A zősök a héten igencsak berezeltek. Előbb a vadnyugati állapotokat idéző horgosi események, migránscsoportok egymás közötti fegyveres leszámolása borzolta a kedélyeket, aztán a ziskolákban egyre jobban elharapódzó erőszak ejtette őket kétségbe, nem utolsósorban pedig a zabadon kószáló fekete párduc jelenlétén lehetett zörnyülködni.
– Jaj nekünk, Tegyula! – hüledeze amama. – Utcáinkat ellepték a migránsok, és ránézésre nehéz megállapítani, hogy közülük ki a jámbor menekült, és ki az, aki a helyzetből profitálni szeretne, és céljait akár erőszakos úton is kész megvalósítani; a sulikban agresszív jómadarak tartják rettegésben mind a tanárokat, mind a többi diákot; a zabadban meg a pink pantër…, akarom mondani: a fekete pantër leselkedik ránk. Hát már sehol sem vagyunk biztonságban?!
– Az a legbiztosabb, Tematild – mondá zavartalanul az öreg –, ha itthon nézzük a focit.
– De milyen élet az, Tegyula, ha egész nap a tévé előtt sörözgetve és kikirikizve huszonpár bezsongott ficsúrt nézel, ahogyan egy labdát kerget?! – kérdé felháborodottan a muter.
– Szép élet, Tematild! – válaszola higgadtan atata. – Egészen szép élet.
– De én nem ilyen elidegenedett életet akarok élni! – tiltakoza az öreglány. – A négy fal biztonságában élvezni a kvázi zabadságot. Mihez kezdjek egész nap idehaza?! Figyeljem, hogyan tojik a pók a sarokban?!
– Az egy igazán dicséretre méltó zen-gyakorlat lenne – jegyzé meg a fater. – És ha már itt tartunk, képzeld, nemrég olvastam, hogy a pókok az egyetlen gerinctelenek, amelyeknél bizonyított az úgynevezett REM fázis alvás közben, ami azt jelenti, hogy álmodnak!
– Nahát! – fintoroga amama. – És vajon miről álmodhatnak a pókok?
– Arra még nem jöttek rá a tudósok – felele az öreg. – Feltételezhetően legyekről.
– Egyáltalán mire jó az nekünk, ha tudjuk, hogy álmodnak a pókok?! – értetlenkede a muter. – Pláne az, hogy miről?! Én még a saját lidérceimmel sem érkezem foglalkozni, nemhogy a hálóját kitartóan szövögető pók álmával törődjem!
– Nem beszélhetsz így a tudományos kutatásokról – neheztele atata. – Sose tudni, miből sül ki valami jó dolog! Gondolj csak arra az esetre, amikor állítólag valamilyen szívgyógyszeren kísérleteztek, és közben tök véletlenül rájöttek, hogy a cuccnak van egy sajátos mellékhatása, aminek következtében már kifejezetten arra fektették a hangsúlyt. Így született meg a viagra!
– Nem érdekel, Tegyula! – tromfola az öreglány. – Sem a tudományos hókuszpókusz, sem a keleti türelemjáték, sem a potencianövelő bogyócska! Zabadon akarok járni-kelni az utcán, nem akarok félni sem a munkahelyemen, sem a természetben, sem a nyilvános helyeken.
– Már többször megfogadtam, hogy betartom azt a zindián bölcsességet, miszerint ébredés után egy órán át nem beszélek, mert abból csak baj van – dünnyöge a fater. – Attól tartok, Tematild, hogy az általad áhított világ eltűnőfélben van.
– Zó mi zó, tény, hogy fura egy világban élünk – ada hangot véleményének az éppen betoppanó Zacsek –, ám nem zabad elcsüggedni. A két távol-keleti nagyvezér, a daliás Hszi meg a duci Kim levélben megegyeztek abban, hogy Kína és Észak-Korea közösen fognak dolgozni a világbéke megvalósításán.
– Ennek rettentül örülök, csak azt nem értem, miféle hatása lehet arra, hogy biztonságban érezzem magam, amikor színházba vagy szülőértekezletre megyek – duzzoga amama. – Ha már ekkora faktorok, akkor állítsák meg a zorosz–ukrán csihipuhit!
– Tudod, hogy minden összefügg mindennel – magyaráza az öreg. – Valahol a Távol-Keleten egy pillangó megsuhantja a zárnyait, amiből Ámerikában tájfun lesz.
– Ezt manapság közelfogadottan koronavírusnak hívják – pontosítá a Zacsek.
– Aminek következtében Kínában rég nem tapasztalt, heves tüntetések zajlanak a nagyvezér Hszi meg az általa vezetett kommunista párt politikája ellen – ismerteté a muter.
– Zépen vagyunk – spekulála atata. – Káo a világbékén serénykedik, közben még otthon sem tudja biztosítani a rendet. Ami pedig a ruszkik és a zukránok egymásnak feszülését illeti, lehet, hogy kifullad magától. Egyrészt Hideg tábornok kopogtat az ajtón, másrészt pedig mindkét félnek fogytán van a lőszere, és lassan leamortizálódnak a harci eszközeik.
– Kötve hiszem, hogy lövöldözőke nélkül maradnak – tamáskoda az öreglány. – A fél világ intenzív fegyverkezést folytat, előbb tűnik el a Földről a folyami homok meg a brokkoli, mint az aknavető meg a vadászrepülőgép.
– Ilyen zuper eszközök felénk is vannak – gondola bele a Zacsek –, éppen azért nem értem, hogy nem találták még meg az ominózus fekete párducot, amely már fél Vajdaságot bejárta.
– Nem kellene ide ez a sok technika, drón meg a sok egyéb nyavalya – okoskoda a fater. – Elég lenne egy ügyes indián nyomkereső, egy ekkora cica csak hagy maga után nyomokat.
– De mi van akkor – agyala amama –, ha egyzerűen azért nem találják, mert uopste nem is létezik?! Ám amíg keressük, addig sem foglalkozunk az inflációval és a drágulásokkal, azzal, hogy miből fizetjük ki a megemelkedett hitelrészletet, a lakbért, a kaját, a fűtést, a rezsit…
– Igaza van, zomzédasszony – ismeré el a Zacsek –, ez a valódi probléma. Meg az, ami az iskolákban zajlik. Lassan már veszélyes lesz elengedni a gyereket suliba! Brutálisan megverik a másikat, meztelenre vetkőztetik egymást, molesztálják a tanárnőt, okostelóval mindent felvesznek videóra, felteszik a zinternetre, nyilvánosan a nevetség tárgyává téve az áldozatot.
– Bizony – bólogata az öreg. – Nem csoda, hogy tiltakoztak a héten a pedagógusok. Vissza kell szerezni a tanári hivatás tekintélyét. A társadalomnak meg kell védenie a pedagógusokat! Nem normális, hogy a tanárok rettegnek az agresszív diákoktól és egyes zülőktől, akik úgy érzik, bármikor zaklathatják az oktatót telefonon vagy a közösségi oldalon.
– Azt mondta a zoktatásügyis Rúzsa Brankó, hogy fontolgatják a mobiltelefonok kitiltását a tanóráról – közlé a muter. – Nem tudom, egyáltalán nem zabad majd iskolába vinni a telót, vagy csak óra alatt le kell adni? De mi lesz azzal, akinek kettő van, és egyiket leadja, a másikat pedig suttyomban használja?! És mi lesz a büntetése annak, aki megszegi a tilalmat?!
– Jó kérdések! – vakará az állát a Zacsek. – Nem kizárt, hogy majd ügyvéd kíséretében jön a befolyásos apuka megvédeni a porontyát. Reszkess tanári kar! Nem csoda, hogy már senki sem akar tanárnak menni, aminek következtében országszerte hiány van szakkáderből.
– Sajnos ez általános jelenség – sóhajta atata. – Sokan külföldre költöznek, és olyasmivel foglalkoznak ott, amihez nincs meg a kellő szaktudásuk, azt a munkát pedig, amire megfelelő oktatásban részesültek, itthon olyanok végzik el helyettük, akiket nem képeztek ki arra.
–A mi időnkben minden gyerek állatorvos, rendőr, nővérke, burekos vagy tanítónéni akart lenni – ábrándoza az öreglány. – A mai gyerekek viszont személyi edzők, influenszerek, életvezetési tanácsadók, feministák és DJ-k szeretnének lenni, ha nagyok lesznek.
–Hát ez egy kicsit gáz – szögezé le a Zacsek.
–Gáz – szisszene fel a fater. – A legesélyesebb szó az év szava kitüntetésre. Bár azért van néhány vetélytársa, mint például a háború, az energiaválság vagy az infláció…
– Meg a focivébé – egészíté ki a sort amama.
Pistike, diszkréten mobilozó miniinfluenszer
