Az ENSZ vasárnap, november 6-án Egyiptomban COP27 néven szervezi meg a soros klímakonferenciáját. Erre való figyelemfelhívásként a világszervezet főtitkára, António Guterres aggodalmának adott hangot, hogy a nemzetek takaréklángra fogták a klímavédelmi terveik megvalósítását. Ha továbbra sem tesznek eleget a vállalt klímavédelmi célok teljesítésének, akkor a világ feltartóztathatatlanul rohan a katasztrófa felé. Tavaly az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik jelentésének elfogadása után a főtitkár azt mondta, hogy a jelentés „vörös kód az emberiségnek”. A 2016-os párizsi klímacélt lehetetlen tartani. A jelenlegi mutatók alapján 2030-ra csökkenés helyett 10,6 százalékkal nőhet is a széndioxid-kibocsátás a párizsi klímacsúcson megfogalmazott 45 százalékos csökkenés helyett.
Egy 2009-es megállapodás szerint a fejlett országok 2022-re 100 milliárd dollár támogatást nyújtottak volna a fejlődő országoknak, hogy a fosszilis energiahordozókat megújuló energiát termelő erőművek építésével váltsák ki, de ebből nem lett semmi. A támogatás folyósítását elhalasztották. A helyzetet tovább rontotta az orosz–ukrán háborús konfliktus, a klímaváltozás problémáinak orvoslása helyett pusztító fegyverekre költenek dollármilliárdokat.
A felszíni hőmérséklet gyorsabban emelkedett 1970 óta, mint bármilyen másik 50 éves periódusban az elmúlt kétezer évben, 2011 és 2020 között 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb az 1850 és 1900 közötti állapothoz képest. Az őszi átlaghőmérséklet is közel egy fokkal emelkedett az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest.
Az elmúlt ötven évben 10,4 °C volt a három őszi hónapban (szeptember 1. – november 30.) mért átlaghőmérséklet. A 2011–2020 közötti évtizedben az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 fokot. Az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada 2011–2020 között jelentkezett.
(Fotó: Gergely József)
Az őszi 0 fok alatti fagyos napok száma is csökkenést mutat. A havi eloszlást tekintve jellemzően októberben és novemberben vannak fagyos napok, ugyanakkor előfordult egy-egy év (idén is), amikor októberben nem volt fagy. 2015–2018 között volt arra példa, hogy négy egymást követő évben nem süllyedt 0 °C alá az októberi minimum, ami a fagyok későbbre tolódását mutatja.
Az őszről eszünkbe jut a vénasszonyok nyara, amely sok napsütéssel, az átlagosnál magasabb hőmérséklettel és nyugodt időjárási helyzettel jellemezhető. Kárpát-medence szerte elterjedt megnevezés a vénasszonyok nyara. Az elnevezés azzal lehet kapcsolatban, hogy az idős asszonyok szívesen ültek, ülnek ki a ház előtti padra élvezni az őszi napsütést és a meleget. Annál is inkább, mivel ilyenkor még nem fűtötték a házakat. A vénasszonyok nyarát élvezhettük 2011 szeptemberében vagy 2019 és az idei év októberében is.
Az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése, még az őszi természet megszokott és sokunk által kedvelt színeit is befolyásolhatja. A felmelegedésnek vannak pozitív következményei, tovább élvezhetjük a meleget, virágzik a turizmus és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet.
Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás eltolódhat. A vándormadarak később kelnek útra, vagy egyáltalán el sem költöznek, megkockáztatják átvészelni az egyre enyhébb, már-már teljesen hómentes teleket. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, továbbá befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, vagy a természetes ragadozó-zsákmány viszonyt és az egymással kölcsönhatásban levő fajok bonyolult kapcsolatrendszerét is. Megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás.
A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld színanyag, a klorofill csökkenését, a levelek halványulásának a mértékét is befolyásolja. A klorofill hiányában a levelekben sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. Az éjszakai hőmérséklet csökkenésével még intenzívebbé válnak ezek a szemet gyönyörködtető színek. Azonban, ha fokozatos hűlés helyett hirtelen állnak be a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik még nem is váltottak színt a melegebb ősz miatt.
A forró nyarak okozta hőstressz következtében a fák levelei ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett. A meleg augusztus és szeptember is késlelteti a levelek színeződését. Az őszi színek érzékenysége a magasabb hőmérsékletekre jelentősen eltér az egyes növényfajok esetén. Általánosságban egy fok melegedés következtében egy nappal késik az őszi színek megjelenése, de például a bükk esetén ez az elszíneződés egy héttel csúszik fokonként. Ez azt jelenti, hogy a megszokott őszi táj képe jelentősen megváltozhat, ami nem jó hír, pedig ez csak egy a sok baj, negatív változás közül, amellyel szembe kell néznünk, ha nem állítjuk meg és nem próbáljuk visszafordítani a jelenleg zajló klímaváltozást. A legpesszimistább jóslatok szerint megtörténhet, hogy a szemet gyönyörködtető, festőien szép őszi színkavalkád helyett rozsdabarna, komor ősz vezeti be a telet.
