A magyar ember jó szokása szerint mindig panaszkodik az időjárásra: ha meleg van, akkor azért, ha hideg van, akkor azért. Sajnos, a tendenciák azt mutatják, hogy a jövőben egyre többet panaszkodhatunk majd az időjárásra, és nem csak azért, mert valaki nem szereti a hideget, vagy a meleget. A Föld időjárása globális szinten változik. Ez a globális szint sok embernek nem jelent semmit, míg a saját bőrén nem tapasztalja. Az igazság az, hogy aki egy kicsit is odafigyel a környezetére, az máris tapasztalhatja. Személyes gyermekkori élményen, hogy minden télen szánkáztunk. Nem kellett síközpontokba utazni ezért, kimentem az utcára és annyi hó volt, hogy időnként még iglut is építettünk. Az elmúlt években csak mutatóban volt hó, mindössze azok a szerencsés gyerekek szánkáztak, akik szülei megengedhették, hogy elutazzanak a hegyekbe. Noha legújabban a síközpontok számára is gondot jelent a hó hiánya. A hó és egyéb csapadék elmaradása a téli időszakban szárazságot okoz, azt hiszem, erről a gazdák tudnának beszélni. A téli hőmérséklet is sokkal magasabb, mint régen, ami mondjuk fűtési szempontból jó. Viszont az enyhe teleknek köszönhetően sok invazív faj jelenik meg, és a kártevők, férgek könnyebben áttelelnek, ami nagyon nem jó. A haszonnövényeket a kártevők mellett az egyre forróbb nyarak, és az egyre kevesebb csapadék is veszélyezteti. Ha a gazdák nem változtatnak a jelenlegi mezőgazdasági modelleken, akkor a zsíros vajdasági földet az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, de ez már egy másik téma.
Fotó: Pixabay
Ez a pár példa jól mutatja, hogy az időjárás globális változása helyi szinten is megmutatkozik, és sok problémát jelent. De hogy globálisan mi a helyzet, azt legjobban az erre vonatkozó adatok mutatják. Amióta mérik a hőmérsékletet, azóta a 2011 és 2020 közti évtized volt a legmelegebb. Az iparosodás előtti időkhöz képest az átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal magasabb. Ami igazán riasztó, hogy a felmelegedés üteme felgyorsult, ma már minden évtizeddel 0,2 Celsius-fokot emelkedik. És hogy mi okozza mindezt? Természetesen, vannak természetes okai, de az emberi tevékenység nagyon nagy részt hozzájárul ehhez. Vannak, akik ezt tagadják (elég magas politikai szinteken is), de a mérések és az adatok mást mutatnak. A szén, az olaj és a fosszilis gázok égetése során szén-dioxid és dinitrogén-oxid jut a légkörbe. A nitrogén alapú műtrágyák használatának következtében ugyancsak dinitrogén-oxid szabadul fel. Az emberi butaság legszebb példája, hogy miközben egyre több szennyező gázt juttat a légkörbe, aközben egyre több fát vág ki, noha éppen a fák tisztítják meg a légkört, és a szelek erejét is csökkentik.
És hogy mi áll mindezek mögött? Az emberi pénzéhség, a haszon iránti vágy. Itt elsősorban nem arra a melósra kell gondolni, aki a lottó ötösre ácsingózik, hanem arra a nagyvállalatra, amelynek már van egymilliárd dollárja, de létkérdésnek tarja, hogy legyen még egy milliárd. Nem számít, ha emiatt erdőket vágnak ki, gyerekeket dolgoztatnak, szennyezik a levegőt, a vizeket és a természetet. Az sem gond, ha emiatt emberek halnak meg, csak legyen meg az a milliárd. A politikusok úgymond hadakoznak a klímaváltozás ellen, de sokszor csak választási szlogenek formájában, mert mögöttük is a tőke áll. Míg az emberi gondolkodás nem változik, addig nagyon kevés valós lépés fog történni a környezetünk megóvása érdekében. Talán egy idegen invázió gyorsan megoldaná a helyzetet, de erre nagyon kicsi az esély. Így nem marad más, mint hogy mindenki egyénileg megtegye azt, ami tőle telik, és reménykedik, hogy már nincs túl késő ahhoz, hogy megmentsük civilizációnkat.
Nyitókép: Pixabay
