Szerencsére néhány hete befejeződött a fűtési idény, aminek a jelenlegi tüzelőárak mellett szerintem mindenki nagyon örül. Az elkövetkező néhány hónapban várhatóan már nem kell melegíteni a lakást, de a fűtőanyag okozta dilemmáktól továbbra sem szabadulunk, legalább is tudatalattinkban biztos ott motoszkál majd a kérdés: mivel, hogyan és mennyiért fűtsünk. A hideg áprilist követően ugyan egy újabb fűtési idényen vagyunk túl, viszont amit kitakarítottuk a kályhát, elzártuk a gázcsapot vagy a távfűtést, azonnal bele is léptünk egy újabb szezonba. Hiszen, ha nem fűtünk, akkor készülődünk a következő idényre, ezért először leltározunk a fáskamrában, hogy maradt-e fűtőanyag és mennyi, majd tervezünk és számolgatunk, végül a lehetőségeink szerint ilyen vagy olyan tüzelőt vásárolunk, illetve pénzt teszünk félre a fűtésre, hogy legyen miből kiegyenlíteni az elkövetkező zimankós napokon az olcsónak egyáltalán nem nevezhető gáz-, villany- vagy távfűtési számlát.
A fűtési idény többnyire kiterjed az esztendő felére, de olykor háromnegyedére is. Sokszor már szeptember derekán tüzelni kell, hogy felmelegítsük a lakást, ha nem akarunk dideregni, habár akkor még távolinak tűnik a tél. Viszont az sem szokott meglepetést okozni, ha olykor a nyár elején, egy-egy hűvösebb júniusi időszakban kénytelenek vagyunk begyújtani. Különösen, ha kisgyermekek is vannak a családban, akkor többnyire előbb indul és később fejeződik be a fűtési idény, mint a nagy átlag esetében. A fűtési idény mindenkinek egy hosszú és elkerülhetetlen időszak, amire alaposan és időben fel kell készülni, ha nem akarunk fagyoskodni, ne adj’ isten, megfagyni. Rendes, békebeli körülmények között is alaposan érdemes átgondolni, hogy milyen fűtőanyaggal, milyen fűtőtesttel és milyen költségen melegítjük fel a lakást, majd utána a terv szerint kell cselekedni, hogy őszre már minden készen álljon és ne érjen meglepetés bennünket. Viszont rendkívüli körülmények között, amilyeneket napjainkban is élünk, a bizonytalansági tényezők nagyobbak, ezért még inkább észnél kell lenni, hogy a következő fűtési idényre felkészüljünk. Hiszen infláció sújtja az egész világot, aminek hatására emelkednek az árak. Az energiaválság következményeként nagyon megdrágult az energiahordozók, különösen a kőolaj és a kőolajszármazékok ára, illetve a gázzal is gáz van már egyes országokban, ahova ilyen vagy olyan okokból nem érkezik meg a gázvezetéken. A szomszédságban emellett véres háború zajlik, amelynek következményeit és végét is csak találgatni lehet. Sokak szerint ez már maga a harmadik világháború, ami nemcsak a harctereken zajlik, hanem többek között az energiaszektorban is. Mindezek a tényezők beláthatatlan következményekkel lehetnek, és már vannak is az életünkre és a mindennapjainkra. Rohanunk a káosz felé, de az is lehet, hogy már benne vagyunk nyakig, csak még nem tudunk róla.
A zűrzavaros körülmények között nehéz okosnak lenni, még nehezebb megmondani, hogy melyik tüzelővel lesz érdemes fűteni, mert a kilátások elég borúsak. A tűzifa ára az elmúlt két évben szinte megduplázódott. Jelenleg 9000–10 000 dinárért vesztegetik a keményfa köbméterét, amely hétről hétre drágább. A legtöbben talán éppen fával tüzelnek, ezért számukra egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi lesz a tűzifa ára. A szénnel szintén ez a helyzet. Jelenleg egy tonna faszén 13 000 dinárba kerül. A villanyárammal történő melegítés egyelőre az egyik legolcsóbb megoldásnak számít, de ki tudja, meddig lesz az, szerintem csak idő kérdése az áremelés. Továbbá megéltem már áramkorlátozásos időszakot, ezért nem nagyon bízok a nagy szolgáltatókban. A földgáz és a kőolaj, valamint a különféle származékai ugyancsak világszerte megdrágultak. Ezért nálunk is nehéz ezekkel az energiahordozókkal hosszú távra tervezni, mert sohasem tudni, hogy mikor és mekkora mértékben drágulnak. És talán ez a kisebbik probléma velük, a nagyobb az, hogy egyáltalán elérhetők lesznek-e. A nagypolitikai játszmák következményeként láthatjuk, hogy egyik napról a másikra elzárhatják a gáz- vagy a kőolajvezeték csapját a kitermelő országban, esetleg blokkolják a szállítást valamelyik köztes tranzit állam területén. És akkor mi lesz? Nagy baj, mert energiahordozók és fűtés nélkül nehéz lesz átvészelni a telet. Az emberfia ezért is tanácstalan, hogy mit is válasszon! Arról nem is beszélve, hogy érdemes-e beruházni, hogy egyik tüzelőről átálljon-e a másik fajtára, bízva abban, hogy az jó lesz. Hiszen az átállás is pénzbe kerül, nem is kevésbe. Elég borúsak a kilátások, de még előttünk a nyár és időközben sok minden jóra fordulhat. Viszont a sok bizonytalanság között egy valami biztos: a legjobb fűtőanyag az, amit már bekészítettünk és bármikor tudunk vele melegíteni.