HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Hogyan védekezik a náthával/influenzával szemben?
Szükség esetén orvoshoz fordulok segítségért – 16%
Természetes gyógymóddal kúrálom magam – 20%
A korábban bevált gyógyszereket használom – 28%
Az interneten keresek megoldást a bajomra – 2%
Semmit sem teszek ellene, elmúlik magától – 27%
Betartom az óvintézkedéseket, ezért nem érint – 7%
Az egészségügyi szakemberek szerint az őszi és téli hónapokban növekszik a különböző légúti megbetegedések, mint amilyenek például a nátha és az influenza, gyakorisága. A hideg időjárás és az emberek gyakori zárt térben való tartózkodása hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a terjedéséhez. Miként reagálhatunk a tünetek megjelenésére, mik a tévhitek, és hogyan lehet hatékonyan megelőzni, kezelni ezeket a megbetegedéseket?
Az emberek körében különböző, félrevezető tévhitek és mítoszok keringenek a megfázással kapcsolatban. Fontos tisztázni ezeket és valós információkkal helyettesíteni. Sokan hiszik azt, hogy a hideg időjárás közvetlenül okozza a megfázást. Valójában a megfázást vírusok és baktériumok okozzák, nem pedig az időjárás. A hideg évszakokban azonban az emberek gyakrabban tartózkodnak zárt terekben, ami növeli a vírusok terjedésének kockázatát. Ennek tudatában, bár a meleg öltözködés fontos a hideg elleni védekezésben, nem garantálja a megfázás elkerülését. A vírusokat nem lehet ilyen módon elkerülni. Bár a hideg levegő belélegzése kellemetlen lehet, és irritálhatja a légutakat, nem okoz megfázást. A vírusokkal való közvetlen érintkezés, például fertőzött személyekkel való találkozás, a kézmosás elmulasztása vagy a fertőzött felületekkel való érintkezés a veszélyes. A vitaminok és ásványi anyagok fontosak az immunrendszer egészségéhez, nem biztos azonban, hogy a magas dózisú készítmények megakadályozzák a megfázást. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás viszont hozzájárul az immunrendszer megerősítéséhez. Az információk és a tények tisztázása fontos szerepet játszik abban, hogy helyesen kezeljük a megfázással kapcsolatos kérdéseinket és gondjainkat, és hogy elkerüljük a tévhitek által okozott félreértéseket.
Amikor tüneteket észlelünk magunkon, meg kell fontolnunk, hogyan kívánunk reagálni. Az egyik lehetőség, hogy szükség esetén azonnal orvoshoz fordulunk segítségért. Így pontosabb diagnózist kaphatunk, és megkezdhetjük a megfelelő kezelést. A környezetemben azt tapasztalom, hogy az emberek a legritkább, vagyis inkább a legvégső esetében keresik fel a szakembert. Erre különböző magyarázatokat hallok, viszont most csak a sajátomat említeném. Néhány hónappal ezelőtt egy rosszulléttel indultam orvoshoz, délelőtt kilenc óra körül. Mivel nem tudhattam, mikor kap el valami nyavalya, nem foglaltam előre időpontot, így körülbelül három órát töltöttem el a váróteremben, eközben végig ájulás közeli állapotban voltam, és borzalmas hányingerrel küzdöttem. Végül már lefeküdtem a padra, ekkor jeleztek az orvosnak, aki végre fogadott. Ezután a sürgősségire kellett taxiznom, ahol körülbelül négy órát vártam, majd egy szakorvoshoz kaptam beutalót, ahol két óra után jutottam sorba. Mindezt úgy, hogy mindenhol csupán néhány ember volt velem együtt a várótermekben. Este fél nyolc körül értem haza, majd másnap kezdődött elölről az „orvosjárás”. Ezek az emlékek elevenen élnek bennem, így két hete, amikor egyik délután elviselhetetlen torokfájást tapasztaltam, eszembe sem jutott orvoshoz menni, inkább otthon kúráltam magam.
Sokan inkább természetes gyógymódokat választanak. A meleg teák, gyógynövények és pihenés gyakran szerepelnek az ilyen típusú kezelési tervekben. Fontos azonban, hogy csak olyan természetes módszereket alkalmazzunk, amelyekről biztosak vagyunk, hogy hatékonyak és biztonságosak. Egyesek a korábban bevált gyógyszereket részesítik előnyben, mivel ha már előzőleg jónak bizonyultak, talán most is segítenek. Viszont oda kell figyelni, hogy csak az orvos által javasolt dózisban és időtartamban alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket. Az interneten való keresés is gyakori választás, itt számos információt találhatunk a tünetek enyhítésére és a betegség kezelésére vonatkozóan. Ugyanakkor kritikusan kell értékelni az információkat, és csak megbízható forrásokból érdemes kezelési ötleteket meríteni.
Van egy olyan embercsoport, amelynek tagjai úgy gondolják, hogy a betegség magától elmúlik, ezért semmit sem tesznek ellene. Bár a szervezetnek van öngyógyító képessége, a megfelelő intézkedések nélkül a tünetek súlyosbodhatnak, és a gyógyulás időtartama is megnőhet.
A már említett múlt heti megfázásomhoz visszatérve, végül nem mentem orvoshoz, de a fentebb említett intézkedések közül szinte mindet végigzongoráztam. Első nap körülbelül öt liter kamillateát ittam, hatalmas mennyiségű mézzel, citrommal és gyömbérrel. Ezután beszereztem az előző megfázásaim kezelésénél bevált gyógyszereket, szirupokat és tablettákat. Mivel ezúttal nem igazán segítettek, felhívtam néhány ismerősömet, akik az egészségügyben dolgoznak. A tüneteim alapján kaptam tőlük egy lehetséges diagnózist, recept nélkül kiváltható gyógyszereket is ajánlottak, illetve azt tanácsolták, hogy menjek el orvoshoz. A nyolcadik napon úgy döntöttem, hogy másnap elmegyek, de reggelre jobban lettem.
Ami az óvintézkedéseket illeti, annyit tehetünk, hogy betartjuk az ezzel kapcsolatos javaslatokat, például a rendszeres kézmosást, maszkviselést és az egymástól való fizikai távolságtartást, így csökkenthetjük a betegségek terjedésének kockázatát. Ez különösen fontos a járványos időszakokban. A téli hónapokban tehát kiemelten fontos odafigyelni az egészségünkre, és a megfelelő intézkedésekkel megelőzni, illetve hatékonyan kezelni a légúti megbetegedéseket. Minden egyes személyes reakciót és kezelési módot érdemes a saját egészségi állapotunknak és körülményeinknek megfelelően megválasztani.
Nyitókép: Molnár Edvárd illusztrációja
