Szünetet tartani nem bűn

A februári, dohai vizes világbajnokság alatt röppent fel a hír, hogy a tékozló fiú végre hazatért, azaz Milák Kristófnak – a közvélemény és a szakma szerint – végre megjött az esze, és a Duna Arénában magányosan ugyan, de megkezdte a felkészülést a párizsi olimpiára. Azóta már a 200 méteres pillangóúszás olimpiai- és háromszoros világbajnoka is „megszólalt”, közleményben tudatta a nagyérdeművel, hogy első magyar sportolóként csatlakozott az ötkarikás és a paralimpiai játékok hivatalos fizetéstechnológiai partnere, a Visa „csapatához”. A világcsúcstartó hangsúlyozta, mentálisan és fizikálisan is szüksége volt a hosszabb pihenőre, s egyúttal szeretné tudatosítani az emberekben, hogy szünetet tartani nem ördögtől való, hanem akár a jövőbeni siker kulcsa is lehet.

A 2021-ben Tokióban 200 méter pillangón arany-, 100 méteren ezüstérmes Milák legutóbb tavaly áprilisban, a magyar országos bajnokságon versenyzett, majd júniusban jelezte, hogy kihagyja a fukuokai világbajnokságot. A tervek szerint 2023 szeptemberében kezdte volna újra a teljes értékű munkát, s idén februárban már képviselte volna országát Dohában. Ám Milák időközben eltűnt, a Magyar Úszó Szövetség elöljárói és Sós Csaba szövetségi kapitány mellett edzőjének, Virth Balázsnak sem jelentkezett. Hozzáállása valóságos botrányt robbantott ki, ügyében mindenki a nyilvánosság elé tárta gondolatait. A MÚSZ elnöke, Wladár Sándor akkori kijelentése szerint Kristóf egyenesen tartozik annyival Magyarországnak, hogy lemegy az uszodába, és elkezdi az edzéseket. A szövetség első számú emberénél hirtelen térhódítást nyert a kettős mérce, épp arról feledkezett meg akkortájt, hogy ő maga 17 évesen, az 1980-as moszkvai olimpián nyert aranyérmet 200 háton, ám mindössze 21 évesen, (saját elmondása szerint) egy edzés közepén úgy határozott, végleg befejezi pályafutását és visszavonul. Döntéséhez hozzájárult a ’84-es, Los Angeles-i játékok szocialista bojkottja, Wladárnak azonban nem rótták fel, hogy mennyi mindenre lehetett volna még képes a jövőben és igenis tartozik ennyivel az országnak... A válogatott első számú embere, Sós valamivel óvatosabban fogalmazott Kristóf esetében, leginkább csak azt hangoztatta, ennyi idő alatt képtelenség eredményesen felkészülni Párizsra, aligha lesz ebből címvédés.

A „Milákcsúcs” tulajdonosa – talán ebben a pillanatban is – épp azon munkálkodik, hogy rácáfoljon minderre. Erőnléti edzője, az olimpiai bronzérmes kenus Zala György szerint Kristóf már most jó állapotnak örvend, izomzata is rendben van. A megbeszéltek szerint vesz részt a foglalkozásokon, és ha hihetünk a sajtóértesüléseknek, akkor már Virth Balázzsal is egyeztetett, a továbbiakban együtt készülnek. Úgy tűnik, Milák a rövid közleményével lezártnak tekinti az ügyet: „Kettőzött ambícióval kezdtem újra az edzéseket, beprogramoztam magam, tudom, hogy az első hetek, hónapok fájni fognak, de én választottam ezt az utat, és végigmegyek rajta – Párizsig, aztán még tovább is” – írta nyilatkozata végén. Eddigi tapasztalatok alapján amit ő elhatároz, azt véghez is viszi.

A botrány alatt Milák kevés embert engedett közel magához, csupán néhányan élvezték a bizalmát. Egyvalaki viszont nyilvánosan is bármikor kiállt a magyar úszósport jelenkori éremfelelőse és szeme fénye mellett – Hosszú Katinka több nyilvános posztban is élesen elítélte a Kristófot bírálókat, holott ő maga sincs irigylésre méltó helyzetben. Az Iron Lady nem titkolt szándéka, hogy a gyermekvállalást követően visszatérjen az elithez, és a francia fővárosban is rajthoz álljon. Milákkal ellentétben kvótája még nincs – a pillésnek ebből kettő is akad –, az edzéseket azonban kislánya, Kamélia születését követően hat héttel megkezdte és azóta is folytatja. Hogy a két kiválóságra (és mellettük az Amerikában pallérozódó Kós Hubertre) mekkora szüksége van a magyar úszósportnak, azt épp Sós Csaba vizes vb-t követően adott nyilatkozata tűpontosan jelzi: Milák és Hosszú „szétkapta” volna a katari mezőnyt. Kristófnak talán egyvalami róható fel az elmúlt időszakban – a bizonytalanság, amiben tartotta nem csak a közvéleményt, de a csapattársait is. Az úszóknál az utóbbi időben nem szokatlan, hogy valaki a mentális kiégésre hivatkozva – a mellúszó brit fenomén, Adam Peaty, vagy a dél-afrikai Chad le Clos – szünetet tart a karrierében, igaz, nem ilyen fiatalon, mint azt Milák tette, ám ha bejön neki, akkor új magasságokba emelkedik és megmutatja, mennyi is van benne. Visszatérésére szükség is van, különben nehéz időszak és komoly böjt vár a magyar úszósportra.