Lehet, hogy pár év múlva majd büszkék leszünk a mi autónkra, amit a sajátunknak tekinthetünk, még ha nem is lesz teljesen a miénk. Egyelőre úgy fest, mintegy két éven belül elektromos autók gyártása kezdődhet meg Szerbiában. Hogy a nemzet megkezdje az átállást, ahhoz emellett töltőállomásokra és – nem utolsósorban – áramra is szükség lesz, de menet közben talán ezt is meg lehet oldani. Egyelőre azonban az üzem már, vagy inkább még meglévő dolgozóinak helyzetét kell rendezni.
A most már a Stellantis csoporthoz tartozó kragujevaci Fiat Chrysler Automobiles Srbija gyár vezetése külföldi munkalehetőséget vagy végkielégítést ajánlott fel a dolgozóknak, mivel két évre befagyasztják a munkát, amíg előkészítik egy új elektromos modell gyártását. A dolgozóknak felajánlották, hogy valamelyik cseh, szlovák, német vagy olaszországi gyártóegységben dolgozhatnak, vagy végkielégítéssel távozhatnak. A dolgozók azonban elégedetlenségüknek adtak hangot, a dolgok kezdtek elfajulni, még utakat is lezártak. Aztán sikerült őket tárgyalóasztalhoz ültetni. A történet azonban korántsem ért véget. Ezekben a napokban is várhatóak további fejlemények, és a következő években is nyilván foglalkozni kell a témakörrel. Ezért aztán a történéseket nehéz keresztmetszetként vizsgálni. Bizonyos idő távlatában már lehet esetleg egy számadást vetni, hogy mennyit hozott a konyhára, vagy mennyibe került az államnak, azon keresztül az adófizetőknek a projekt. Valójában azonban a számadatok sem fognak mindent tükrözni, hiszen a közvetett hatások nehezen kimutathatók.
Az üzem (elődje) nem csak az államnak, a NATO-nak is stratégiai fontosságú lehetett. Az Észak-atlanti Szövetség számára stratégiai célpont volt, hiszen fegyvert, fegyverekhez alkatrészeket is gyártottak ott. A gyártórészleg 1999-ben – a bombázások idején – súlyos károkat szenvedett. Több évnyi elhanyagoltság után a Fiat 2008-ban megvásárolta. Előbb Fiat Punto típusú járműveket gyártottak, melyeket a szerbiai piacon Zastava 10-es néven értékesítettek, ma is sok fut belőlük utainkon. Később a Fiat 500L modell gyártásába kezdtek, de azzal meg értékesítési gondok jelentkeztek. 2017-ben azonban első számú exportőre volt még az országnak. Akkor a Fiat szerbiai üzeme termelte a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, és az ország kivitelének 8 százalékát valósította meg. 2019-ben viszont már nem a Fiat volt Szerbia legnagyobb exportőre, de a még mindig több mint egymilliárd eurós kivitellel ott volt az élmezőnyben. Aztán a helyzetet rontotta még a koronavírus megjelenése is. A Fiat Chrysler (FCA) szerbiai gyára még 2020 februárjában ideiglenesen felfüggesztette szerbiai autógyártását, mert nem érkeztek alkatrészek Kínából, ahol a járvány miatt sok üzemben a termelés leállt. Akkor Szerbiában hivatalosan még egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak. Az európai autógyárak közül a szerbiai volt az első, ahol fel kellett függeszteni a termelést a kínai alkatrészszállítások leállása miatt. A kragujevaci gyárban Fiat 500L autókat gyártottak utoljára.
A Fiat szerbiai üzemében tehát már akkor fennakadásokat okozott a koronavírus-járvány, amikor Európában még csak távoli betegségnek tűnt a vírus. Az ellátási láncok megszakadása miatt rövid időre már februárban is felfüggesztették a termelést a gyárban, majd március 16-án, a járvány európai kirobbanásakor elsők között állt le a Kragujevacon, az egykori Zastava-gyár telephelyén működő üzemben a termelés.
Korábban sokat cikkeztek a szerbiai lapok arról, hogy a Fiat új modell, esetleg hibrid gyártását tervezi Szerbiában, de olyan nem hivatalos hírek is terjengtek, hogy a Fiat a távozást fontolgatja. Az üzemnek az állam kisebbségi tulajdonosa, nem tudni pontosan, mi szerepel az eredeti szerződésben, de voltak olyan találgatások, hogy a járvány ürügyén a Fiat esetleg végleg be is zárhatná szerbiai üzemét. 2019-ban a szerbiai üzemben 40 ezer Fiat 500L készült el, ami a kapacitások kihasználásának csupán negyedét jelentette. Távollétük idején a foglalkoztatottak a fizetésüknek a 65 százalékát kapták kézhez. A munkások egy része folyamatosan kényszerszabadságon volt. Előtte viszont még pozitívan gazdálkodtak. A Fiat Chrysler Automobiles (FCA) kragujevaci üzeme 2018-ban 1,5 milliárd dinár nettó nyereséget valósított meg. Bizonyos számítások szerint viszont ezt olyan körülmények között, hogy az állam 2,75 milliárdos támogatásban részesítette. A 2017-ben az állam 1,9 milliárd dináros szubvenciót fizetett az FCA-nak. A 2009-ben megkötött szerződés részleteire hivatkozva történt sok minden. A szerződés azonban nem lett nyilvánosságra hozva, így a sajtóban is csak találgatások jelentek meg. Az bizonyos, hogy az állam többféle formában támogatta a kragujevaci üzemet. A közvetlen befizetéseken kívül ingatlanok bérmentes használatával, adókedvezményekkel és egyéb módon. A cégnek jelenleg 2300 foglalkoztatottja van, de a beszállítókon keresztül több tízezer munkahely köthető hozzá Szerbiában. Az állam szempontjából nyilván ezért is fontos. Azt is fontos megjegyezni, hogy szerződés megkötésekor egy másik hatalmi struktúra tárgyalt az autógyártó képviselőivel.
Maga a vegyesvállalat – melynek többségi tulajdonosa 67 százalékos részesedéssel a most már a Stellantishoz tartozó Fiat csoport, míg 33 százalék a szerb állam kezében van – 2012-ben 3500 dolgozóval kezdte meg a működését. Akkor minden munkahely után 10 ezer eurós állami támogatást is kapott. Ezt követően az FCA kivitele évekig meghaladta az egymilliárd eurót. Átlagosan 100 ezer járművet gyártottak évente, 2018 februárjában gördült le az ötszázezredik autó a gyártósorokról.
Általános vélemények szerint egy jól működő országban a hasonló helyzetekben a kollektív- vagy ágazati szerződésben lefektetett elvek mentén lehetne eljárni. Be kell azonban ismerni, hogy a helyzet bonyolult és a külső körülmények, a világgazdasági helyzet sokban hozzájárultak ahhoz, hogy ismét idáig fajultak a dolgok.
A dolgozóknak még néhány nap áll a rendelkezésére, hogy nyilatkozzanak a külföldi munkavállalással kapcsolatosan, hogy ott összesen 18–24 hónapot töltenek el, és bónuszokat kapnak, vagy pedig 3+1 hónapos váltásban dolgoznának. Utóbbi esetben is kapnának bizonyos bónuszokat, de a részletek annyival csökkennének, amennyivel kevesebb időt töltenek a külföldi munkahelyen. Hogy a munkásoknak mennyi ideig kell külföldön dolgozniuk, attól is függ, hogy pontosan mikor kezdik meg az elektromos autók gyártását Kragujevacon. Bizonyos információk szerint két hadiipari cégben helyezi el a szerb állam azt a körülbelül ötszáz munkást, akiket elbocsátottak a Fiat Stellantis kragujevaci üzeméből.
