Észrevették, mennyire felgyorsult az idő?! Olyan szélsebesen zajlanak az események, hogy nincs mikor eleget hüledezni az egyiken, mert máris itt a következő. Egymást érik a zegyetemisták által indított, egyre tömegesebb tüntetések, másik oldalon pedig a hatalmiak nagygyűlései. Az embernek az a benyomása, hogy az ország lakossága párhuzamos univerzumokban él, az átjárás az egyik világból a másikba pedig már csak féreglyukon keresztül lehetséges.
– Ahogyan a Vučko már jó előre bejelentette, és ahogy a zújságok is megírták, kezdetét vette a könyörtelen leszámolás a korrupcióval, Tegyula! – ismerteté a muter a bombasztikus hírt.
– Nahát, Tematild! Késik vagy két évszázadot – szurkálóda atata. – Zupper, hogy harcolunk a korrupció ellen, de nem értem, miért olyan nagy valami ez?! Ott, ahol igazából küzdenek ez ellen a társadalmi nyavalya ellen, nem verik nagydobra, hanem mindent megtesznek, hogy soha senkinek eszébe se jusson ilyenhez folyamodni. Bevallom, én azt hittem, hogy ez olyasvalami, ami folyamatosan zajlik, nem csak hébe-hóba. És mi köze a zállamfőnek mindehhez?!
– Jaj, Tegyula, néha olyan naiv vagy – piszkálóda az öreglány. – Tudhatnád, hogy felénk minden a marketing és az önpromóció része. A korrupció pedig létállapot, sokan nem is látnak benne semmi kivetnivalót, csak amikor már nagyon szemet szúr, lebonyolítanak egy látványos akciót, ami arra szolgál, hogy egy ideig erről folyjon a duma a tévében és a zújságokban.
– Dehogynem látom én át ezt az egészet, Tematild – tromfola a fater –, csak felmerül bennem a kérdés, költői, persze, vajon mennyire önálló és független tevékenységében az ügyészség, ha a zállamelnök előre bejelenti a letartóztatásokat?! A villanygazdaság pecsenyesütödés ex-direktora ellen állítólag már évek óta megvolt a szükséges anyag.
– Biztos várták, hogy „föntről” valaki szóljon nekik, hogy „lehet” – találgata amama. – Ez most ojan tűzoltásféle lehet a zegyetemisták országos akciózása miatt. Bár nyilván nem nekik szól, mert aligha hiszem, hogy ezek az okos fiatalok nem látnának át a szitán.
– Ki kell várni, vajon mi lesz az epilógusa ennek a nagy médiacirkusznak – morfondíroza az öreg. – Közben egy állatmessén töprengek: Az áldozati bárányok megvannak, de mi lesz a nagy halakkal? Különösen az érdekel, hogy a noviszádi vasútállomással kapcsolatos esetleges korrupciós ügyekkel mi a helyzet.
– Néha az a benyomásom, Tegyula – jegyzé meg a muter –, hogy te a kákán is a csomót keresed. Eddig az volt a bajod, hogy nagy a korrupció, most meg, amikor elkezdenek küzdeni ellene, kritizálod a módszert. Ki tudja, lehet, zép lassan minden eset sorra kerül. Valld be, hogy egyzerűen szeretsz akadékoskodni, neked sose semmi nem jó!
– Hát, ez részben igaz, Tematild – ismeré el atata. – Nekem valóban sok minden nem tetszik, ám attól tartok, hogy uopste nem bennem a hiba, hanem ez annak a következménye, hogy irtó rossz dolgok vesznek bennünket körül.
– Mit szólnak ahhoz, hogy a Vučkónak bánáti száguldozása közben durrdefektje volt?! – válta témát az épp betoppanó Zacsek zomzéd.
– Az első hírek arról szóltak, hogy elgurult az egyik kereke a kocsijának – közlé az öreglány.
– Valószínűleg az történhetett, hogy nagy sebességgel belehajtottak egy méretes kátyúba – konstatálá a fater.
– Arrafelé van belőlük jócskán – bólogata a Zacsek –, egyik-másik akkora, mintha egy külföldi bérenc szántszándékkal alakította volna ki.
– Pedig én azt hittem, hogy mind betömték, csak ez az egy zerencsétlen maradt ki véletlenül – csóválá a fejét amama.
– Attól tartok, hogy az a sok lyuk az utakon mind hazai fejlesztésű, a rossz kivitelezés és a még rosszabb karbantartás eredménye, és semmi köze idegen elemekhez – szögezé le az öreg.
– A hazai toldozott-foltozott utakról készült fotók zöme alá nyugodtan odaírható: A szürke ötven árnyalata – ötletele a Zacsek.
– Ezért mondom, hogy sohasem zabad sehova sem rohanni – gondola bele a muter.
– Sietett a híveihez Kekendára – magyaráza atata –, láttam a zinterneten egy felvételt arról, mekkora lelkesedéssel várta őt egy illusztris hölgyekből összeverbuvált leánykórus.
– A Vučko úgy megihletődött mindattól, ami épp körülötte zajlik, hogy úgy döntött, Vidovdanig, vagyis június 28-ig könyvet ír arról, hogyan győzte le a színes forradalmat Zerbiában – tudatá a Zacsek.
– Csak azt tudnám, vajon mikor – csodálkoza az öreglány. – Már így sem alszik eleget, meg állítólag mosdóba is alig jár. Remélem, a firkálósdi miatt nem hanyagolja el egyéb bokros teendőit.
– Az utóbbit nehezen tudnám elképzelni – tűnőde a fater. – Sretenjére máris bejelentettek Mitrovicán egy nagygyűlést, ahol majd ismertetni fognak valamiféle deklarációt Vajdaságról.
– Miről szólhat ez a határozat? – kérdé a Zacsek.
– Vélhetően arról, hogy Vajdaság Zerbia része – felele amama.
– Mert ez eddig kérdés volt?! – döbbene meg a Zacsek.
– Előbb úgy volt, hogy Noviszádon lesz a haladó manifesztáció – folytatá a tájékoztatást az öreg –, de aztán áttették Mitrovicára. A rossz nyelvek szerint attól tarthattak, a nagyvárosban gyorsan kiderül, hogy nincsenek annyian, mint gondolják.
– Közben a zegyetemisták és szimpatizánsaik Kragujevacon ünneplik meg a hétvégén a zerb államiság napját – számola be a muter. – Már napok óta mennek oda minden irányból gyalogosan, drótszamáron, lóháton!
– És mindenhol valódi felszabadítóként ünneplik őket a zemberek – fűzé hozzá a Zacsek –, piával-kajával kínálják és tűzijátékkal várják őket.
– A gyerkőcök pedig manapság már nem indiánosat vagy partizánosat játszanak, mint anno mi tettük – messélé atata –, hanem faágakkal elzárják a járdát vagy az ösvényt, és azt mondják, ők a sztudentok!
– Remélem, jól felkészültek erre az útra, és húztak vastag, hosszú gatyókat – mondá a Zacsek –, mert az időjósok szerint a hétvégén akár mínusz tizenöt fok hideg is lehet.
– Attól tartok, Tegyula, hogy ezt a sok téli izgalmat csak valami tengerparti üdüléssel lehet majd orvosolni – célozgata az öreglány.
– Ha gondolod, Tematild – javasola a fater –, kísérletezhetünk majd a közel-keleti Riviérával. Az amcsi főseriff Trampli ugyanis belengte, hogy a palesztinokat kitelepítené a Gázai övezetből, amelynek a helyén egy fénszi tengerparti nyaralóhelyet lehetne létrehozni.
– Képzelem az ottani all inclusive ajánlat micsoda pluszkínálatokkal kecsegtetne – spekulála a Zacsek –, lubickolás egy bombatölcsérben, vagy kirándulás egy földalatti alagútban.
– Amikor azt mondom, hogy nyaralni vágyok – pontosíta amama –, akkor nem katasztrófaturizmusra gondolok!
– Beiktatása óta a Trampli irtó keménykedik, de a róla látott friss képeken azért egyre inkább egy kis bácsika benyomását kelti – értékele az öreg –, a csudazép sárga siskája is totál kifehéredett.
– Tengernyi elfoglaltsága mellett arra is jutott ideje, hogy a zorosz–ukrán csihipuhi kapcsán a Putykóval is beszéljen telefonon – így a Zacsek.
– A jenki góré kijelentette, hogy a háború sosem tör ki, ha ő lett volna 2022-ben az elnök – részletezé a muter.
– Utólag azt kell mondanom, bárcsak ő lett volna 2022-ben, mert akkor már biztos nem ő lenne – sóhajta atata. – Ámerikában két mandátum jár, és slussz! Nem lehet istenmeguntáig ugyanaz a valaki a megmondó ember, egyzerűen nem egészséges, neki se, a többieknek meg pláne nem!
Pistike, egyetemistásat játszó lekenyerezhetetlen messeíró
