Vita tárgyát képezi, hogy a földgáz energiaforrásként történő felhasználása mennyire tekinthető környezetbarátnak. Nyilvánvalóan „zöldebb” azonban, mint például a szén, vagy a fa. Haladásként, haladó fejleményként éltük meg az utóbbi években azt, hogy mind több üzemben, háztartásban, illetve távfűtő műveknél váltottak gázra. Más energiahordozókkal szemben, a földgáz előnyei közé tartozik, hogy képes szinte valamennyi, energiával kapcsolatos szükségletünket kielégíteni. Fűtésre, főzésre, meleg víz előállításra már régóta használják. Ma már lehetőség van földgáz alapú klimatizálásra is. Nem mellékesen, számos, környezetbarátnak tekinthető földgáz üzemű gépjármű van a közlekedésben. A földgáz egyik fontos előnye még a kényelmi szempont. Csővezetéken keresztül zajmentesen érkezik az otthonunkba. Nem kell tárolni. Gombnyomásra rendelkezésre áll, felhasználása az igényeinknek megfelelően könnyen szabályozható. A szakma véleménye szerint pedig a földgáz, megfelelő mennyiségű levegővel elkeverve, tökéletesen elég. Nem keletkezik füst, por és korom. Elégetése során csak minimális mennyiségű káros égésterméket bocsát ki. Más ásványi energiahordozókkal összevetve, mint például a szén, vagy a kőolaj, a földgáz elégetése során keletkezik a legkevesebb üvegházhatású szén-dioxid. Ha ehhez hozzáadódik, hogy még viszonylag olcsó is, akkor már szinte minden a földgáz mellett szólna. A feltételes mód azért van, mert a világpolitika eseményei most éppen úgy hozták, hogy akár bizonytalanná is válhat a földgáz-ellátás. Nem utolsósorban pedig az ára is gyors tempóban megsokszorozódott a világpiacon. A hazai fogyasztók ezt még nem érzékelték a számlákon keresztül, de minden jel arra utal, hogy az olcsó gáz korszaka véget ért, legalábbis egyelőre.
A rendelkezésre álló információk szerint jelenleg zökkenőmentesen folyik Szerbia gázellátása. Töltik fel a törzsudvarnoki gáztárolót is, tartalékokat képezve. Az illetékesek pedig azzal nyugtatják a közvéleményt, hogy az oroszokkal esedékes, a gázszállításra vonatkozó új megállapodás árban is elég jó lesz ahhoz, hogy továbbra is vonzó legyen a földgáz felhasználása. Az illetékesek azonban azt is mondták, hogy azt azért nehéz elképzelni, hogy az ár változatlan marad. Ha nem is kerül a sokszorosába, mint más országok esetében, a drágulás itt sem úszható meg.
Szerbia jelenleg a Balkáni Áramlaton keresztül kapja az orosz gázt. Magyarországon keresztül azonban az európai gázpiaccal is kapcsolatot lehet létesíteni. Kérdés azonban, hogy mennyi földgáz áll majd rendelkezésünkre a közeljövőben, illetve hol és mennyit, illetve milyen áron lehet vásárolni az európai piacon.
Jelenleg az a helyzet, hogy az energiahordozók közül a földgáz esetében szinte teljes egészében az oroszoktól függünk. Emellett a felhasznált kőolaj több mint a fele is onnan érkezik. Noha korábban, úgymond a békeidőkben is mindig hangsúlyozták, hogy az olyan stratégiai dolgokat, mint az energiaellátás, nem árt diverzifikálni. Ha viszont ezt eddig nem tettük meg, most nem lehet egyik napról a másikra mégis megtenni. Évek kellenének az átálláshoz, valamint – nem mellékesen – sok pénz.
Sokan esetleg legyinthetnek, hogy most éppen vége a fűtési igénynek, és noha főzésre is nagyon alkalmas a gáz, a fogyasztás jelentősen csökken. Az viszont súlyos megrázkódtatásokhoz vezethet, hogy az ipar is jelentős gázfelhasználó. Üzemek, gyárak, vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha jelentősen drágul a gáz. Ha pedig nem lesz gáz, az teljesen ellehetetlenítheti számos gazdasági szubjektum működését. Munkahelyek szűnhetnek meg, hiány adódhat termékekből és szolgáltatásokból. Az elmúlt években sok helyen a távfűtést is olyan módon korszerűsítették, hogy gázüzemre váltottak. Van, ahol van, vagy megmaradt az alternatív fűtőanyagok felhasználásának lehetősége is, van, ahol kizárólag gázzal lehet már csak fűteni.
MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK
Az illetékesek bejelentése szerint állítólag két válságtervet is kidolgoztak arra az esetre, ha valamiért mégsem érkezne gáz Bulgária felől. Országunkban az után kezdtek el tartaléktervekkel is foglalkozni, hogy Oroszország Lengyelország és Bulgária esetében beszüntette a földgázellátást. Az úgynevezett balkáni vezeték ugyanis az orosz–török közös projektumnak tekinthető Török Áramlat része, amely Törökországból Bulgárián keresztül juttatja el az orosz földgázt Szerbiába.
Most még egy olyan megállapodás szerint történik a szállítás, amit Szerbia a múlt év végén kötött Oroszországgal, és május végén lejár.
Szerbia számára alternatív megoldást jelenthetne egy újabban sokat emlegetett interkonnektor, ami Szerbiát és Bulgáriát egy újabb gázvezetékkel kötné össze Dimitrovgradnál. Ez a gázvezeték az azerbajdzsáni földgázt juttathatná el Szerbiába. Minimum másfél-két év kellene viszont a megépítéséhez.
EURÓPA FÜGGŐSÉGE
Szerbia gázellátását számos kockázati tényező befolyásolhatja már a közeljövőben. Európában azonban több olyan ország is van, mely erősen függ az orosz gáztól. Szakértők most, az ukrajnai fejlemények miatt, annak esélyeit mérlegelik, hogy hogyan, milyen áron szabadulhat meg Európa az orosz energia függőségétől. A földgáznak ugyanis kulcsszerepe van Európában, akár hő-, akár a villamos energia megtermeléséről beszélünk. Nyáron a hőség, télen pedig a hideg fokozódásakor szinte azonnal érzékelhetően növekszik az országokban az energiaigény. A klímaváltozás hatására várhatóan folytatódhat az a trend, miszerint az európai telek egyre enyhébbekké, a nyarak pedig mind forróbbakká válnak. A változékonyság megmarad és egy-egy év, vagy időszak kilóghat a sorból. Ezért aztán nehéz, szinte lehetetlen pontosan előre látni, mennyi energiahordozóra lesz majd szükség. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a megelőző két hónap rendkívül alacsony értékeihez képest márciusban nőtt az Európába érkező orosz földgáz mennyisége. A mennyiség elmarad ugyan az egy évvel korábbi értékekhez képest, de februárhoz képest az Ukrajnán keresztüli tranzit 55 százalékkal emelkedett. A paradox helyzetre úgy is tekinthetünk, hogy az oroszok a gáz árából, az ukránok pedig ugyanazon gáz tranzitdíjából lőhetik tovább egymást.
