Az utóbbi napokban bizony jó csípős reggelekre ébredtünk, az ajtóból visszarendeltem fiamat, aki a suliba igyekezett, hogy sapka nélkül ne is próbálkozzon, mivel a hőmérő 2 fokot mutatott. Aztán olvasom a híreket, hogy Nagybecskereken nagy a baj, hiszen a Schulman Rózsa városrész lakóinak nincs fűtésük, mivel a hővezetéken munkálatok folynak, ezért a hétvégén tiltakozó megmozdulást tartottak. A fűtés nemcsak a lakóépületekben, lakóházakban szünetel, hanem a városrészben működő óvodában, iskolában is. A törvény szerint a lakásokban ilyenkor legalább 21 fokot kell biztosítania a hőműveknek, ez persze elképzelhetetlen abban az esetben, amikor szünetel a távhőszolgáltatás, de ettől még 5 fok alá csúszik a hőmérő higanyszála, aztán az ember találja fel magát. Rá sem gondol az ember, hogy mennyire fontos a fűtés, amíg nem történik valami baj, és hidegben kell fagyoskodni. Én személy szerint központi fűtésű lakásban élek, hozzászoktam, hogy télen is mezítláb közlekedek bent, de ennek természetesen megvan az ára. Mégpedig az, hogy a fűtésszámlák 35 fokban, júliusban és augusztusban is rendszeresen megérkeznek, és bizony minden hónapban fizetni kell. Éltem régebben házban is, ott igaz, több variáció létezik arra, hogyan melegedjünk a hidegben, de ideális megoldásnak egyik sem mondható itt sem, hiszen a fűtés nem olcsó mulatság, az ember nem is szívesen gondol rá, amíg nem muszáj. Természetesen mindenkinek az a célja, hogy minél olcsóbban megússza az egész fűtési idényt, a jelenlegi energetikai helyzet azonban nem sok optimizmusra ad okot.
A világ energetikai válság szélén áll, a villanyáram ára pedig elkezdte követni a gáz piaci árát, Kínában megszorításokat vezettek be, már egy hónapja áramkorlátozások vannak életben, több gyár is leállt, de ez sem hozta meg a várt eredményt, és további szigorítások várhatók. Nagy-Britanniában kénytelenek voltak visszaállni a szénalapú energiaellátásra, mert a szélparkok nem tudták ellátni az ország energiaszükségleteit. Németországban soha nem látott ütemben drágul a gáz, szeptemberben 5,7 százalékos volt az áremelkedés, és nem zárták ki a gázár további növekedését sem. Közben Szerbiában az ország vezetősége folyamatosan nyugtatja a lakosságot, hogy lesz elegendő gáz, annak ellenére, hogy nyugaton, és máshol is nagy a baj. Azt még nem tudni biztosan, hogy drágul-e a gáz, és ha igen, mennyivel. A héten még folynak a szerb–orosz tárgyalások, könnyen elképzelhető, hogy kedvező megállapodás születik az orosz gázimportjáról, hiszen a Gazprom orosz földgázkitermelő vállalattal jó partneri viszonyt ápol az ország, többek között a Török Áramlat gázvezeték megépítésének köszönhetően. A nagy optimizmusra még egy lapáttal rátett Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki nemrég Szerbiában járt, és átadta Vlagyimir Putyin üzenetét, amely szerint az orosz elnök a szavát adta, hogy továbbra is kedvező áron kapjuk majd a földgázt. A jelenlegi helyzet a következő: Szerbia most 270 dollárért vásárolja a gáz köbméterét, és ez lesz a helyzet az év végéig, eddig van ugyanis érvényes szerződésünk Oroszországgal. Összehasonlításként, Hollandia például 1200 dollárt fizet a gáz köbméteréért. Aleksandar Vučić államfő november 25-én találkozik Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével, és beszélgetésük egyik legfontosabb témája a földgázellátás lesz. Az előzetes optimista hangokkal ellentétben, az államfő a legutóbbi nyilatkozatában már nem volt túlságosan bizakodó. Elmondása szerint a Srbijagas igazgatója nemrég tért vissza moszkvai tárgyalásáról, ahol az oroszok árajánlata – nagy szláv barátság ide vagy oda – 750 dollár körül mozog a januártól életbe lépő új szerződés értelmében. Ami ugye azt jelenti, hogy újévtől a gázért a jelenlegi ár háromszorosát kell majd fizetni. Vučić hozzátette, hogy az ország természetesen még megpróbál lealkudni az árajánlatból, de ettől függetlenül, Szerbiában a gáz és az áram is olcsóbb lesz, mint bárhol Európában, az ország vezetése pedig azon dolgozik, hogy a polgárokat minél kevésbé érintse a drágulás. Azt, hogy ezt miként gondolták elérni, még nem tudni.
Az elmúlt években nagyon sok háztartás áttért a gázalapú fűtésre, mivel a kezdeti magas árak lassan csökkentek, és az utóbbi időben egész tűrhető volt a havi számla. Az állam folyamatosan propagálta a gázfűtésre való áttérést, és a polgárok nagy része engedett a csábításnak, egyesek a viszonylag alacsony ár miatt, mások viszont azért döntöttek így, mert akárhogyan is nézzük, sokkal kényelmesebb rátekerni a fűtést, mint fát vagy szenet aprítani a zimankóban. Természetesen sokan megtartották a régi cserépkályhákat is, hiszen az emberek errefelé megszokták, előbb-utóbb újra ínséges idők jönnek. Mindenesetre, a fejszét nem árt újra megélesíteni.
Ön mivel fűt az idén?
Szilárd tüzelővel, az vált be a leginkább – 36%
Árammal, az a leghozzáférhetőbb – 19%
Gázzal, az a legpraktikusabb – 32%
A távfűtés-szolgáltatást veszem igénybe – 8%
Még nem döntöttem el – 5%
