Atatával zépen, ahogy dukál, megünnepeltük a nemzetközi nőnapot, felköszöntöttünk minden nőt körülöttünk, virággal meg bonbonnal kedveskedtünk nekik. Amikor kettesben maradtunk, megkérdeztem tőle, miért van szükség erre a nagy fölhajtásra. Elmessélte, hogy régen a nők irtó el voltak nyomva, társadalmi tekintetben háttérbe szorultak, egy nap aztán fellázadtak ez ellen az állapot ellen, és harcolni kezdtek a teljes egyenjogúságért. No, gondoltam, mindez jó régen lehetett, mert én ebből biz’ isten semmit sem tapasztaltam! Elhiszem, hogy mindez tényleg így volt, de amióta az eszemet tudom, már tuti nem így van, a fater összes igazgatója meg főnöke nő, no meg a csajszik a suliban sem úgy viselkednek, mintha bármiféle hátrányos helyzetben lennének, sőt, az Ödönkét néha úgy kikészítik az affektálásukkal, hogy szinte pityeregve megy haza, ők meg elégedetten kacarásznak közben. Azt is hallottam, hogy állítólag a házi munkát többnyire még mindig a nők végzik, de én ezt sem tapasztalom itthon, az öreg ugyanúgy mosogat, főz, vasal, takarít, tereget, mint a muter, és úgy vélem, ez így is van rendjén.
Nehogy megbántódjanak a drága hölgyek, de uopste nem a nőnap volt a hét eseménye! Hanem a világvége-kísérletnek is tekinthető fészbukleállás kedd délután! Némi üzemzavar miatt másfél órára lefagyott a fészbuk meg az ahhoz kapcsolódó mësszëndzsër, és ojan pánik tört ki, mintha beütött volna a globális vész! A zősök elképzelték a világot fészbuk nélkül, és egyszerre elsötétült előttük minden. Most azt mondják, á, dehogy, meg annyi baj legyen, életük nagy részét úgyis fészbuk nélkül élték le, őket az sem érdekli, ha teljesen megszűnik, majd legalább telónyomogatás helyett többet főzőcskéznek, de én tudom, hogy nem úgy van ám, komojan betojtak! Attól paráztak, hogy fognak eztán dolgozni, honnan fognak tájékozódni, meg hol fogják tartani a kapcsolatot az ismerőseikkel. Őszintén megkönnyebbültek, amikor másfél órás agónia után vissza tudtak lépni a hálózatra.
– Lehet, hogy a fészbuk leállása a natalitásserkentő program része volt, Tematild – poénkoda napokkal később atata.
– Nem is annyira elvetemült ötlet, Tegyula – gondola bele az öreglány –, mert amíg a kütyü képernyőjét bámulják, sokan észre sem veszik a másikat maguk mellett.
– A zakértők szerint a kapcsolatok új betegsége az a jelenség, amikor valaki a partner jelenlétében is az online kapcsolatait ápolgatja, minden pittyenésre rápillant a kijelzőre, érzékeltetve párjával, hogy kevésbé fontos, mint a zokosteló – magyaráza az éppen betoppanó Zacsek zomzéd.
– Emlékeztek a régi zép időkre – nosztalgiáza a fater –, amikor még nem volt fészbuk, és csak a családod tudta, hogy hüje vagy?
– Ha valakinek dilis ötlete támadt, kénytelen volt egymagában foglalkozni vele – töprenge a Zacsek –, most azonban valamennyien hálózatba vannak kapcsolva, és ha az egyikük kieszel valami blődséget, azonnal tud róla a zösszes hasonszőrű a világon.
– A vélemény kifejezésére is jó a fészbuk – fűzé hozzá amama. – Kiderült, hogy a népkedvenc Őszibarackocska helyett a zsűrinek köszönhetően bizonyos Teya Dora képviseli majd Zerbiát az Eurovízión, ami elegendő ok volt arra, hogy az unatkozó tömeg néhány napig a kedvére hőzöngjön a virtuális térben.
– Az ilyen addig tart, amíg nem zolgálnak a jónépnek egy másik hasonló fajsúlyú sületlenséget – legyinte az öreg.
– Az én kedvenceim a közösségi oldalon az Alan Ford-képregényhősök elmés aranyköpései – árulá el a Zacsek. – Például a következő: Aki száz évig iszik, sokáig él!
– Csak óvatosan a nedűvel, zomzéd – figyelmezteté a muter –, láttam a fészbukon, hogy volt egy férfi, aki kénytelen volt abbahagyni az italozást, mert mindig duplán látta a feleségét.
A piálós bölcsességről atatának egy kajálós vicc jutott az eszébe.
– Te Pali! Ízlett a vacsora?
– Ilyen rosszat még életemben nem ettem.
– De hát kétszer is szedtél!
– Elsőre nem hittem el!
– Ezt én is alig hiszem el – hüledeze az öreglány a vicc hallatán –, majd megbeszéljük később négyszemközt!
– Mit szólnak ahhoz, hogy a Vučko ország-világ előtt bejelentette, hogy a nyugati partnereink azt várják el tőlünk, hogy ismerjük el Kozovót, mondjunk le a boszniai Zerb Köztársaságról és vezessünk be zankciókat Oroszországnak? – válta témát a Zacsek.
– Egyik sem hangzik valami exkluzív hírnek – vakará a fejét a fater. – Ez az egész hacacáré engem egy kicsit azokra az exkluzív klubokra emlékeztet, amelyekbe csak akkor engednek be, ha zakót viselsz és elegáns cipő van a lábadon.
– De mi van akkor, ha te elvből nem hordasz ilyeneket? – kíváncsiskoda amama.
– Semmi, csupán kizárod magad az adott helyről – válaszola lezseren az öreg. – Nem mehetsz be mondjuk sertésganajhányáshoz használt gumicsizmában a simicipősök közé! Ilyen egyzerű!
– Persze, minden jogod megvan ahhoz, hogy gumicsizmát viselj – kapcsolóda be a rébuszban való beszédbe a Zacsek –, mert a te lábadnak pont abban jó, csak tudnod kell, hogy amíg az van rajtad, addig aligha engednek be a fënszi bálba.
– Jaj, fiúk, annyit beszéltek a lábbelikről, hogy kedvem támadt a cégtől nőnapra kapott utalvány árán venni magamnak egy cipellőt! – csillana fel a muter szeme.
– És miközben ilyen zörnyű nyomásnak vagyunk kitéve – közlé atata –, még csak az hiányzott, hogy a tavasz folyamán Belegrádban meg kell ismételni a helyhatósági választásokat, mert csak nem jött össze a többség.
– Legalább kiderül, pontosan mennyi ufó is él a zerb fővárosban – nyugtázá a Zacsek.
– A nagy pengeváltás arról zól éppen, ildomos-e a Vučko nevét felhasználni a megmérettetéshez – újságolá az öreglány.
– A zellenzéknek tudnia kell, hogy ha győzni akar, Vučkót is le kell győznie – fejté ki a véleményét a fater –, a haladók esetében pedig felmerül a kérdés, hogy a vezér neve nélkül még csak meg sem próbálják?! Ezzel azt sugallják, hogy a Vučko neve alatt bárki megnyerheti a megmérettetést, nélküle viszont nem szavazna rájuk a jónép?
– Bárhogy is legyen, minden jel arra utal, hogy izgalmas időszak elé nézünk – összegezé a Zacsek –, egyik húsvét, másik húsvét, majális, választások hátán választások. Most éppen a Kopaonikon tárgyalnak a zokosok arról, hogyan dübörög a zerb gazdaság.
– Száz zerencse, hogy így van – sóhajta amama –, nehogy úgy járjunk mint a franciák, akik gazdasági okokból kifolyólag kénytelenek voltak csökkenteni a kiadásokat a higiéniai eszközökre, többek között jelentősen kevesebb WC-papírt használnak mint korábban!
– Lehet ez is a klímavédelem része – spekulála a Zacsek –, mindenesetre engem sokkal jobban aggaszt, hogy Mostarban az éj leple alatt eltűnt a Bruce Lee bronzszobra.
– Biztos a nemesfém-kereskedők nem akarták elaprózni a kung-fu királyt – jegyzé meg az öreg.
– Miért vagy előítéletes? – kérdé rosszallóan a muter.
– Mert szerinted életre kelt?! – értetlenkede atata.
– Lehet, csak renoválják – találgata az öreglány.
– A városvezetésnek nincs köze a szobor eltávolításához – mondá a Zacsek –, tehát nem állagmegóvás vagy javítás miatt tűnt el.
– Akkor biztos ellopta a Chuck Norris, és elvitte Bégaszentgyörgyre a Rockyhoz, hogy titokban társalogjanak! – állapítá meg bölcsen a fater.
Pistike, nőkedvelő és fészbukfüggő zupperhős
