A zéletben minden viszonylagos, szokta mondogatni bölcselkedő kedvében atata. És milyen igaza van! Mert itt van ez a nyavalyás koronavírus, amely két éven át nehezítette a mindennapjainkat, és mindenkinek a könyökén jött már ki, most pedig kiderül, hogy a zösszes velejáró zörnyűség ellenére pozitív hozadéka is volt neki! A járvány ideje alatt Konstrakta néni úgy megtanult kezet mosni, hogy kacsósíkálós performanszával művészeti díjat kapott az Eurovízión! Igaz, a Dalfesztivált a zukrán etnórepperek nyerték, de ez várható is volt, a zorosz invázió miatt most egész Európa a zukránokkal zimpatizál.
– Az ötödik hely egy ilyen alternatív, elgondolkodtató tartalmú számmal több, mint jó eredmény – nyugtázá az öreg. – Semmi fenékrázás, semmi nyál, semmi ótvar hatásvadászat!
– Semmi púder, Tegyula?! – kuncoga amama. – A nagyanyám szerint az agyonpúderezett nő olyan, mint a kaparós sorsjegy. Amint lekaparod, ráébredsz, hogy nem nyerő!
– Bölcsességben nyilván a nagyidra ütöttél, Tematild – csipkelőde a fater. – Bárhogyan is legyen, a lényeg, hogy a művésznő egészségesen és elégedetten tért haza, és most egy ideig láthatatlan szeretne maradni.
– Ekkora felhajtás után, ami lezajlott körülötte, ez aligha lesz lehetséges – csóválá a fejét az öreglány. – Még a Lady Gaga is felfigyelt rá, állítólag szeretne vele együttműködni.
– Szívesen megnézném e két cukin flúgos hölgy közös produkcióját! – csillana fel atata szeme, de mielőtt még a muter reagálhatott volna a megjegyzésére, gyorsan másra terelé a szót. – Azt is el tudom képzelni, hogy a Konstrakta-dal videoklipje kötelező oktatóanyag lesz az észak-koreai tévében. Abból tanul majd a nép kezet mosni! Merthogy kommunistáéknál is felütötte a fejét a korona-nyavalya, vagyis a „láz”, ahogyan ott hívják. Egy hét alatt kétmillió fertőzöttet jegyeztek, és több ember halálát is beismerték a betegséggel összefüggésben. A nagyvezér Kim Dzsongun is már csak védőmaszkkal jelenik meg a nyilvánosságban!
– És most mi lesz? – idéze a Konstrakta-sláger zárósorát az éppen betoppanó Zacsek. – Mondjon bárki bármit, én úgy vélem, hogy ez a Dalfesztivál a politika ritmusában zajlott le.
– Nincs ebben semmi új, zomzéd – így amama. – Emlékszik, 1990-ben Zágrábban Toto Cutugno az Egyesült Európáról énekelt. Európa akkor erre volt ráizgulva, és a talián nyert!
– S utána ki-ki egyesült, más pedig darabjaira hullott! – konstatálá az öreg.
– Ezek szerint azt is mondhatjuk, hogy bizonyos értelemben a zukránok ezúttal a Putyinnak köszönhetik a győzelmet – gondola bele a Zacsek.
– A zukrán színész-komedista-elnök Zelenszkij már meg is ígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy jövőre megszervezhessék az Eurovíziót – újságolá az öreglány.
– Az sem kizárt, hogy majd a szétbombázott Mariupolban rendezik meg – agyala a fater.
– Érkeznek majd a bulizók színes ruciban, mosolyogva és vidáman dallikázva a romok közt – képzelőde a Zacsek. – Kiköpött katasztrófaturizmus!
– No de engem nagyon aggaszt ez a sok titokzatos bombariadó felénk – válta témát atata. – Iskolák, kórházak, üzletközpontok, vasútállomások, repülők stb. kapnak fenyegetéseket. – Valakik nagyon csúnyán szórakoznak velünk.
– Mi lesz zegény Pistiékkel?! – sopánkoda a muter. – Két évig a korona miatt online játszották a tanulást, most meg ezek az őrjítő bombariadók miatt nem tanulhatnak rendesen!
– És nem kizárt, hogy télire is itthon maradnak, mert a jelek szerint megtörténhet, hogy nem lesz fűtés a ziskolákban – riogata a Zacsek. – A hírek nem sok jóval kecsegtetnek.
– Száz zerencse, hogy a fiatalok kapnak száz-száz euró állami segélyt, négy év múlva meg majd ezer eurót tesz ki az átlagbér – élcelőde az öreg.
– Attól tartok, hogy a mi standardunk is olyan lesz, mint a viccbéli életszínvonal növekedése – fejezé ki aggodalmát a Zacsek.
– Mert az milyen? – érdeklőde amama.
– Mint a repülőgép – felele a zomzéd. – Minél magasabban van, annál kisebbnek látszik.
– Míg csak el nem tűnik egészen – bólogata a fater. – Ami könnyen megtörténhet, mivel a zenergiaügyis Zorana megerősítette, hogy a záram mindenképpen meg fog drágulni.
– A legkönnyebb drágítani! – hörtyene fel az öreglány. – Ahelyett, hogy rendbe szednék a Villanygazdaság működését, inkább felemelik a záram árát.
– Csak tudnám, hová tűnt az élelmiszerünk! – töprenge a Zacsek. – Nemrég még a Vučko azt mondta, felesleges élelmiszerkészleteket felhalmozni odahaza, van kaja elegendő, ha kell, még a zomzédokat is etetni tudjuk, most viszont azon mereng, túléljük-e a kialakult helyzetet. Merthogy a zenergiahordozók vagy hozzáférhetetlenek, vagy piszok drágák lesznek, az élelmiszer kapcsán pedig hiánnyal kell számolni. Mi történt a két helyzetértékelés közt?!
– Parlamenti választások – világíta rá a lényegre atata. – Előtte dübörgött az Aranykor, most meg kibújt a szög a zsákból! A napokban annyi megható címet olvastam, hogy totál elérzékenyültem: „Bármelyik birodalom mellé állunk, viselni fogjuk a következményeket”, „Zerbia a kalapács és az üllő között helyezkedik el”, „A titánok harcában, Európa elárvul” stb.
– Végső ideje, Tegyula, hogy elkezdjük gyűjteni a zolajat, a tésztát meg a konzerveket – állapítá meg a muter. – Minél jobban boncolgatom a helyzetet, annál biztosabb vagyok abban, hogy nem lesz jó, csak az a kérdés, hogy így lesz rossz, vagy úgy lesz rossz!
– Nyakunkon egy rakás kihívás, új kormány meg nincs a láthatáron – dünnyöge a Zacsek.
– A legtöbbet ezen a téren a kladionicákból tudhatunk meg – mondá az öreg. – Fogadni lehet ugyanis, hogy ki lesz a kormányfő meg az ilyen vagy olyan ügyis miniszter.
– A zállamfő szavai szerint élhetnénk akár tízszer jobban is, ha zankciókat vezetünk be a zorosz bratyóknak – sóhajta a Zacsek –, ám nekünk elveink vannak, tiszteletben tartjuk a nemzetközi jogot és önálló politikát folytatunk, amiért óriási árat fizetünk!
– Meg az is lehet, hogy a zoroszok így kedvezőbb földgázárat ajánlanak – vakará a fejét a fater. – Pedig de jó lenne egyszerre az EU-s színvonal meg az orosz gáz olcsón!
– Vagy csak Vučko fél magára haragítani a honi ruszofileket – spekulála amama.
– Nincs itt egyetlen ruszofil sem! – legyinte atata. – Ezek mind sima putyinofilek! Nézd meg a pólóikat! Egyen sem láttam még Dosztojevszkij-, Csajkovszkij- vagy Gagarin-portrét!
– Még az a jó, hogy az agrárzakik nem annyira borúlátók, mint a Vučko, szerintük éhezés nem fenyeget, legfeljebb többe kerül majd minden – húzá a száját a Zacsek.
– Úgy vélik, az, hogy lesz-e az idén elegendő búza, kukorica és napraforgó, nem annyira a zorosz-ukrán csihipuhin, hanem az idei szárazságon múlik – ismerteté az öreglány. – Merthogy aszályos nyárral fenyegetőznek az időjósok!
– Attól tartok, hogy már meg is érkezett a szárazság! – szögezé le a fater. – No de nehogy monoton legyen a hónapokig tartó kánikula, időről időre majd megszakítja egy-egy heves zivatar: mennydörgéssel, villámcsapásokkal, viharos erejű széllel és dióméretű jéggel…
– A zilletékesek földrengésveszélyre is figyelmeztetnek – fűzé hozzá a Zacsek.
– Édesistenem! – hüledeze a muter. – Abban reménykedtem, végre lesz egy szép nyarunk, laza, strandolós, erreföl még csak földrengés hiányzik a járvány, a háború, a bombariadók, az elszabadult infláció, a drágulási hullám, a válság és a szélsőséges időjárási viszonyok mellé…
