Sóhaj a nyárban

Ha van tavaszi, őszi és téli fáradtság, akkor vajon amikor forrón süt a nap, szinte trópusi a hőség, akkor mi a helyzet? Elég csak körbenézni közvetlen környezetünkben, és máris egyértelmű a válasz: a mindenki kókadozik, és ez alól e sorok írója sem kivétel.

Pedig én is azok közé tartoztam sokáig, akik egész évben a nyarat várták, a napfényt, a meleget, a medencében, tengerben való lubickolást, a pihenést. De az utóbbi években, amikor megérkezik az egykor oly kedves évszak, valahogy nem igazán jó. Szinte állandóan fáradtnak, levertnek érzem magam. Legszívesebben az árnyékos szobában, árnyas ligetben várnám ki a forróság végét. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül, a nyári fáradtság szindróma sok embert leterít.

Mert, hát a nyár, akármilyen meleg, ugyanúgy munkanapok sorozata, mint a többi évszak, és valódi megterhelés a szervezetnek... Óriási szaunává változik minden, az ember megfő, vagy megsül az utcán, majd a légkondicionált irodákban, boltokban megfagy. A légkondicionáló berendezések inkább ártanak, mint használnak, főleg, ha nem tisztítják rendesen őket.

Ezért a klímát eddig nem kapcsoltam be a lakásban, és szerencsére a munkahelyemen sem kedvelik, ezért a kora reggeli szellőztetést részesítik előnyben, de ez már csak napok kérdése lehet, hiszen tombol a nyár, érkezik a hőhullám tájainkra is. Kánikulában bizony sok ember nem érzi túl jól magát, nem friss és üde, nem energikus, és szinte úgy érzi, nem alkalmas semmire. A trópusi meleg meghatározza a közérzetünket, pszichésen és fizikailag is leterhel. Ajánlatos sok vizet fogyasztani, és 11 és 15 óra között érdemes kerülni a napon tartózkodást, fontos a fényvédő és naptej használata, hiszen az UV sugárzás nagyon erős – halljuk naponta az unalomig ismert ajánlást, de ez nem sokat segít.

Nem meglepő, hogy a szervezet rosszul tűri az egymást követő frontokat, a nagy hőingadozásokat, amikben mostanában nem volt eddig sem hiány. Persze a folyamatos hőség sem tesz jót, hiszen nem tudjuk rendesen kipihenni magunkat.

A szakemberek szerint sokféle jele lehet annak, hogy eluralkodott rajtunk a nyári fáradtság. Ezek közé tartozik a koncentrációképesség csökkenése, vagyis a dekoncentráltság, az álmatlanság, a fejfájás, az, hogy könnyen felkapjuk a vizet, vagyis, hogy agresszívebbek vagyunk mint általában, és, hogy nem vagyunk elég motiváltak, erőtlennek érezzük magunkat.

Tudom, hogy a kora reggeli testmozgás jót tenne, és azt is, hogy a piacok kínálatában bőven van friss zöldség és gyümölcs – a most érő sárga- és az őszibarack mellett a málna a kedvencem –, amiből ilyenkor ajánlatos minél többet fogyasztani, hiszen tele vannak vitaminnal és megemészteni sokkal könnyebb, mint a húsokat, így egy-egy étkezés után nincs szükség órákon át tartó emésztési pihenőre. Viszont, a fagyiról és a napi kávéadagról nem tudok lemondani, és ez már nem tesz jót, mint ahogyan a férfiak számára a hűs korsók tartalma sem.

Mások azt tanácsolják, hogy egy kis illóolajat helyezünk el a közelünkben, és perceken belül érezhető is lesz a hatása. Ha ez sem működik, akkor nyújtózkodjunk óránként egy percet, talán ez is enyhít a panaszokon. S bár nem hiszek abban, hogy egy rövid délutáni alvás mindenre megoldás lenne, de ha egy elsötétített, hűvös helyen le tudunk dőlni, új ember lehet belőlünk, a sziesztázás, ha megengedhetjük magunknak, nagyon is ajánlott nyáridőben.

Nem tudok sajnos semmi vigasztalót írni soraim végére sem, az év eddigi legforróbb hete kezdetén: a meteorológusok szerint manapság már 50 nappal hosszabb a nyár, mint a múlt század hetvenes éveiben. Az ősz és a tavasz rövidült az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese a nyár – állapítható meg a hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A 2010-es évek átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk. A nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül a napi átlaghőmérséklet alapján, míg a vége átnyúlik szeptember közepére is.