A napokban, amikor a filmvilág Will Smith pofonjától, Bruce Willis és Jim Carrey visszavonulási szándékától hangos, az elmúlt évtizedek nagy francia színésze, az egyik legünnepeltebb európai sztár, a 86 éves Alain Delon bejelentette, hogy eutanáziára készül. Az eutanázia régóta vitatott, mind jogilag, erkölcsileg, mind vallásilag is. Ráadásul több fajtája is létezik, de ebbe most hadd ne bonyolódjunk bele. Legtöbb országban lényegében tilos, pontosabban jogi szempontból nincs tisztázva, így öngyilkosságnak minősül, ha más követi el, akkor pedig gyilkosságnak. Ily módon Franciaországban is problémás, de ez nem akadály Alain Delonnak, mert állítólag Svájc ezen a téren sokkal nyitottabb és elfogadóbb, a színész pedig jó ideje svájci állampolgár. A hírek mostanában arról is szóltak, hogy a fiát, Anthony Delont kérte fel arra, hogy a folyamat során legyen mellette, aki igent mondott, még akkor is, ha nem volt mindig felhőtlen a viszonyuk. Úgy tudni, azért is tette ezt, mert a tavaly rákban elhunyt édesanyja, apja ex-felesége, szintén az eutanáziát választotta, de meghalt mielőtt erre sor került volna.
Igazság szerint nem ez az első eset, hogy Alain Delon az eutanázia témáját pedzette. Egészsége nagyjából tíz éve vagy valamivel korábban romlott meg, amikor szívproblémák kezdték gyötörni és az állapota súlyosbodott is. Azóta is hol jobban, hol rosszabbul érezte magát. Állítólag már több éve hangoztatja, hogy mennyire gyűlöli ezt a kort, és mennyire elege van az öregségből is. Sokan pedig úgy gondolják, hogy a színész annyira öntörvényű, hogy a halálát is ő szeretné irányítani. 2019-ben Cannes-ban elérzékenyülve vette át az életműdíjat és még abban az évben agyvérzést kapott. Mintha minden Cannes-nal kezdődött és végződött volna a számára.
Az életműdíj kapcsán petíció indult ellene, amelyben egyszerre homofóbnak és nőgyűlölőnek is titulálták korábbi kijelentései miatt. Úgy tudni, azt mondta, nincs a homoszexuális párok ellen, de azt nem pártolja, hogy örökbe fogadhassanak gyereket. A nőgyűlölet pedig onnan jött, hogy azt jelentette ki, hogy a nőkkel macsósan kell bánni, beleértve a pofonokat is. Azután még hozzátette, ütött már meg nőt – de ő több pofont kapott –, ugyanakkor sose volt zaklató, őt viszont sokat zaklatták. Érdekes, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még azzal „vádolták”, hogy homoszexuális és nőcsábász. Előbbivel azért, mert a példaképei közt többen is melegek voltak, mire ő tovább borzolta a kedélyeket, s azt válaszolta, ha kedve is támadna férfival lenni, senkinek se tartozna elszámolással, mert a szerelemben mindent szabad. Ami Alain Delonnál tagadhatatlan, az a zűrös, heves természet, de nem csak az.
A szülei kisgyermek korában elváltak, ő pedig problémás lett, ide-oda küldték, nevelőszülőknél és internátusban is élt, nem is tudni hány iskolából csapták ki. A haditengerészet is örült, amikor megszabadult tőle, annyira kezelhetetlen és fegyelmezetlen volt. Azután egymás után váltotta a tipikusan dobbantónak számító munkahelyeket, de többre vágyott. Megismerkedett egy színésznővel, aki magával vitte Cannes-ba. Itt lendült be a filmes karrierje, és ha előtte voltak is dilemmák, végérvényesen bebizonyosodott az, hogy piszkosul jóképű. Annyira, hogy a védjegyévé vált. Annyira, hogy sokan a világ legszexibb férfijának tartották.
A hatvanas évektől kezdve nagy sebességre kapcsolt az élete, egymás után jelentek meg a filmjei, és ugyanilyen gyorsasággal azok a hírek is, hogy épp kivel randizik. Romy Schneiderrel álompárt alkottak, jegyben is jártak, de nem volt ez egy stabil lábakon álló kapcsolat. A szóbeszéd szerint a továbbiakban megszámlálhatatlan nője volt, és csak egy házassága, Nathalie Delonnal, de az is rövid ideig tartott. Az sem egyértelmű, hogy hány gyereke van, legalább három vagy négy. Elsőszülött állítólagos fia, az underground körökben nagyon is jól ismert Nico énekesnőtől van, és habár nem ismerte el, nagy köztük a hasonlóság. Ráadásul a fiút Alain Delon anyja vette magához. Christian Aaron Boulogne azóta is küzd az elismerésért. A francia bíróság nemrég ismét visszautasította, azt mondták, nem az ő hatáskörükbe tartozik, monsieur Delon svájci állampolgár, ott szavaz és ott fizeti az adót.
A nőügyei eltörpülnek más, sokkal zavarosabb és sötétebb ügyei mellett, amelyekről szintén lehetett olvasni. Alain Delon a hatvanas évek elején Belgrádban forgatott, az ezt követő években három szerb testőre is volt, akik rejtélyes körülmények közt vesztették életüket. Egyikük holttestére egy szemeteszsákban bukkantak rá. Az esetek kapcsán tettesként őt is gyanúsították, de mindig tisztázta magát. A szóbeszéd szerint szoros az együttműködése az alvilággal, és csak egyszer ítélték börtönbüntetésre, miután összetűzésbe került egy fotóssal.
Alain Delon egy interjúban arról beszélt, hogy lehet rá bármit mondani, de amit nem vehetnek el tőle, az a filmes pályája. Csaknem száz filmben játszott, a Ragyogó napfény, a Rocco és fivérei, A párduc, a Fekete tulipán, a Kalandorok, A medence, a Borsalino, a Zorro, a Klein úr, az Airport ’79, az Egy zsaru bőréért csak néhány film a gazdag filmográfiájából, amik naggyá tették. Ugyanakkor abban is lehet valami, hogy az élete talán még a filmjeinél is izgalmasabban alakult.
