 1,5 százalékát öntözik, miközben a világstatisztika 17 százalékot mutat. De a szakemberek szerint nem jó, ha azokat a parcellákat öntözik, melyekre nem juttatnak ki rendszeresen istállótrágyát.
A trendek előrevetítése azt mutatja, a még mindig termékenynek hitt Vajdaság akár már fél évszázadon belül sivataggá válhat. A termőtalaj tápanyagdúsításában segíthet a szármaradványok beszántása a földbe, de az is megoldásként vetődik fel, hogy támogassák valamilyen formában azokat a gazdákat, akik rendszeresen istállótrágyát juttatnak ki a földjeikre. Szerbia mezőgazdaságában az ágazaton belül bruttó hazai termék megteremtéséhez az állattenyésztés csak 29 százalékban járul hozzá. Másutt a világban ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Az állatállomány újbóli felduzzasztása azonban nem megy egyik napról a másikra. A piaci folyamatok sem serkentik jelenleg egy ilyen folyamat kibontakozását.
Jelen helyzetben a szakemberek javaslata szerint egy adott parcellán, a küszöbön álló mezőgazdasági termelési ciklus megkezdése előtt ajánlott elvégezni a talajelemzést. Csak az alapvető talajtermékenységi paraméterek, így a pH-érték, a kalcium-karbonát-tartalom, a szervesanyag- és a humusztartalom, a könnyen hozzáférhető foszfor- és káliumtartalom ismerete alapján szerezhetők be szakemberektől az iránymutatások, a műtrágyák, ásványi és szerves formák észszerű alkalmazására vonatkozó ajánlások. Az állatállomány csökkenése miatt rövidtávon nem áll rendelkezésünkre elegendő istállótrágya. Olyan szerves trágyát kellene kijuttatni, amely az ólakból, istállókból, telephelyekről származó trágya helyettesítője lehet. A különböző szerves anyagok komposztálásával, az élelmiszeripar melléktermékeként keletkező hulladékból lehetne ilyent előállítani. Ez is csak átmeneti megoldás lehet azonban. Ahhoz, hogy elkerüljük azt, hogy végül valóban elsivatagosodjunk, átfogó megoldásokra lenne szükség.
