Szerbiában sokkal gyorsabban nőttek az árak a 2021-es évben, mint az Európai Unió tagállamaiban, közölte a napokban a szerb sajtó. Mint arra rámutattak, a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) legutóbbi adatai szerint 2020 novemberétől múlt év novemberéig ugyanis 7,5 százalékos inflációt jegyeztek, míg az Eurostat adatai alapján az eurózónában átlagosan 4,9 százalékos volt tapasztalható. Az európai adatokat még nem tették közzé, de a RZS adatai alapján a fogyasztói árak január elsejétől decemberig 7,9 százalékot növekedtek, köztük az élelmiszerért is többet kellett fizetnünk, mint a múlt év elején. Várhatóan ez az áremelkedés az év végén sem lassult volna le, ha a kormány december elején nem fagyasztja be több élelmiszer: az egy kilogrammos cukor, az 1–5 kilogrammos T-400-as és a T-500-as típusú liszt, az egyliteres napraforgó-étolaj, a sertéscombhús, a 2,8 százalékos zsírtartalmú literes tartósított tej és a Sava típusú kenyér (500 grammos fehér kenyér) árát. A boltok a november 15-én megszabott árak szerint árulhatták azokat, illetve a hétvégi kormánydöntés szerint árulhatják még az előttünk álló 90 napig.
Sem a döntést követően, sem azóta nem történt nagy invázió, nem jelentkezett bespájzolási mánia ezekre a termékekre, hiszen decemberben különben is jóval többet költünk, mint egyébként szoktunk, az ünnepek miatt olyasmit is megengedünk magunknak, amit egyébként ritkán szoktunk, a január pedig sok helyen a „legtakarékosabb” hónap, amikor a korábbi túlköltekezés miatt csakis azt vesszük meg, amire valóban nagy szükségünk van. A kereskedelem követi ezeket a szokásokat, így amíg decemberben az akciókkal a költekezésre serkentették a vevőket, és még a befagyasztott termékeket is áron alul kínálták, addig januárban a lecsökkent vásárlókedvet kívánták megemelni ily módon. Valójában februártól tudjuk megítélni, milyen mértékben kedvez a pénztárcánknak az árak befagyasztása.
(Gergely Árpád illusztrációja)
A Köztársasági Statisztikai Hivatal egész évre vonatkozó elemzéséből ki lehet olvasni, hogy az élelmiszerek esetében a legnagyobb drágulás a múlt évben az étolajnál, azaz az olaj- és zsírtermékeknél, valamint a zöldségféléknél volt tapasztalható, az étolaj például 2021 decemberében 20,9 százalékkal lett drágább a 2020 decemberéhez képest, míg a zöldségfélék és gyümölcsök 22,4 százalékkal. Ha viszont a múlt év szeptemberét vesszük alapul, a zöldségfélék egy év elteltével 36 százalékkal, a tojás pedig 20 százalékkal drágult meg.
A drágulás az elmúlt két hónapban csak lelassult, ha a számlánkon nem is látjuk, mi drágult meg, valahogy ugyanabból az összegből sokkal könnyebb szatyorral távozunk mint egy évvel korábban.
A hústermékek tekintetében pedig oda jutottunk, hogy olcsóbb lett nyers húst venni, mint például szalonnát. Az egykoron oly alacsony becsben tartott szalonnáért ma már jó esetben is 100–150 dinárral többet kell fizetnünk, mint a sertéscombért, a tepertőről nem is beszélve! Szinte már a kaviár mellé került a polcra. Azon pedig külön nem tudok napirendre térni, hogy a marhacombhúst az egyik üzletlánc 989 dinárért kínálja, akciósan.
A kenyeres polcon nagyobb a választék a 60 dinárnál (jelentősen) drágább termékekből, mint az árstoppal rendelkező 46 dináros fehérkenyérből.
A RZS arra is rámutat, hogy a fogyasztói kosár 55 százalékát Szerbiában az élelmiszerek és az energiahordozók teszi ki, felvetődik a kérdés, hogy ki és mennyit vehet havonta sertéscombból, vagy étolajból, még így, befagyasztott áron is.
Hivatalos adatok szerint a szegénység legnagyobb mértékben a 65 évnél felülieket érinti. A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai alapján a decemberi átlagnyugdíj 29.372 dinárt tett ki (a 2021 januárjában pár dinárral ugyan, de magasabb volt, mégpedig 29.378). A legmagasabb nyugdíj 147.408 dinár ma az ország területén, de csupán 46 személy vehet át ennyi pénzt havonta, azzal, hogy 100.000 dinárnál magasabb havi járandóságot az összesen 1.669.723 nyugdíjasnak csupán 0,5 százaléka kap. A leggyakoribb összeg az idős polgárok körében mégis a havonta 15.000–20.000 dinár. Nekik viszont az áram- és vízszámla, valamint a fűtés költségei mellett nagyon kevés marad húsra, így a 600–650 dináros sertéscombból kevés alkalommal jut az étkezőasztalra.
Ugyanakkor minimálbérből a foglalkoztatottak közül 1,4 millióan élnek.
Január elsejével ugyan nő a nyugdíj 5,5 százalékkal, miközben februárban a legidősebbek 20 ezer dinár támogatást is kézhez vehetnek majd. Nő a minimálbér is 9,4 százalékkal, a közalkalmazottak fizetése is magasabb lesz. De hogy mindezek az emelések mennyire követi az árakat? Attól tartok, csupán apró lépésekben követik azokat, hiszen a tüzelőanyag már több, mint 10 százalékkal magasabb, mint ősszel volt, a szolgáltatások árán is emeltek, az üzemanyag ára is magasabb, és hát nem csak lisztet, cukrot, tejet és olajat fogyasztunk…
