2024. december 27., péntek

MagyarZó Pistike messéi

A múlt hétvége totál a foci jegyében telt. A magyarok után a zerbek is kijutottak a labdarúgó Eb-re. Ami azért irtó nagy hír, mert 24 év után először tették ezt meg, egészen pontosan először vesznek majd részt a kontinentális focibajnokságon ez alatt a név alatt.

– Szóval a sasok elröpültek Németbe! – állapítá meg atata. – Na ott aztán lesz nekik zurkolójuk rogyásig!

– Ha csak a sok zerb gastarbeiter szót nem fogad a Vučkónak, és haza nem költözik addig – ada hangot kételyeinek az öreglány.

– Hallod, Tematild, mondasz valamit – gondola bele a fater –, most, hogy ilyen fejlődésbe lendült az ország, sose tudni.

– Miből érzékeled azt a fene nagy fejlődést, Tegyula?! – kukacoskoda amama.

– A hétvégén Loznicában és Zaječarban is új stadiont adtak át, és a Vučko bejelentette, hogy 2026. december elsejére Belegrádban elkészül a nemzeti stadion – érvele az öreg. – A logika szerint, ott, ahol stadionok épülnek, csak van pénz, és szívesen élnek a zemberek.

– Ugyanaz a logika szerint pedig ahol hol ezek, hol azok tiltakoznak, valami még sincs rendben – kontráza a muter.

– Valószínűleg valakinek jó, valakinek meg kevésbé – szögezé le bölcsen atata. – Különben meg Amszterdamban is több tízezren tüntettek nemrég, számottevőbb akciókat követelve a klímaváltozás ellen.

– A hollandoknál a világ jövője a tét, nálunk a mindennapi megélhetés – nyugtázá az öreglány.

– Amilyen az ország, olyanok a tüntetések – élcelőde a fater.

– Nem elég az eddigi élelmiszer-drágulás – sopánkoda amama –, azt olvastam a napokban, hogy ismét megdrágultak a kismalacok.

– Valószínűleg azért, mert nincs belőlük elegendő – spekulála az öreg.

– És mi a helyzet a disznókkal? – kérdé a muter.

– Szerintem azokból van bőven – válaszola atata. – Pláne így disznótorszezon előtt. Valamiből csak el kell készíteni a hurkát, kolbászt és a többi finomságot!

– No de mit szólsz ahhoz – válta témát az öreglány –, hogy a dübörgő kampány ellenére a Vučkónak jutott ideje még palacsintát is sütni? El is kérkedett vele a TikTokon.

– Nekem erről egyetlen dolog jutott az eszembe – bizalmaskoda a fater –, mégpedig az, hogy irtó rég ettem ezt a finom nyalánkságot.

– Beszélsz hüjeségeket, Tegyula! – hörtyene föl amama. – A múlt héten sütöttem majdʼ százat, mégpedig a kedvenced, a füstölt oldalassal főtt bableves mellé!

– Az nekem már rég volt, Tematild – próbálá megértetni a helyzetet az öreg.

– Tudjátok-e mi Palacsintaország fővárosa? – humorizála az éppen betoppanó Zacsek zomzéd, ám mielőtt még bárki is bármit mondhatott volna, elsüté favicce poénját. – Lekváros!

– Ezek szerint a zomzédasszonynak sem lehet könnyű – sóhajta magában a muter.

– Hogyan értékelitek az eddigi választási kampányt?! – érdeklőde a Zacsek.

– A kajánál maradva, olyan mint a svédasztal – foglalá össze képletesen atata. – Van itt minden: politikai mítingek, lakossági fórumok, az országot keresztül-kasul beutazó road show-k, megy a duma a tévében, a rádióban, a sajtóban, a jelöltek óriásplakátokról üzengetnek, a portálokon és a közösségi oldalakon non-stop szembejönnek...

– Önfényezésből és ígéretekből aztán nincs hiány! – konstatála az öreglány.

– A politikusok abban bíznak, hogy gyorsan felejt a nép – fűzé hozzá a Zacsek.

– És igazuk is van – bólogata a fater. – Remélem, azért azt is kielemezték, mikortól válik kontraproduktívvá számukra a rengeteg reklám.

– Kétlem, hogy ilyesmivel bíbelődtek volna – töprenge el a Zacsek –, a ráérős elemzők azonban kiderítették, hogy az időjárási viszonyok hogyan hatnak ki a választási kedvre, állítólag többen mennek el szavazni, amikor esik az eső, mint amikor süt a nap.

– Karácsony előtt a zép időben bízni nemigen életszerű – kötekede amama. – Szerintem a fiatalok jelentik az X-faktort. Az ismeretlen tényezőt. Hozzájuk nehéz eljutni politikai összejöveteleken, piacstandokon vagy akár a hagyományos médián keresztül.

– Ja, de a fiatalok vesznek részt a legkisebb arányban a választásokon – világíta rá az öreg. – A legfegyelmezettebb szavazók a 65 éven felüliek.

– Úgy bizony! – erősíté meg a Zacsek. – A zanyósom már most nagyon izgatott. A héten utasította is a kedves nejemet, hogy foglaljon neki időpontot a fodrásznál választások előtt egy-két nappal, hogy frissen bodorított frizurával mehessen majd karikázni!

– Mindennek megvan a maga rendje – közlé a muter. – Nyilván ezt figyelmen kívül hagyta az osztrák elnök, aminek eredményeképpen hivatalos látogatása során megharapta őt a moldovai elnök asszony kutyája.

– Na tessék! Így menjen az ember baráti látogatóba valakihez – csóválá a fejét a Zacsek. – Arra lennék csak kíváncsi, ugyan mit keresett a kutya a két elnök találkozóján?!

– Szerintem meg ez uopste nem is hír – legyinte atata. – Akkor lenne az, ha az osztrák elnök harapta volna meg a moldovai elnök asszony kutyáját. Az eset mindenesetre drámáért kiállt, a cím már meg is van: A kisinyovi kutya!

– Olvasom, hogy az argentinok is jól beválasztottak maguknak – értetlenkede az öreglány. – A motorfűrésszel kampányoló Javier Mileit szavazták meg elnöküknek!

– A motorfűrészt zimbolikusan használta a nagygyűlésein – magyarázá a fater –, hogy megmutassa a népnek, hogyan fogja megnyirbálni a közkiadásokat.

– És bejött neki! – voná le a következtetést a Zacsek. – A gazdasági válságban élő, magas inflációval küzdő nép változást akart. Nyilván tetszett a szavazóknak az ipse azon kijelentése, hogy majd felrobbantja a központi bankot!

– Ahogy olvasom, mondott ez mindent – hüledeze amama. – Ellenlábasait többek között „politikai kasztnak”, „kommunistáknak”, „élősködőknek” és „piócáknak” nevezte.

– Őt pedig még anno az iskolában a társai „őrültnek” becézték – kuncoga az öreg.

– A Trampli amcsi ex-főserrif – folytatá a beszámolót a muter –, gratulációjában kifejtette, hogy majd a Javier újra naggyá teszi Argentínát!

– Mint ahogyan korábban ő tette naggyá Ámerikát! – csipkelőde atata. – Halljátok, lehet némi köze ennek a gaucsónak a jenki originálhoz: antivaxer, tagadja a klímaváltozást, elfogadja a kulturális marxizmusra vonatkozó összeesküvés-elméletet, ellenzi az abortuszt, támogatja a prostitúció legalizálását...

– Minden stimmel – így a Zacsek. – Az életrajzához tartozik még az is, hogy anarchokapitalistának tartja magát, van barátnője, öt klónozott kutyával él, és azt állítja magáról, hogy a tantrikus szex instruktora.

– Maradjunk annyiban, hogy ez egy sokoldalú csávó – összegeze az öreglány.

– Erről jut eszembe az egyik fiatal munkatársam – messéle a Zacsek –, akit éveken át azzal cikiztük, miért nem állapodik már meg, és mindig azzal vágott vissza, hogy ő olyan lányt keres, akinek van személyisége. Végre megtalálta. A hétvégén nősül!

– És a menyasszonynak van személyisége? – kíváncsiskoda a fater.

– Naná! – felele a zacsek. – Több is.

Pistike, disznótoros finomságokról ábrándozó fociőrült

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás