Mindenképpen érdemes ezekben a napokban az árnyékot, még az utcán is az árnyékos oldalt választani. Szokatlanul nagy a meleg, ezt még azok sem tagadják, akik gyakran azt mondják, hogy régen is volt ilyen, az időjárás régen is képes volt meglepetéseket produkálni. Mindez kihat egész életünkre, befolyásolja napi tevékenységünket, munkavégzésünket. Nincs olyan iparág, melyről azt mondhatnánk, nem hat ki valamilyen módon a hőség az eredményekre. A napokban például olyan információk is elhangzottak, a hűtésre használt klímaberendezések intenzív használata miatt az áramfogyasztás nagyobb, mint a téli fűtési szezonban. A mezőgazdaság pedig olyan ágazat, melynek eredményeire közvetlenül kihat az időjárás. Az állattenyésztők, a zöldség- és gyümölcstermelők, a méhészek is panaszkodnak, de talán a szántóföldi növénytermesztés van a leginkább kitéve a folyamatoknak. Ennek köszönhető, hogy példátlanul korán sikerült betakarítani az őszi vetésű kultúrákat idén. A néprajzi jellegű feljegyzések szerint évszázadok óta Péter-Pál napján mentek ki megnézni a búzát. Egy-két kaszasuhintást is tettek próbaképpen, de nem arattak, mert ez a nap dologtiltó nap volt. Meg azért sem, mert az érés valójában csak ezután következett be. Idén viszont Péter-Pál napján kevés parcellán volt már csak talpon a búza.
A klímaváltozás olyan kedvezőtlennek tekinthető hatásai, mint a hőmérséklet emelkedése, valamint a vízhiány, negatívan befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Az aszályok és a hőhullámok csökkentik a terméshozamot. A mögöttünk álló évtized alatt szemmel láthatóvá vált, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül veszteséget lehet csak termelni, károkat lehet okozni környezetünkben is. Az utóbbi években a teleket rendre kevés csapadék, enyhe hőmérséklet, majd a nyári periódust aszály jellemzi. Az egykor télen a vetéseknek védelmet nyújtó hótakaróról már csak az idősebbek mesélnek. A fagyos időszakok rövid periódusa nem elegendő a károkozó rovarok, rágcsálók természetes úton történő gyérüléséhez. A tavaszi időszakban hulló csapadék- és nedvesség-utánpótlás is nagy változatosságot mutat mennyiségi, térbeli és időbeli eloszlásában egyaránt. Idén pedig már az évszakok és az azokra jellemző időjárási viszonyok eltolódását is megtapasztalhattuk. A korábban beköszöntő tavasz miatt a megszokottnál egy hónappal korábban indult meg a növények esetében a vegetáció. Összességében, és a körülményekhez képest azonban az idei terméseredmények nem is olyan rosszak. A búza talán valamivel kevesebbet termett a sokévi átlagnál, a minőség azonban nem olyan rossz. Ami a felvásárlási árát illeti, az viszont külön téma lehetne, akárcsak az árpa, vagy a káposztarepce, de más tőzsdei termények ára is. A piaci helyzet azonban idővel a rendeződés irányába mozdulhat el.
A klímaváltozás viszont korunk egyik legnagyobb kihívása, és az is marad. Sőt! A helyzet nyilván fokozódik. Hatásai pedig befolyással bírnak egész életvitelünkre, de különösen súlyosan érintik a mezőgazdaságot. A gazdálkodók egyre nehezebb helyzetben találják magukat. Az élelmet azonban meg kell termelni. A jövőbeni élelmezésbiztonság érdekében fontos lenne, hogy az agráriumban tevékenykedők olyan fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek segítenek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Némelyek segítségével csökkenteni lehet a negatív hatásokat. Sajnos az a helyzet, hogy kiszámíthatatlanok az időjárási mintázatok. Ha azt feltételezzük, hogy jövőre is hasonlóak lesznek a körülmények, nem biztos, hogy a dolgok valóban úgy is alakulnak. Mindez megnehezíti a vetés és betakarítás időzítését. A szélsőséges időjárás, például a heves esőzések és hosszú aszályok súlyos károkat okozhatnak. A vízhiány is egyre kifejezettebb. Víz nélkül pedig nincs élet. Ha nem jutnak a növények elegendő vízhez, hiába van a talajban elegendő a szükséges tápanyagokból, nem tudják azt felhasználni. A hőmérséklet emelkedése szintén ilyen hatással bír. A dolog pedig úgy hatványozódik, hogy melegben fokozottabb még a kipárolgás is. Az ördögi kör bezárul. Egyesek a talaj mélyén fellelhető vízzel próbálnak öntözni, de ez hosszú távon katasztrofális következményekkel fog járni. Sivataggá válhatunk, a folyamat szakemberek szerint már be is indult.
Lehetséges, hogy a kedvezőtlen trend csak olyan radikális lépésekkel lenne lassítható, ha nagy területek művelésével felhagynánk, átengedve a természetnek a területek visszahódítását. Erre sajnos egyelőre nem számíthatunk, pedig a szántóföldjeink humusztartalma is drasztikusan csökken. A talaj degradációja a mezőgazdasági termelés alapját veszélyezteti. Az erózió, a talaj kiszáradása és a tápanyagveszteség mind hozzájárulnak a termékeny földterületek csökkenéséhez. A talajminőség romlása hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a mezőgazdasági tevékenységet. Végül nem önszántunkból fogunk így felhagyni a műveléssel, hanem azért, mert már nem lesz érdemes. Borúlátó, de tudományos hozzáállással készült tanulmányok szerint néhány évtized választ el bennünket itt Vajdaságban a teljes elsivatagosodástól. Tudjuk azonban, hogy az időjárás képes meglepetéseket produkálni. Tengeráramlatok állhatnak le, vagy változtathatnak irányt, egyéb még drasztikusabb dolgok is bekövetkezhetnek. Akár az is, hogy a felmelegedés egyszer csak jégkorszakba csap át. A talaj kíméletesebb művelési technikái, a talajmegújító mezőgazdaság, a jól megválasztott vetésforgó, valamint a szerves trágyázás felhasználása hozhat eredményeket. Vannak persze lehetőségek, technológiai fejlesztések, amelyek a klímabarát mezőgazdaság irányába vezethetnek. A precíziós gazdálkodásnak például számos előnye egyértelműen felismerhető. Elterjedése azonban lassúnak és bizonytalannak tűnik vidékünkön. A negatív folyamat mindeközben lehet, hogy visszafordíthatatlan.
A zöldségtermesztők is nehéz helyzetben vannak. Szabadföldi körülmények között vidékünkön ma már rendkívül nehéz sikeresen zöldségféléket termeszteni. A szabadföldi termesztés alapja ugyanis az öntözés, aminek a feltételeit meg kell teremteni. A gyümölcstermesztésben szintén változásokat kényszerítenek ki a körülmények. Nehéz a gyorsan változó körülmények miatt jósolni, de a jelek szerint alma, körte, szilva, vagy málna helyett fügét, kivit, akár banánt, vagy ananászt is termeszthetünk a jövőben. Persze, ezt leírni könnyű, az ipari volumenű átállás viszont nem csupán az időjárástól, hanem sok minden mástól is függhet. A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol nem csak vidékünk, de az egész bolygó mezőgazdaságára. A környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, egyedül ez az, ami biztosra vehető.
Nyitókép: Pixabay
