HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Ön szerint mi korunk legnagyobb kihívása?
Az éghajlatváltozás. 34%
A mesterséges intelligencia. 14%
A népességnövekedés. 4%
Az orosz–ukrán háború. 4%
A közel-keleti helyzet. 1%
A tömeges migráció. 14%
A globális gazdaság. 2%
A világpolitikai helyzet. 27%
Az idei nyár a történelemben minden eddiginél a legforróbb volt. Ez a tendencia már-már megszokott, hiszen a korábbi években is havi szinten sorra dőltek meg a melegrekordok. A rendkívüli aszály, a napokon át tartó tikkasztó hőség mindannyiunkat megviselt. Az utóbbi idők folyamatait látva azt mondhatjuk, hogy az elkövetkező években is hasonló szélsőséges időjárással számolhatunk. Eljutottunk addig a pontig, hogy azt mondhatjuk, a nyarakat már túlélni kell. A hosszan tartó hőség megviselte az emberek egészségét, a földműveléssel foglalkozóknak pedig a silány terméshozamok miatt a pénztárcájukat is. A szélsőséges időjárási körülmények, mint az aszály és az áradások, globális méretű problémák, amelyek az élet szinte minden területén nagy kihatással vannak az emberiségre.
A legfrissebb online körkérdésünkön arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink mit tartanak korunk legnagyobb kihívásának, a beérkezett válaszok szerint egyértelműen az éghajlatváltozás, amin az utóbbi hónapok rendkívüli időjárási körülményeit látva, nem is csodálkozhatunk. Az aszály hatásait leginkább a földművesek érzik a bőrükön, hiszen főként az öntözés nélküli termőföldeken, finoman szólva is gyenge termésátlagokkal kell számolni, ami bizonytalanságot szül a gazdák körében. Amíg vidékeinken a súlyos aszály pusztított, addig a Szaharában hetek óta ömlik az eső, és áradások pusztítanak. Az éghajlatváltozás tehát rendkívül komoly problémákat szül és komoly kihatással van a gazdaságra is.
Egy frissen megjelent angol tanulmány szerint a globális hőmérséklet 1 Celsius-fokos megemelkedésével a GDP globális szinten 12 százalékkal csökkent, ami hatszor nagyobb arány, mint azt a szakértők korábban gondolták. A tanulmány szerzői szerint, ha valóban megvalósul az évszázad végére előre jelzett 3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés, akkor 2100-ra az emberek 50 százalékkal is szegényebbek lehetnek, mint amilyenek az éghajlatváltozás nélkül lennének. A globális éghajlatváltozás, mint azt a fentiekből is láthatjuk hosszú évtizedek óta húzódó megoldásra váró probléma, amelyre már a múlt század közepétől folyamatosan figyelmeztetnek a szakemberek. A bolygónk átlaghőmérsékletének folyamatos emelkedésével egyre gyakoribbakká válnak majd a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok, árvizek, aszályok és a hurrikánok, ezért ennek a folyamatnak a megakadályozása érdekében mielőbb és sürgősen cselekedni kell. Ennek hiányában a helyzet tovább fog romlani, hiszen a globális felmelegedés magától nem fog leállni, a különféle intézkedések, különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a megváltozott természeti körülményekhez való alkalmazkodás, az idő előrehaladtával egyre nagyobb költségeket von majd maga után. Egyes felmérések szerint, ha most nem cselekszünk, akkor később az áradások, például másfél fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén, összesen akár évi 25–45 milliárd eurós pluszköltséget jelenthetnek csupán az uniós tagállamokban.
Világunkat azonban nemcsak az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárási körülmények és azok következményei sújtják, hanem a háborúk is, mint a jelenleg zajló orosz–ukrán háború, vagy az aggasztó közel-keleti helyzet. Ezek a fegyveres konfliktusok emberek millióinak életére komoly kihatással vannak, ugyanakkor a közvetlen elszenvedői elsősorban az ártatlan civil lakosság. A különféle béketervek ellenére azonban még nem látható a fény az alagút végén, miközben az emberi tragédiák és szenvedések egyre inkább növekednek.
A fentiekben felvázolt globális problémák megoldása iránt leginkább a döntéshozó politikusok tehetnek a legtöbbet, azonban az erre irányuló próbálkozásaik több-kevesebb sikerrel járnak. A globális felmelegedés problematikája tehát napjaink talán legégetőbb kérdése, amelynek megoldásáért még mindig nem késő cselekedni, de szinte már az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
