Hideg van, szétfagyunk, a fűtésи költségek tönkre teszik a családi kasszát, alig pislákol a napfény, hamarabb sötétedik, elfagynak kint a virágok, és még sorolhatnám. Mi a fene jó a télben?! Ki az, aki egyáltalán kitalálta?! Biztos azért van, hogy megkeserítse az életünket! Szép, szép a deres-havas táj, de borzasztóan hideg! Ilyen, és ehhez hasonló gondolatokkal nézünk az emberes hónapokhoz érkezve, a fűtéssel járó költség miatt bosszankodva a tél elé.
Hogy a télnek igazából mi is a pozitív oldala, és hogy miért is lett kitalálva, azt csak akkor tudjuk meg, amikor egyik-másik évben enyhe hőmérsékletekkel, fagy, hó nélkül kell átélnünk. Nemcsak аzért, mert a kertekben és a szántókban élősködő kártevőket nem ritkítja meg, hanem mert egyszerűen fizikai-pszichikai hiányérzetünk lesz nélküle. Fura érzés kelt hatalmába, ha a csípős dér legalább egy héten át nem ingerli az arcbőrünket, ha legalább két hétig nem kell a ropogós havat taposni, ha nem tapasztja össze orrunk bőrét a fagy illata. Persze némi fagyoskodás után már visszasírjuk az enyhe januárt és februárt, mert hát „ki emlékszik már a tavalyi hóra”.
A telet azok is értékelik és szeretik, akik zsigerből utálnak zsörtölődni, és mindig mindenben csak a bajt keresni. Ezért aztán elsősorban az előnyeit kezdik el megfigyelni, aztán egyre jobban megélni, és ünneppé formálni. Azt az érzést, amikor belépünk a hidegről a kellemesen felfűtött szobába, meghallani a hangot, ahogy pattog a tűz a kályhában. Ráeszmélni arra az ajándékra, amit egy szál gyertya lángja ad át a lelkünknek. Illatokba kapaszkodni, a mandarin, a narancs, a szegfűszeges forralt bor, a fenyőág keltette fantáziadús és izgalmas érzetekbe, beleremegni a hidegtől átfagyott csengettyű gyermekkorunkból áthallatszó tiszta hangjába. A fehér dér borította fák mesebeli ágait látva nemcsak Narnia zordsága juthat eszünkbe, hanem hogy egy mesterien megformált és kiszínezett művészi összhatás tárul elénk, amivel csak egy mindenhatóként gondoskodó szerettünk ajándékozhat meg bennünket.
A hideggel és más problémákkal halmozódó tél kiélezi az ingoványos családok konfliktusait, fagyosabbá teheti az egyébként alapvetően a szeretetről, az újjászületésről és a család melegéről szóló karácsonyi ünnepeket. Mindazt számba véve, hogy mennyi év, évtized megpróbáltatását kellett már megélnie, túlélnie az igencsak megfogyatkozott közösségünknek, csodával egyenértékű az az összefogásban rejlő erő, aminek mentén ilyenkor, december tájékán is egymásra találhatunk. Gazdaságilag bármilyen nehéz időket élünk, egyre többen érzik azt, hogy adniuk kell. A „megfelelő” helyre kell átnyújtaniuk a feleslegesnek ítélt tárgyaikat, eszközeiket, meg kell osztaniuk másokkal is azt, amijük van. Egy jótékonysági gyűjtőakció, vagy egy cipősdobozba csomagolt ajándékozási lendület által is rádöbbenhetünk, hogy mennyi rejtett tartalékkal rendelkezik az itthon marad közösségek nagy része. Erre is a téli időszak mutat rá. Mint ahogy arra is, hogy tisztító hatása van a fagyos hideg levegőnek, csak nem mindegy, hogy hogyan, milyen lelkülettel éljük át. A házunk falai között, ne adj’ ég a családtagok némasága által, vagy vesszük a legmelegebb kabátunkat, húzunk, ha kell, két meleg zoknit, egy jó strapabíró lábbelit, és megindulunk sétálni amerre visz a lábunk. Rácsodálkozni a velünk és bennünk élő természet erejére, szépségére. Menet közben ugyan a tél megcsípi az arcunkat, de lefagyasztja mellőlünk a felesleges gondokat is! Az ütemesen és mélyen beszívott hideg levegő pedig hihetetlen hatással van a szervezetre, gyógyító örömmel, melegséggel, energiával tölti fel minden sejtünket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azoknak az embereknek a tapasztalata, akik részt vesznek az egyre népszerűbb Élő adventi kalendárium elnevezésű akcióban, amit idén már több vajdasági településen is megszerveztek. A katarzisnak is beillő élményt pedig nyáron, a fülledt éjszakák nehéz levegője nem adhatja meg nekünk. Hát persze, hogy van szépség és érték az év leghidegebb hónapjaiban is, csak meg kell találni, na meg akarni és tudni kell ráhangolódni!
HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Ön mit szeret a leginkább a télben?
n Az ünnepek különleges varázsát. – 24%
n A forralt bor összetéveszthetetlen illatát. – 3%
n A hóesés felemelő látványát. – 22%
n A közös hóemberépítést és szánkózást. – 3%
n Az elcsendesedést és a megnyugvást. – 14%
n Egyáltalán nem szeretem a telet. – 34%
