Atata irtó zurkolt a zerb focistáknak, hogy lepjék meg a világot, és mutassák meg a labdarúgó-vébé főesélyesének tartott braziloknak, hogy ki a faja gyerek! No, de átlátok én rajta, nem annyira a zurkolói hév hajtotta őt, sokkal inkább a hátsó szándék! Hallotta, hogy Zaúd-Arábiában munkaszüneti ünnepnapot hirdettek, miután szívvel-lélekkel küzdő válogatottjuk megleckéztette a favorizált argentinokat, és abban reménykedett a fater, hogy győzelem esetén nálunk is ez történik majd, és egy napot nem kell neki dolgoznia. Aztán nem éppen úgy sült el, ahogy Pistike papája szerette volna! No, nem azért, mert az itteni vezetők nem biztosítottak volna egy búfelejtő nemzeti ünnepnapot a sasok tiszteletére, hanem azért, mert a fiúk teljesítménye kevésnek bizonyult a brazil csapat zupersztárjaival szemben, akik egészen egyzerűen leszambázták a zerb srácokat a pályáról.
– Focilázban ég a világ – nyugtázá az öreg. – Ha a földönkívüliek a végtelen galaxisból most egy pillantást vetnek a bolygónkra, valószínűsíthetően csak egy óriási focilabdát látnak.
– Ha már szóba hoztad őket, Tegyula – okoskoda a muter –, ha ezer év múlva valaki rábukkan ezekre a zuper fancy stadionokra a katari sivatagban, könnyen hiheti majd azt, hogy az ufók hozták őket ide, mint anno a piramisokat.
– Most, hogy mondod, Tematild – spekulála atata –, tényleg úgy festenek, mint a zűrhajók!
– Csak azt hiányolom, miért nincsenek a stadionok felett röpködő, focipálya mintázatú varázsszőnyegek a VIP-zurkolók részére – csipkelőde az öreglány, amivel állati jó ötletet adott, hogy mit kérjek majd az ünnepekre a Mikulástól, a Jézuskától és a Télapótól!
– Hallod, Tematild – javasola a fater –, van egy jó fogyókúratippem! Utazzunk el Katarba, ott minden olyan piszok drága, hogy az embernek azonnal elmegy az étvágya, ha egyáltalán van elegendő rávalója a felkínált árura. Olvastam a zújságban, hogy egy alkoholmentes sör 1000, egy hot dog pedig kb. 800 dinárnak felel meg! Nem utolsósorban: egy tévériportban az egyik vendéglős azt mondta, hogy nála két személy 200–250 euróért szolidan megebédelhet!
– Amindenit! Sokan felénk kénytelenek annyi pénzből egy hónapon át „szolidan” étkezni – dünnyöge amama. – No de amilyen ütemben megy fel az élelmiszer ára, attól tartok, hogy nem kell nekem Katarba mennem ahhoz, hogy felkopjon az állam!
– Bizony, zomzédasszony – sóhajtá az éppen betoppanó Zacsek –, a zegény anyósom is panaszkodik, hogy ilyen vásárlóerővel már egyáltalán nem lehet úgy istenigazából feketepéntekezni, január elsejétől pedig újra megdrágul a záram meg a gáz!
– Ennek a bejelentésnek semmi hírértéke, zomzéd – legyinte az öreg –, ezt régóta tudjuk.
– Ez nem így van, Tegyula – ellenkeze a muter. – Ez újdonság! A napokban tette közzé az új energiaügyis az instán. Erről eddig nem volt szó!
– Dehogynem volt, Tematild – így atata –, csak te nem desifríroztad a zilletékesek üzenetét. Eddig, ugye, azt ismételgették papagáj módjára, hogy az év végéig nem drágul meg se a záram, se a gáz! Ezzel igazából mindvégig azt mondogatták, hogy újévtől megdrágul! Csak ismerni kell a bonyolult politikusi észjárásukat, és érteni a nyelvükön.
– A záram és a gáz a legkevesebb – elemezé a Zacsek –, sokkal nagyobb baj, hogy azok árának az emelkedése januárban egy újabb drágulási hullámot von majd maga után.
– Ne idegesítsen, zomzéd ezekkel a hullámokkal – hüledeze az öreglány. – Évekig a koronavírus hullámzott, most meg kicsi-kicsi, és újabb drágulási hullám borzolja a kedélyeket!
– Száz zerencse, hogy van ez a foci-vébé, és most semmi mással nem foglalkozik senki – állapítá meg a fater. – Még a zorosz–ukrán csihipuhi is totál háttérbe szorult, pedig a zösszes idei nyűgünk, az infláció, a zenergiaválság, az élelmiszerdrágulás mind-mind innen ered.
– A Zelenszkij meg a Putykó is jobban tennék – ábrándoza a Zacsek –, ha civilizáltan, egy focimeccsen döntenék el, ki a fajább gyerek, ahelyett, hogy ész nélkül lövöldözik egymást.
– No de, valljuk be, nagy vagányságra vall egy ilyen fontos információt, mint amilyen a záram- meg a gázdrágulás, a közösségi oldalon közölni – ámuldoza amama.
– Nahát, elképzelem, ahogy egy ilyen zupermodern politikus nemsokára már a Twitteren vagy a Facebookon üzen hadat egy másik országnak – élcelőde az öreg.
– De mi van akkor, ha gyűlöletbeszéd miatt a Cukkerberg vagy a Maszk letiltja az üzit?! – vakará a fejét a Zacsek. – Abban az esetben vázsizik majd a hadüzenet vagy sem?!
– És mi történik akkor, ha valaki meghekkeli valamelyik politikus profilját, és a változatosság kedvéért, valami zépet üzen a nevében a népnek – töprenge a muter.
– Ne ábrándozzál annyit, Tematild – hűté le atata –, nem tesz jót az egészségnek, ahelyett inkább nézzél focit, hogy egy kicsit kiszellőztesd a fejedet.
– Nagyon jó tanács, zomzédasszony, fogadja el – bólogata a Zacsek. – Amellett, hogy nem gondol annyit a hétköznapi gondokra, kicsit az optimizmusát és az önbizalmát is erősítheti, szembesülve azzal, hogy nincs mindig minden előre eldöntve, van az úgy, hogy borul a papírforma, például az előre leírt Zaud-Arábia elhúzza a gaucsóknak az argentin tangót!
– A zinterneten megjelent fotográfia tanúsága szerint a Messinek a héten jobban ment a sakk, mint a foci – jegyzé meg bölcsen az öreglány.
– Azért a japánokat se felejtsük el – emlékeztete a fater. – Bezsongott zamurájokként küzdöttek, a többszörös világbajnok németeknek esélyük sem volt ellenük.
– A zurkolóik előtt is le a kalappal, akik meccs után az összes hulladékot összeszedték a lelátókon – mondá elismerően a Zacsek.
– Ott ilyeneket is tanulnak a ziskolában – magyarázá amama. – Nincs szükség takarító személyzetre a sulikban, mert a diákok feltakarítanak maguk után. Ez az alapkultúra része.
– Képzelem, ha felénk egy iskolaigazgató hasonló ötlettel rukkolna elő, mekkora lázadás törne ki a zönérzetes zülők körében – kuncoga az öreg. – Nehogy már az ő drágalátos kölke szedje maga után a szemetet! Hát ilyet még otthon sem csinál! Ügyvéddel meg perrel fenyegetnék meg az iskolát. Vagy átíratnák egy másikba a gyereket.
– Pedig nem ártana változtatni valamin – vakará a fejét a Zacsek –, mert rendszeresen hallani, hogy az egyik a suliban egymást molesztálják, a másikban meg a tanárt zaklatják.
– Hadd védjem meg a gyerekeket – szóla az érdekünkben a muter. – Belegondoltok néha, hogy milyen értékeket sajátítanak el tőlünk? Mit látnak a tévében meg a zinterneten? Miről szólnak a vezető a hírek?! Lőtt, szúrt, robbantott! Ki kivel hetyeg! Az a menő, aki gátlástanul beszól a másiknak, aki botrányt szít, aki szégyentelenül kelleti magát, aki trágárkodik…
– Aki önmagát adja! – vevé át a szót atata. – Eszem a szívét! Meg kellene magyarázni zegénykémnek, hogy inkább ne tegye, mert uopste nem annyira zép, okos és megnyerő, mint ahogyan hiszi. Arra, aki ért is valamihez, már alig van szükség a tévében, merthogy uncsi.
– Az a legzörnyűbb – szögezé le a Zacsek –, hogy ez a tévésztár-típus már nemcsak a szórakoztató jellegű műsorokat lepte el, hanem a komolynak tartott adásokba is beszivárgott.
– Szóval marad a foci! – mosolyoda el az öreglány, és megkéré a társaságot, hogy százegyedszer is magyarázzuk el neki, miről is szól pontosan az a fránya lesszabály.
Pistike, varázsszőnyegen lebegő focizurkoló
