Egy közelgő katasztrófa áramlatai

Az utóbbi időben egyre több olyan tanulmány, kutatói elemzés, becslés, szakértői testületi jelentés lát napvilágot, amelyek meglehetősen sötét jövőt jósolnak bolygónknak és vele együtt az emberiségnek. Ezekben a legnevesebb szakértők és kutatócsoportok figyelmeztetnek arra, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt növekszik a Föld átlaghőmérséklete, ezzel pedig instabil időjárásra számíthatunk, egyre nagyobb forróságra, egyre több és pusztítóbb viharokra, erdőtüzekre, miközben bolygónk változatos élővilága visszafordíthatatlan károkat szenved el. E kutatások egy része már évtizedek óta a Golf-áramlat lassulására és esetleges leállására figyelmeztet, utalva arra, hogy ez a jelenség milyen negatív hatással lenne Földünk klímájára.

A Potsdami Klímakutató Intézet tudósa, Niklas Boers 2021-ben a Nature Climate Change című tudományos lapban mutatta be tanulmányát, amelyben megállapította, hogy a Golf-áramlat stabilitása csökken és soha nem volt ennyire gyenge az elmúlt ezer évben, mint most. Mindez szerinte a klímaváltozás következménye. Az olvadó északi jégsapka lehűti és csökkenti a Golf-áramlat sótartalmát. Bár Niklas Boers tanulmányában nem tért ki arra, hogy a Golf-áramlat mikor omolhat össze teljesen, több korábbi tanulmányban ezt legfeljebb az évszázad végére datálták.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2019-es jelentésében is még arról írtak, hogy 2100 előtt nem valószínű a teljes összeomlás. Egy új, a Nature című folyóiratban idén júliusban közzétett tanulmány szerint azonban a Golf-áramlat akár már 2025-ben, de legkésőbb a század közepére, valamikor 2030 és 2070 között leállhat, tehát a katasztrófa belátható időn belül, még a mi életünkben bekövetkezik. De mi történne, ha összeomlana a Golf-áramlat? Egyáltalán miért fontos ez az áramlat, és milyen szerepet tölt be bolygónk éghajlatának alakulásában?

A világ óceánjainak vizei állandó mozgásban vannak. Bolygónk forgása, a kontinensek helyzete, az állandó szelek, a vízalatti domborzat mind-mind befolyással vannak a víz haladási irányára, egyszersmind ezen tényezők összessége áramlatokat hoz létre. Ezek az áramlatok kiegyenlítik a világ tengereinek és óceánjainak vízhőmérsékletét és életben tartják a tengerek gazdag és változatos ökoszisztémáját. Ezen áramlatok egyik legfontosabbika a Golf-áramlat, amely a szél által hajtva indul a Mexikói-öbölből és meleg vizet szállít észak felé. Az áramlat végighalad Észak-Amerika keleti partja mentén, majd keresztülszeli az Atlanti-óceánt, és érintve Nyugat-Európát végül felmegy egészen az Északi-sarkig, ahol a vize lehűl, egy része jéggé alakul, és a mélyben az áramlat visszaindul délre.

Ennek az áramlatnak számos jótékony hatása van. Mindenekelőtt Észak-Amerika és Európa nyugati fele neki köszönheti viszonylag enyhe időjárását, ugyanis ezeken a területeken az áramlat hatására átlagosan 5 Celsius-fokkal melegebb van, mint ahogy általában ezen a szélességi fokon megszokott. Emellett a meleg vízáramlat és a hideg levegő találkozása csapadékosabb időjárást biztosít, valamint ciklonokat is gerjeszt ezen térségben. Sőt a Golf-áramlat nemcsak a közvetlen közelében található szárazföldek, hanem az egész Föld időjárását is befolyásolja. Az áramlat ugyanis rengeteg hőt von el a víz fölötti levegőből, ezzel pedig csökkenti a bolygó egészének az átlaghőmérsékletét.

A Golf-áramlat a tengerek élővilága számára még ennél is fontosabb, hiszen meleg felszíni áramlatként oxigént köt meg és szállítja azt magával az északi vizekre. És ahogy északra haladva hűl le, úgy süllyed le. Ezzel pedig oxigéndús vízzel látja el a mélytengeri élőlényeket. Továbbá a meleg, oxigéndús víz segíti a planktonok, e parányi élőlények szaporodását, amelyek a tengeri táplálékláncok alapját képezik. A planktonokat az áramlat nagy mennyiségben észak felé sodorja, így látva el élelemmel a hűvösebb vizek élőlényeit, a halakat és a kék bálnákat.

Már e kis ismertetőből is könnyű belátni, mit jelent a Golf-áramlat Földünk élővilága számára, és milyen súlyos katasztrófával járna, ha ez az áramlat lelassulna vagy leállna. Elsőként a tengeri ökoszisztéma esne áldozatul. Az áramlat nélkül az északi vizek élőlényei nem jutnának elegendő oxigénhez és táplálékhoz, ami tömeges élőlénypusztuláshoz vezetne. Ez súlyos csapás lenne az Atlanti-óceán mentén fekvő országok halászatára is. Emellett bolygónk éghajlata is drámaian megváltozna. Kutatók vizsgálatai szerint Nyugat-Európa és Észak-Amerika keleti partjának éghajlata 3–4 Celsius fokkal hidegebb lenne, ami intenzívebb teleket és hűvösebb nyarakat idézne elő. Továbbá az időjárás szárazabbra fordulna, hiszen a meleg vízáramlat és a hideg levegő találkozásából eredő ciklonok elmaradnának. Mondani sem kell, hogy az enyhe időjáráshoz alkalmazkodott szárazföldi ökoszisztéma ezzel felborulna. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság is nagy károkat szenvedne el. Egyes szakértői becslések szerint, akár 30 százalékos termeléscsökkenéssel kellene számolni, ha az áramlás lelassulása miatt bekövetkezne a felvázolt klímaváltozás.

A Golf-áramlat esetleges lelassulásának vagy leállásának globális hatásai lennének. A lassuló áramlat kevesebb hőt tud megkötni, így a globális felmelegedés, elsősorban a déli féltekén tovább fokozódna, és ennek következtében tovább gyorsulna a jégsapkák olvadása. Egyes modellek szerint a Golf-áramlat leállása miatt megváltozó szélrendszerek miatt éppen egy olyan ciklon erősödne fel, amely felelős az Antarktisz olvadásáért.

A Golf-áramlat összeomlását és vele együtt a felvázolt katasztrofális folyamatokat úgy lehetne megakadályozni, ha csökkentenénk az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsájtását, és nem növelnénk tovább a Föld átlaghőmérsékletét. Az utóbbi években a híradásokban másról sem hallani, mint évszázados rekordokat döntő forróságokról, történelmi léptékű aszályokról, pusztító erdőtüzekről és viharokról. A globális felmelegedés miatt fellépő aszályok és édesvízhiány elsősorban a Közel-Kelet és Észak-Afrika milliós országaira és Indiára jelent óriási csapást. Az emberiségnek legkevésbé sincs szüksége arra, hogy az amúgy is katasztrofális klímahelyzetet a Golf-áramlat összeomlásával tetézze.

Sajnos azoknak a többsége, akik pozíciójuknál fogva tehetnének is valamit a klímaváltozás és a Golf-áramlat összeomlása ellen, kevés hajlandóságot mutatnak erre. Nem egy közülük nem is hajlandó elfogadni a klímaváltozás tényét, és azt, hogy azt az emberi tevékenység okozza. Így sajnos a fent említett szakértői tanulmányok és jelentések a bennük vázolt sötét jövővel egyelőre csak pusztába kiáltott szavak maradnak. Egyszer, ha – ne adja Isten – valóban bekövetkezik a Golf-áramlat összeomlása, érdemes lesz ezeket a dokumentumokat újból elővenni, hogy lássuk, voltak akik Kasszandra módjára évtizedekkel ezelőtt előre figyelmeztettek a katasztrófára, mégsem tettünk eleget azért, hogy elkerüljük azt.