Jól „befurakodott” a mindennapjainkba az idei kampány, ami nem nélkülözi a humort, a szarkazmust és a dicsekvést sem. A szabadtéri reklámfelületek mellett nincs már olyan médiafelület sem, ahol ne jelenne meg egy üzenet, fénykép, rövidfilm, és nincs olyan tartalom se, legyen szó újságról, rádióról, televízióról, közösségi oldalról, vagy esetleg internetes keresőkről, ahol ne lenne meg a választás témaköre, mintha minden csak arról szólna. Az intenzív kampány alapvető célja, hogy minél több embert arra ösztönözzön, vegyen részt a választásokon, hiszen valljuk be, a választási kedv az utóbbi években alábbhagyott. Az idei kampány, bár szinte az egész életünket eluralta, a szakemberek szerint sokkal nyugodtabb, mint amilyen 2017-ben vagy 2020-ban volt, hiszen a támadó jellegű kampány helyett inkább az előremutató, tervező és ígéreteket tartalmazó szólamokra tértek át a politikusok. Az akkori kampányidőszakban az eredményt is meg lehetett jósolni, most azonban lehetnek meglepetések is, mondják.
A meglepetésekre pedig azért számítanak, mert a kampány folyamatát jelentősen befolyásolták a világ eseményei, az ukrán–orosz háború és annak gazdasági következményei, a földgáz és az üzemanyag, valamint az élelmiszer árának drágulása, de a stabilitás és a béke fenntartása is meghatározóvá vált. Ugyanakkor a 2020-as évhez képest, amikor egyes pártok bojkottálták a választásokat, most, aki csak tehette, beszállt a versenybe, így a CeSID szerint nagyobb részvételi arányra lehet számítani április 3-án. Becslésük szerint ugyanis a szavazópolgárok 55-56 százaléka élni fog a választási jogával.
Az mindenkinek világos, hogy a hatalmi pártok továbbra is részesei lesznek a köztársasági parlamentnek, jelenleg inkább a mandátumok elosztásánál kialakuló arányokért folyik a politikai verseny, illetve azért, hogy minél több ellenzéki párt, koalíció, valamint politikai csoportosulás része legyen az országos döntéseknek (a demokrácia szellemében).
Bojan Klačar, a CeSID ügyvezető igazgatója a napokban arra mutatott rá, hogy az eredményt az határozza majd meg, hogy a polgárok közül hányan mennek el szavazni. Kiemelte, már csak néhány nap maradt hátra a szavazás napjáig, de már most tudni lehet, hogy a köztársasági képviselőház összetétele merőben különbözni fog a két évvel ezelőtt alakult parlament összetételétől. Nagyobb ellenzéki táborra számít, az általuk végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanis a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt mellett az Egyesülve Szerbia Győzelméért és a Moramo lista is biztosan része lesz a parlamentnek. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az eredmény még alakulhat, hiszen a polgárok jelentős hányada a kampányidőszak utolsó napjaiban hozza meg a döntését, így olyan pártok is átugorhatják a választási küszöböt, amelyek a közvélemény-kutatások során csupán megközelítették azt. Vagyis a Dveri Patrióta Blokk – Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (POKS), a Szuverenisták, a Srpska stranka Zavetnici (Fogadalom Szerb Pártja), a Boris Tadić köré csoportosuló koalíció és a NADA (Remény) lista is akár begyűjtheti a szavazatok 3 százalékát.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy vajon a nagyobb részvételi arány kedvez-e az ellenzéknek. Az biztos, hogy a hatalmi koalíció esetében csökkentheti a mandátumok számát, ha többen szavaznak a megszokottnál, ám azzal is tisztában kell lenni, hogy magasabb részvételi aránynál a küszöböt is nehezebb elérni, hiszen a 3 százalék számbelileg több szavazatot követel meg. Több kisebb párt, koalíció, vagy politikai csoportosulás számára pedig ez valószínűleg elérhetetlen lesz.
A kisebbségi pártok sorsának alakulása is egyelőre kiszámíthatatlan, hiszen az ő sikerük is attól függ, hogy hányan járulnak a polgárok közül az urnák elé, illetve hány lista lépi át a választási küszöböt. Csak ezután lehet szorozni és osztani.
Klačar szerint vasárnap 3,5-3,6 millió ember él majd választási jogával, mintegy 5-6 százalékkal több, mint 2020-ban, amikor a választópolgárok alig fele tett eleget polgári kötelességének. Lehet benne valami, hiszen a kínálati skála is széles, és bojkottra sem szólított fel senki.
Egy biztos, az eredményre már nem kell sokat várni, és arra sem, hogy a hangzatos ígéreteket és politikai találkozókat magunk után hagyva, visszatérjünk a nyugodtabb hétköznapokba.
