Megszaporodtak a tüzérségi támadások a dél-ukrajnai Zaporizzsja környékén. Az utóbbi időben rakéták és tüzérségi lövedékek hullottak a helyi atomerőmű területére is. Erre sokan felfigyeltek, hiszen a támadások következtében megnőtt egy nukleáris baleset kockázata.
Nem tudni biztosan, hogy ki lövi immár több mint egy hete az atomtelepet. A területet március eleje óta megszállva tartó oroszok az ukránokra mutogatnak, az utóbbiak meg az agresszorra.
Senki sem vitatja ugyanakkor, hogy Zaporizzsjában található Ukrajna, egyszersmind Európa legnagyobb nukleáris erőműve. A háború előtti években a – hatezer megawatt kapacitású, hat reaktorblokkal üzemelő – létesítmény biztosította az ország áramigényének 20–21 százalékát, csaknem négymillió fogyasztó ellátását.
A lövöldözések miatt egyre nagyobb a riadalom és aggodalom. Sokan attól félnek, hogy atomkatasztrófa következik be, ha találat ér egy, vagy több reaktort. Annak is rossz vége lenne, ha „csak” az elhasznált fűtőanyagok raktárába csapódna be tüzérségi lövedék. Ott ugyanis 174 konténert tárolnak, óriási mennyiségű, erősen radioaktív hulladékkal.
Csak találgatni lehet, hogy eddig mekkora kár érte a létesítményeket. Az viszont már ismeretes, hogy a komplexumot támaszpontként használja az ott állomásozó ötszáz orosz katona, akik temérdek lőszert és nehézfegyvereket halmoztak fel a területen.
Azt pedig Valerij Vasziljev tábornok, az atomerőművet megszálló csapatok parancsnoka híresztelte el, hogy aláaknázták a fontos objektumokat. Közölte azt is, hogy az erőmű vagy az orosz föld része lesz, vagy felperzselt sivatag.
Vasziljev üzenete példátlan. És az sem fordult még elő a világtörténelemben, hogy egy ország elfoglalja a szomszédja atomlétesítményét, majd azt katonai bázisként használja, amely időközben harci cselekmények helyszínévé válik.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „orosz nukleáris terrornak” minősítette a zaporizzsjai központot ért támadásokat. Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai ügynökség vezetője is arra figyelmeztetett, hogy nagyon súlyos kockázatokkal jár az erőmű lövetése. Szerinte a létesítményben – ahol ukrán személyzet dolgozik, orosz felügyelet mellett – sürgősen el kellene végezni a karbantartási munkálatokat. A legjobb megoldásnak mégis azt tartja, ha a megszállók kivonulnának onnan és visszaadnák az ellenőrzést Ukrajnának, a telep védelmét pedig békefenntartókra bíznák.
A világ legfejlettebb iparú országait, vagyis az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Németországot és Olaszországot tömörítő G7-csoport is felszólította Oroszországot, hogy mielőbb adja vissza Kijevnek a zaporizzsjai nukleáris központot, különben veszélybe sodorja az egész térséget. A EU 27 tagja és további tizenöt ország, köztük az USA, szintén felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul vonja ki katonáit Zaporizzsjából, sőt egész Ukrajnából.
Az atomerőművek biztonsága és a nukleáris anyagok felelős felhasználása felett őrködő ENSZ-ügynökséghez (IAEA) hasonlóan a G7 is aggodalmát fejezte ki a „súlyos veszély miatt”. A csoport arra is figyelmeztetett, hogy az orosz agresszió lehetetlenné teszi az ukrajnai nukleáris tevékenységek biztonságát és az ottani munka nemzetközi ellenőrzését.
Az IAEA főigazgatója aggasztónak nevezte az atomkatasztrófa veszélyét is magában hordozó támadásokat. Rafael Grossi azonnali hozzáférést kért a helyszínhez, hogy szakemberek felmérhessék a keletkezett károkat.
A rendelkezésre álló adatok eddig nem mutattak emelkedő radioaktivitást a környéken. Az IAEA mégis attól tart, hogy az erőmű már teljesen ellenőrizhetetlen, biztonsági rendszere nem működik megfelelően és bizonytalan a külső energiaellátása is. Feltételezi, hogy a kezelő személyzet sincs biztonságban, sem megfelelő állapotban. A veszélyes sugárzást ellenőrző rendszer megbízhatóságát is kétségesnek tartja.
Moszkva másként ítéli meg a helyzetet, s azt állítja, hogy Ukrajna akadályozná az IAEA helyszíni munkáját.
A megannyi üzengetés és vádaskodás után a probléma a múlt csütörtökön – orosz kezdeményezésre – az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé került. A testület New Yorkban tartott rendkívüli ülése előtt alig néhány órával újabb találatok érték a veszélyeztetett komplexumot, amiért az ukránok és az oroszok egymást vádolták.
A történtek ellenére Grossi azt állította a BT-tanácskozáson, hogy „a tűz alá vett zaporizzsjai atomerőmű egyelőre nem jelent biztonsági kockázatot”. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy bár jelenleg nincs közvetlen biztonsági fenyegetés a támadások miatt, ez az állapot bármikor megváltozhat.
Felszólította Moszkvát és Kijevet, hogy mielőbb tegyék lehetővé külföldi szakemberek helyszíni szemléjét. António Guterres ENSZ-főtitkár pedig a lövöldözések leállítását sürgette, és javasolta egy demilitarizált övezet kialakítását a térségben. Ám Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet közölte: Moszkva nem támogatja a demilitarizált övezet létrehozását.
A BT-ülés óta újabb tüzérségi támadások érték az erőművet, amiért Kijev ismételten az oroszokat tette felelőssé, Moszkva meg az ukránokat.
Sokan az atomkatasztrófával járó radioaktív szennyezéstől tartanak, amely – ha bekövetkezne – Ukrajna határain túl is fenyegetést jelentene az egészségre és a környezetre. Kijev már egy intézkedési tervet is ismertetett, amelyben a hazai lakosságot tájékoztatják arról, hogy mit kell tenni nukleáris veszélyhelyzetben.
A támadások ellenére a központ állítólag normális üzemmódban működik, de csak hetven százalékos kapacitással. A hozzáértők egy része úgy ítéli meg, hogy kicsi a valószínűsége a reaktorok felrobbanásának, vagy megolvadásának.
Mások szerint, ha mégis bekövetkezne egy baleset, a radioaktív sugárzás nem tartana olyan sokáig, mint Csernobilban. Egy csernobili jellegű tragédia állítólag meg sem történhet, mivel a zaporizzsjai erőművet más típusú, stabilabb reaktorblokkokkal szerelték fel. Ráadásul egy méter vastag vasbeton fallal vették körül őket.
Ha olyan szerencsétlenség nem is történhet meg, mint az 1986-os csernobili, a katasztrófa veszélye Zaporizzsjában is fennáll. A reaktorokat védő betonfalat akár át is lőhetik, miként a gyengébben védett – elhasznált fűtőelemeket védő – tároló falát. Tüzérségi találat, vagy egyéb súlyos sérülés esetén nagy mennyiségű nukleáris szennyezés szabadulhat el.
Jelenleg „csak” súlyos és kaotikus a helyzet. Rengeteg a bizonytalanság, amit nem csupán a belövések fokoznak, hanem az olyan bosszantó tények is, mint a szükséges javítások elmaradása, vagy az alkalmazottak munkakörülményei, túlhajszolása és az ebből fakadó lehetséges (végzetes) hibák.
