Nagy felháborodást keltett a polgárok körében, amikor a közelmúltban egy oroszlánkölyköt találtak a Szabadka és Csantavér közötti úton. A hír gyorsan bejárta a médiát, a hazai mellett a magyarországi és más külföldi sajtó is beszámolt az esetről. Az állatra egy autós bukkant rá. A férfi azt nyilatkozta, hogy egy osonó állatra lett figyelmes, amelyet először kutyának hitt, később azonban rájött, egy kölyökoroszlánról van szó. A helyszínen többen is megálltak, és a rendőröket is értesítették. A néhány hónapos kisoroszlánt Kikicának nevezték el. A rendkívül rossz egészségi állapotban lévő oroszlán több vizsgálaton esett át, súlyos sérülései miatt Szabadkára szállították műtéti beavatkozásokra. Kikicát később egy kisebb ketrecbe helyezték, mert miután törés miatt megműtötték mindkét lábát, nem szabad sokat mozognia, hogy a sebei minél gyorsabban begyógyuljanak, felépüljön a szervezete, és hogy fájdalmak nélkül lábra állhasson.
A Palicsi Állatkert korábban azt közölte, hogy nagyon rossz állapotban került hozzájuk a kis oroszlánkölyök: rossz vérképpel, gyulladásokkal, parazitákkal, egy elfertőződött sebbel és fájdalmakkal. Az állapotát sikerült annyira feljavítani, hogy már önállóan táplálkozik. A húsra adott reakciójából úgy tűnt, hogy még soha sem fogyaszthatott ilyen táplálékot. Arról, hogy milyen szenvedéseken mehetett keresztül a fiatal állat, és hogy hogyan kerülhetett egyáltalán egy vajdasági közútra, Aleksandar Gavrić, az Animal Rescue Serbia nevű szervezet illetékese nyilatkozott az N1-nek. Gavrić elmondta, több lehetőség is van, hogyan kerülhetett arra a helyre. Az egyik, hogy valahol itt, nálunk nevelkedett valami titkos helyen, és olyan valaki nevelte, aki nem ért az állatokhoz, ezért egész egyszerűen nem adott neki megfelelő táplálékot, továbbá nem biztosított a fejlődéséhez szükséges feltételeket. A szakértő szerint a másik lehetőség az, hogy csempészek szállították valahova a kisoroszlánt, de rossz egészségi állapota miatt nem kockáztatták meg azt, hogy megpróbálják átvinni a határon, ezért egyszerűen kidobták az útra. Korábban más egzotikus állatok is kerültek a Palicsi Állatkertbe csempészektől vagy olyan emberektől, akik engedély nélkül tartották őket az otthonukban.
Egyre kevesebb vadállat él a Földön. A vadon élő szárazföldi emlősök össztömege alig tizede a Földön élő emberekének, és kevesebb mint négy százaléka az ember által háziasított fajokénak. Elképesztő mértékben pusztul a biodiverzitás az emberi jelenlét következtében. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Zoológiai Társaság kétévente készíti el a Living Planet Report című jelentést. A tavaly közzétett beszámolóból kiderül, hogy 1970 és 2018 között a vadon élő állatok populációja 69%-kal csökkent. Ez a szám négy évvel ezelőtt – habár önmagában ez is megdöbbentő – még „csak” 60% volt. Ez körülbelül olyan, mintha az emberi népesség Európa, Amerika (a kontinens), Afrika, a csendes-óceáni térség és Kína népességével csökkent volna 50 év alatt.
A kutatók több mint 20 ezer vadon élő emlős, madár, hal, kétéltű és hüllő populációját vizsgálták meg, ebből jött ki a 69 százalékos átlagos egyedszámcsökkenés. A visszaesés az egész bolygót érinti, de vannak olyan régiók, ahol rosszabb a helyzet: Latin-Amerikában 94 százalékkal csökkent a vadállomány aránya. A kontinensen trópusi élőhelyek vannak, hatalmas biodiverzitással, ezért nem meglepő, hogy itt nagyobb arányú a létszámcsökkenés, mint Európában, ahol 15 százalékot mértek, de ennek az az oka, hogy a vadállatok jó része már korábban eltűnt Európából. A populációk csökkenésének mértéke Észak-Amerikában 20, Afrikában 66, a csendes-óceáni térségben 55 százalék. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az eszméletlen mértékű csökkenés egy nagyon komoly figyelmeztetés, hogy a gazdag biodiverzitás, ami mindent éltet ezen a bolygón, komoly veszélyben van, és ez fenyeget minden fajt, beleértve az embereket is. A Föld biodiverzitásáról jelenleg legátfogóbb képet adó jelentés azt is kiemeli, hogy a fajok sokszínűségének csökkenése nem pusztán környezetvédelmi, de gazdasági, szociális, morális, etikai problémát is jelent, amelytől már most sok kiszolgáltatott ember, állat és földterület szenved, jórészt azok, akik a legkevésbé tehetnek az aktuális helyzet kialakulásáról. A tanulmányban azt írják, hogy Európa és Közép-Ázsia élővilága 18%-kal, míg a Karib-térség és Közép-Amerika (ideértve az Amazonas területét is) vadvilága átlag 94%-kal csökkent a vizsgált 48 év alatt. A szakértők szerint globálisan nézve a csökkenést elsősorban az erdőirtás, az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása okozza, amiért a mezőgazdaság felelős, ahogy érintetlen területekre hatol be, hogy azokon élelmiszert termeljen. Marco Lambertini, a WWF főigazgatója úgy fogalmazott: fel kell adnunk azt a tévhitet, hogy a természettel nem kell törődni. Nem folytathatjuk a fejlődést úgy, hogy közben pusztítunk, és nem vesszük figyelembe a környezeti hatásokat. A tetteinknek vannak következményei. Ha nem válunk szénsemlegessé a klíma, és természetbaráttá a biodiverzitás érdekében, a következő években még több következménnyel kell majd szembenéznünk.
Nyitókép: Molnár Edvárd illusztrációja
