Idáig még viszonylag jól megúsztuk az aktuális fűtési idényt. Korábban azzal a valóban reális veszéllyel riogattak, hogy nem lesz elég áram, a földgázellátással is lehetnek gondok, az üzemanyagellátás is kritikus fázisához érhet novemberre. Szerencsére nincsenek gondok, és a világpiaci hektikus mozgások ellenére az árak sem elviselhetetlenek. Most még. Azt viszont valóban nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. A kockázatok sokrétűek. A piaci mozgások, a terepi történések és egyéb bizonytalanságot okozó tényezők mellett az időjárás is jelentős befolyással bír a fogyasztásra. Nem mindegy, hogy fagypont feletti átlaghőmérséklettel vészeljük át a téli hónapokat, vagy napokig kétszámjegyű mínuszok jönnek, amikor befagy minden, csak az árak mennek fel. De vajon felmennek-e az árak reálisan is? Vagy ha nálunk nem mennek fel, de a világpiacon igen, akkor ki és kinek a terhére fedezheti a különbséget. Adminisztratív korlátokkal a piaci anomáliákat rövid táron meg lehet zabolázni, de hosszú távon a piaci törvények mégiscsak kifejtik hatásukat. Amikor valaki azt mondja, az állam majd magára vállalja a terheket, tudni kell, hogy azt is a lakosság fizeti meg, csak esetleg más formában, vagy más idősíkban. Vagy növelni kell a bevételeket, újabb illetékeket, adóterheket kiróva, vagy a meglévőket emelni kell, illetve lehet hiteleket felvenni, amiket aztán egyszer valakinek valamiből megint csak vissza kell fizetni. Kamatostul.
Kilátásba helyezték a legfrissebb hírek szerint, hogy január elsejétől a villanyáram kevesebb, mint 10 százalékkal, a gáz pedig 11 százalékkal megdrágul. A Szerbiai Villanygazdaság állítólag úgy számol, hogy egy átlagos fogyasztású háztartásnak a villanyszámlája 300 dinárral lesz több. Legutóbb szeptember elsején drágult meg az áram 6,5 százalékkal, a gáz árát pedig augusztustól emelték 9 százalékkal. Valójában, ha a pénzromlás mértékét nézzük, akkor az infláció szintjét követik az áremelkedések. Más kérdés, hogy a világpiaci árakhoz mérten valóban alig drágult meg már eddig is az áram is és a gáz is. De azt sem tudhatjuk pontosan, hogy a megtermelt áram menyibe került, valamint, hogy mennyiért sikerült megvásárolni a hiányzó mennyiségeket, amikor nem volt elég a hazai termelés. A gázbeszerzésre vonatkozó szerződések részleteit sem ismerjük. Gyakran hangzik el a hivatkozás, hogy a szerbiai gázár Európában a legalacsonyabbak között van, és mivel az állam támogatja az áram árát, ez az energia is a legolcsóbbak között van. Ami pedig olcsó, azzal nem szokás spórolni. Az áram és a gáz azonban csak relatíve olcsó, ahol drágább, ott általában a lakossági bevételek is jóval meghaladják a szerbiai átlagot. Szintén a legfrissebb adatok szerint októberben, a tavalyi év októberéhez viszonyítva 14,34 százalékkal kevesebb villanyáramot használtunk el. A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) adataiból derült ez ki, nincs okunk kételkedni. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy helyileg ugyan változó volt a helyzet, de általában nem kevesebb, mint 4–5 fokkal melegebb volt az október a tavalyinál, illetve a sokévi átlagosnál is. Így aztán az egyhavi adatok még nem tükrözhetik hűen a valós folyamatokat és helyzetet.
Sokat lehet spórolni az energiahordozókkal, ha hatékonyabban használjuk fel őket. Ha nem túl gyors tempóban, de azért előrefelé haladnak az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések is. Sok azonban továbbra is a bizonytalansági tényező ahhoz, hogy kijelenthetnénk, hogy komolyabb gondok nélkül vészeljük majd át a telet. Az adatok azt mutatják, hogy a polgároknak szép számban sikerült kellőképpen takarékoskodni ahhoz, hogy éljenek azzal a kedvezménnyel, amelyről a kormány szeptember közepén döntött, és ami azoknak jár, akik csökkenteni tudták a fogyasztásukat az előző évben jegyzetthez képest. Szerbiában egy kilowattóra jelenleg 6 dinárba kerül, a számlán azonban szerepelnek a valós fogyasztás mellett különféle illetékek is. A 3,37 millió szerbiai háztartás 45 százalékának sikerült csökkentenie a fogyasztását októberben – jelentette ki a Szerbiai Villanygazdaság áramszolgáltató részlegének igazgatója. A legtöbb, azaz 700 000 háztartás 30 százalékos kedvezményt valósított meg, a 15 százalékosat 554 000 esetében könyvelték el, míg 264 000 esetében 20 százalékos kedvezményt adott a villanygazdaság.
A bejelentések szerint már nem kétséges, hogy hamarosan megdrágul az áram a lakosság és az ipari fogyasztók részére is Szerbiában. Az államfő szerint azonban legfeljebb 8–10 százalékkal drágulhat az áram. Szakértők szerint viszont hosszabb-rövidebb időn belül legkevesebb 70 százalékos emelésre lesz szükség. A bányászati és energiaügyi miniszter is kihangsúlyozta a napokban, hogy a kormánynak foglalkoznia kell a földgáz és a villanyáram árával. Mindenekelőtt azért, mert amíg az európai államok többsége már több árkorrekciót is megvalósított az energiaválság miatt, Szerbia eddig ezt igyekezett elkerülni. A Srbijagas belső számításai szerint január 1-jétől 11 százalékkal drágítani kell a földgázt – mondta a közvállalat igazgatója. Hozzátette azonban, hogy az emelés ellenére továbbra is Szerbiában marad a legolcsóbb a gáz Európában.
Szerbiának decembertől Horvátország már valószínűleg nem továbbíthat orosz kőolajat. A NIS-t, az ország legnagyobb olajcégét a szigorú intézkedések bevezetése esetén az a veszély fenyegeti, hogy megszűnik számára az uniós tagállamokkal és cégekkel való együttműködés lehetősége. Volt egy olyan pillanat is, amikor elnökünk azt nyilatkozta, hogy a jó idő ellenére hihetetlenül magas az áramfogyasztás Szerbiában, és már a gáztartalékainkat is elkezdtük felélni. Ez azért okozhat problémát, mert a gázzal működő erőműveink azok, amelyekkel áttelelhetünk. A szén- és vízerőműveink a téli hónapokban nem mindig termelik meg a szükséges árammennyiséget.
Az energiaárak emelkedése azokat érinti mindig a legsúlyosabban, akik jövedelmük nagy részét energiahordozókra költik. A hátrányos anyagi helyzetben élő, az úgynevezett szociálisan kiszolgáltatott polgárok az aktuális előírások szerint 120–150 kilowattóra kedvezményre jogosultak. Az érintetteknek azonban januárban új kérelmet kell átadniuk, ha továbbra is igényt tartanak a kedvezményre. Szociális támogatásra jelenleg 61 441 háztartás jogosult. A polgárok 98 százaléka egyébként rendszeresen fizeti a számláit. A háztartások közel kétharmada, 62 százaléka pedig minden hónap 28-áig befizeti tartozását, aminek köszönhetően havi 5 százalékos kedvezményre jogosult.
