Sokan már hallani sem akarnak a koronavírusról, hiszen a világjárvány alatt a csapból is ez a téma folyt. Napi szinten része volt az életünknek, úgy hazánkban, mint egész Európában, akárcsak a világ többi részében. Senki sem volt kivétel alóla. Ám az utóhatása sok ember életét megnehezíti, így kénytelenek vagyunk továbbra is szót ejteni róla.
Ma már meggyengült vírustörzsről beszélünk, amely nem okoz jelentős félelmet az emberek körében, ám jó, ha tudjuk, most is jelen van. A tünetek mindannyiunk számára ismertek, szaglás és ízlelés elvesztése, légszomj, köhögés, torokfájás, láz, ízületi fájdalom, esetenként csalánkiütések, fáradékonyság. Természetesen ezek mellett akadnak személyenként változó kórképek is. Aki már átesett a koronavírus valamelyik formáján, az tudja, hogy nem két nap alatt jön helyre a szervezet. Bizonyos esetekben akár több hetes folyamatról is szó lehet. Ennek a jelenségnek adták a kutatók az úgynevezett post-Covid-szindróma nevet. A vírus utóhatása alkalmával az elhúzódó tünetegyüttesek lassabb gyógyulása jellemzi, ám esetenként állapotromlás és egyéb szervi megbetegedések is adódhatnak. Ennek kapcsán már több kutatást is végeztek, így egy amerikai vizsgálatsorozat eredményeképpen megállapították, hogy a koronavírus mély hatással van az emberi szervezet működésére, maradandó problémákat okozhat. Ilyenek a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri megbetegedések, továbbá a tüdő, a vese és az agy maradandó károsodásai.
A POTS, azaz a poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma egyike az érrendszeri szövődményeknek, amely hirtelen helyzetváltozások alkalmával szélsőséges szívritmust, emelkedett pulzusszámot, valamint magas vérnyomást eredményez, ez akár eszméletvesztéshez vagy szívleálláshoz vezethet. Ilyen és hasonló maradandó problémákkal egyre több páciens jelentkezik kezelőorvosánál. Ezeket az eseteket vizsgálva a szakemberek egy új diagnózist vezettek be a szakirodalomba, melynek a long-Covid, avagy a hosszú-Covid-szindróma elnevezést adták. Ennél a diagnózisnál olyan mértékű szervi problémák jelentkeznek, amelyek tartósan és súlyos mértékben befolyásolják a mindennapi életet.
A tüdőt sem kíméli ez a vírus, hiszen gyakori a tüdőgyulladás a betegség lefolyása alatt, amely sérüléseket okoz a tüdőfalon, vagy annak hártyáján, de szívizom-gyulladást is előidézhet. A légzőszerv tekintetében long-Covid-gyanúra adhat okot az asztmás kórtünet. Ez főként azoknál alakul ki, akiknek volt gyermekkori asztmája, de nem ritka azok körében sem, akiknek sosem volt előtte. A nehézlégzés, a fulladás, a kifulladás, a köhögés, mind erre utalhat. Főként az időseknél, de a fiatalabb populációnál is előfordul a koncentrációzavar, a feledékenység, vagy akár az előrehaladott demencia. Idegrendszeri károsodást okozhat még a mozgásrendszerben, és a belső szervek működésében is.
Vannak esetek, amikor kevésbé feltűnő problémák keserítik meg a napi életet, ilyen például a hajhullás, a tartós fáradtság, levertség, szorongás, depresszió, de az étvágytalanság is, hiszen ezer arca lehet ennek a szindrómának. Többen is tapasztalták már ezeket a kórképeket, melyeket a kutatók megerősítettek, hogy valóban a hosszú-Covid-szindróma tünetei.
A szakértők azt javasolják, hogy amennyiben olyan jeleket tapasztalunk, melyek nem megszokottak, és ezek fennállnak a koronavírus-megbetegedés után hat héttel később is, feltétlenül keressük fel kezelőorvosunkat, hiszen nem kizárt, hogy a long-Covid-szindróma áll fenn, melyet kezelni kell.
Nyitókép: Pixabay
