2024. december 22., vasárnap

Könnyebb lesz lakáshoz jutni?

Mindenki vágyik saját lakásra vagy kertes házra. Szerbiában az átlagfizetésből élőknek azonban szinte lehetetlen félretenni annyit, hogy ez az álom megvalósuljon. Az idén szeptemberben 96 ezer dinár volt az átlagbér, ami azonban megtévesztő, hiszen a legtöbb foglalkoztatott ennél kevesebbet keres. Egy nemrég készült felmérésből kiderült, hogy egy átlagpolgárnak legalább 20 évet kellene ledolgoznia ahhoz, hogy Belgrádban ingatlant vásárolhasson. Méghozzá úgy, hogy minden hónapban félreteszi a teljes fizetését. Ez persze lehetetlen, hiszen akkor nem jutna élelmiszerre, a számlák kifizetésére vagy az albérleti díjra. 

A lakásvásárlás soha sem volt olcsó mulatság, de a koronavírus-járvány megjelenésével valóban elszálltak az árak, nemcsak a fővárosban, hanem Szerbia más városaiban is. Belgrádban és Újvidéken a lakások négyzetméterének ára az elmúlt időszakban mintegy 30 százalékkal ugrott meg, de van, ahol 70 százalékkal is. 

A legújabb adatok alapján Újvidéken a régi építésű lakások négyzetmétere 1958 euróba került, az új építésű lakások esetében pedig elérte a 2 ezer eurót. Belgrádban jóval magasabb áron juthatnak lakáshoz a szerencsések: négyzetméterenként 2146, illetve 2453 euróért, Szabadkán pedig 1400–1500 euró között mozog ez az összeg. 

A szakértők egyetértenek abban, hogy ezek az árak tarthatatlanok, és nem az itteni életszínvonalhoz szabták őket. A négyzetméterárak már régóta nem reálisak az átlagbérhez viszonyítva, és a felére kellene visszaesniük. Sokan abban reménykednek, hogy a következő időszakban mérséklődnek a lakásárak.
Mindezek ellenére továbbra is dübörög a hazai ingatlanpiac, a kereskedés első félévi értéke elérte a 3,4 milliárd eurót, ami 3,9 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb pénzt, 1,8 milliárd eurót lakásvásárlásba fektették, ez pedig a forgalom teljes értékének 54 százaléka. A vásárlók leginkább olyan személyek, akik anyagilag jobban állnak, IT-szakemberek vagy külföldről visszatérő polgárok. A Köztársasági Földtani Intézet adatai alapján az idei második negyedévben 7,5 százalékkal növekedett a lakások iránti kereslet az egy évvel korábbi mutatókhoz viszonyítva. Vajdaságban egy év alatt 14 százalékkal növekedett a lakáseladás.

A drága lakások mellett a magas bérleti díjak is egyre nagyobb felháborodást váltanak ki az érintettek körében. Sokan arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz elfogadható összegért kiadó lakást találni. Az utóbbi években valóban az egekbe szöktek a bérleti díjak, a drágulási hullám az ingatlanpiacot sem kerülte el. Belgrádban és más városokban is sok esetben a kétszeresére, de néhol a háromszorosára is nőttek az albérletárak. Az ukrajnai háború kitörése óta több tízezer orosz állampolgár érkezett Szerbiába, akik jelentősen magasabb összeget is hajlandó voltak fizetni a lakásokért. Nem is csoda, hogy a tulajdonosok jócskán megemelték a bérleti díjakat. Habár most már kevesebb orosz állampolgár érkezik Szerbiába, az albérletárak még mindig magasak. Belgrádban például egy egyszobás lakásért 500 eurót is elkérnek a tulajdonosok, egy kétszobásért pedig akár 800 eurót is. Újvidéken sem jobb a helyzet, ahol egy egyszobás lakás 320, egy kétszobás pedig 500 euróba kerülhet. A hazai bérlők pedig vagy alkalmazkodnak az új helyzethez, vagy kereshetnek olcsóbb, tehát kevésbé jó lokáción lévő, kisebb, „lelakottabb” lakást. 

A fizetések sajnos nem változnak, így a szerbiai polgárok egyre nehezebben viselik el a drágulás terhét. Az egyetemistákat különösen érintik a megemelt bérleti díjak. Ősszel rengeteg egyetemi hallgató érkezik Belgrádba és Újvidékre, és aki nem jut be a kollégiumba, az megpróbál lakást találni. Különösen azok a szerbiai lakosok vannak nehéz helyzetben, akik egyedül élnek, egy átlagbérből ugyanis nagyon nehéz megélni, hiszen a legnagyobb része a lakbérre és a rezsire megy el. Persze, ha valakinek ezereurós a fizetése, neki bizonyára könnyebb, de ritka az ilyen személy. 

Az állam most szeretné megkönnyíteni a fiataloknak, hogy saját lakáshoz jussanak. Ennek érdekében olyan kölcsönökre vállalna garanciát, amelyeknek a havi törlesztőrészlete nem haladja meg a 200 eurót. Ezenkívül a lakáshitelek igényléséhez szükséges önrészt is csökkentenék. A bankok is támogatnák a kezdeményezést, az eddig érvényesített 20 százalékos önrészt 3–5 százalékra mérsékelnék. Az a cél, hogy a fiatalok itthon maradjanak, ne vándoroljanak ki külföldre. Szakértők már régóta hangoztatják, hogy az államnak többet kellene foglalkoznia a polgárok lakhatási problémáival. Az első ingatlan vásárlása ugyanis nagy teher, de fordulópontot jelenthet a huszonévesek, a harmincas éveik elején járók életében. Reméljük, hogy az intézkedés eredményes lesz, s a jövőben a fiatalok könnyebben jutnak lakáshoz.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Pixabay