Tilos tömegtüntetéseket szervezni Oroszországban. A hatóság az új típusú koronavírus-járvány miatt rendelkezett így. Ennek ellenére a múlt szombaton több mint száz városban vonultak utcára az emberek országszerte. A rendőrség rendkívül keményen, néhol brutálisan lépett fel velük szemben, és ezreket vett őrizetbe. A szibériai Krasznojarszkban elfogott tiltakozók közül sokat a földön húzva „állítottak elő”. Szentpéterváron egy nőt azért rúgott hasba a rohamrendőr, mert megkérdezte, hogy miért viszik el a tüntetőket.
Az erről készült felvétel is bejárta a világot. Sokan fel is háborodtak rajta, míg mások elítélően jegyezték meg: a középkorban, a cári önkényuralom idején sem bántak így a földesurak birtokain nyomorúságban élő és dolgozó jobbágyokkal (muzsikokkal).
A múlt heti rendőri túlkapásokra rengetegen reagáltak. A lázongó modern muzsikok és városiak sem hagyták szó nélkül a történteket. Sőt arra készülnek, hogy – a tiltás ellenére – január 31-én megint utcára mennek. Az országos demonstrációt már meghirdették, ismét ugyanazzal a szándékkal: a résztvevők követeljék a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki vezető szabadon engedését és nyilvánosan biztosítsák őt a támogatásukról.
Az orosz politikust január 17-én vették őrizetbe, amint Berlinből visszatért hazájába. Másnap már egy rögtönzött bírósági tárgyaláson elrendelték harminc napos előzetes letartóztatását. A rabruhát valószínűleg utána sem vetheti le. A törvényszék ugyanis egy korábbi üggyel kapcsolatban készül ítéletet mondani felette, illetve letöltendőre változtatni a – csalás és pénzmosás miatt – 2014-ben kimondott 3,5 éves felfüggesztett börtönbüntetését.
A politikus ellen tavaly decemberben már indítottak egy másik bűnügyi eljárást is, arra hivatkozva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezeteknek gyűjtött közadományokból. Egy harmadik jogi procedúrában pedig azzal vádolják, hogy megsértette egy világháborús veterán méltóságát.
Navalnij öthavi távollét után érkezett meg Berlinből a Moszkvához közeli seremetyjevói nemzetközi repülőtérre, ahol már az útlevélellenőrzéskor őrizetbe vették. Nem mindenki hiszi azonban el, hogy az ellene hivatalosan felhozott vádak miatt került azonnal rács mögé. A kétkedők inkább azt gyanítják, hogy azért fosztották meg a szabadságától, mert a hatalom nem szeretné, ha – a továbbiakban is – szervezkedne ellene, sem azt, hogy támadja az államfőt. A 44 éves Navalnij ugyanis Vlagyimir Putyin egyik legismertebb és legelszántabb oroszországi bírálója.
Támogatóival együtt már sokszor szervezett utcai tüntetéseket az – általa korruptnak, kártékonynak és alkalmatlannak minősített – elnök, illetve rendszere ellen. Ezért már több mint tízszer tartóztatták le és száz napnál is többet töltött fogságban.
A hatalom nem tűri az ilyen alattvalókat, mert sok bosszúságot okoznak neki, és a Kreml szerint – ellenséges külső erők megbízásából – ártanak az országnak is. No meg az elnök imázsának. Putyinról ugyanis az állami propaganda igyekszik elhitetni, hogy mindent a nép érdekében tesz, miközben maga szerényen él 746 ezer rubelnyi (8150 euró) havi fizetéséből.
A legutóbbi vagyonbevallásában szerepel még egy kis szentpétervári lakás és három ritka autó is: egy Niva és két Volga. Nem tudni azonban, hogy a járműveket milyen vezetési technikával parkolja le a 18 négyzetméteres garázsban, merthogy azzal is rendelkezik.
Mással nem igazán. Hivatalosan. A muzsikok utódai és a lakosság többi része azonban innen-onnan már értesülhetett arról, sőt némelyek tudni vélik, hogy az elnökük a valóságban a dúsgazdagok listájának felső részén foglal helyet.
Bár ezt bizonyítani nem tudják, mégis akad jó néhány becslés arról, hogy Putyin mennyi saját dollármilliárd fölött rendelkezik. Páratlan magánvagyonához állítólag kastélyok, villák és luxusjárművek is tartoznak.
Egy ilyen rejtett, s mindeddig eltitkolt ingatlanra épp Navalnij irányította rá honfitársai és a világ figyelmét. Legutóbbi letartóztatása után két nappal jelentetett meg (ki tudja milyen módon) az interneten egy oknyomozó filmriportot egy luxusvilláról, amelytől korunk Krőzusainak is eláll a lélegzete. A hollywoodi és egyéb sztárocskákról, meg nemzeti (politikai) celebekről már nem is beszélve.
A pazar építményről az a hír járja, hogy Putyin (egyik) palotának beillő luxusvillája. A 68 hektáron elterülő, erdővel övezett, sőt a Fekete-tengerrel is határos komplexum egyik különlegessége, hogy repülési tilalom van érvényben fölötte. A 17 691 négyzetméter alapterületű palota értékét százmilliárd rubelre (1,1 milliárd euró) becsülik.
Putyin tagadja, hogy az övé lenne a kacsalábon forgó ingatlan. Sokan nem hiszik el neki, miként azt sem, hogy semmi köze nem volt Navalnij megmérgezéséhez. Merthogy az ellenzéki vezető nem önszántából került Berlinbe, hanem egy furcsa incidens után.
Tavaly augusztusban rosszul lett és kómába esett egy belföldi repülőjáraton, majd gyorsan kórházba vitték Omszkban. (Előzőleg a szeptember 13-ai helyhatósági választásokra készülő szibériai ellenzéki jelöltekkel találkozott és a hatalom embereinek korrupciós ügyeiről forgatott videókat.) Hozzátartozói kérésére – és Angela Merkel német kancellár közbenjárására – két nappal később Berlinbe szállították gyógykezelésre; orvosai novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az életveszélyes anyag jelenlétét német, francia és svéd laboratóriumok igazolták.
Azóta sokan arra gyanakszanak, mások meg tényként kezelik, hogy Navalnijt valamelyik orosz titkosszolgálat akarta eltenni láb alól a tiltott szerrel, ráadásul a legfelsőbb politikai vezetés utasítására. A Kreml azt állítja, hogy semmi köze nem volt az egészhez.
Felépülése után Navalnij hazatért. Annak ellenére is, hogy szerinte bohózatba illő politikai perben – hamis vádak alapján – akarják elítélni és megfosztani szabadságától. Hívei már attól tartanak, hogy a börtönben valaki meg is ölheti.
Bátorsága, elszántsága és leleplező munkássága ugyanakkor felbátorította a Putyin ellen küzdő tábort. Ezért elképzelhető, hogy a közeljövőben további, és talán az eddiginél is tömegesebb demonstrációk követik egymást Oroszországban. Ha valóban ez történik, nem maradnak el a kemény rendőri intézkedések és a letartóztatások sem. Nyugtalan és véres időszak következhet, hasonló a fehéroroszországihoz, ahol tavaly augusztus 9-e óta tüntet a lakosság a 26 éve hivatalban levő elnök – valószínűleg csalással történt – újraválasztása ellen.
Bár nem egyenlő felek küzdelméről van szó, mégis úgy tűnik, mintha Putyin félne Navalnijtól, illetve a háborgó tömegek haragjától. A lakosság többsége ugyan nem hajlandó csatlakozni az utcai megmozdulásokhoz, ám egyre nyugtalanabb. A koronavírus-járvány okozta megpróbáltatások ugyanis egyre több embernek okoznak egyre több gondot, amit a külföldi büntetőintézkedésekből adódó újabb nehézségek csak tetéznek. A jövedelmek vásárlóértékének csökkenése és a munkanélküliség növekedése miatt is nő az elégedetlenség.
Az eseményeket az egész világ árgus szemekkel figyeli, főként az Egyesült Államok és Kína, amely jó szövetségest lát Putyinban a Nyugat ellen. Persze Washington sem bánná, ha kiegyezhetne Putyinnal, ámde éppen annak érdekében, hogy Oroszország vállalja az ellensúly szerepét Kínával szemben.
A Navalnij-ügy tehát sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint aminek látszik. Annyi biztos, hogy a szálakat még Putyin tartja a kezében, és így neki kell eldönteni, hogy mit diktálnak hazája érdekei. Ha bizonytalan, még gondolkodhat is rajta. Ám nem sokáig, mert kívülről újabb szankciók fenyegetik, házon belül meg az eddiginél talán kiterjedtebb tömegtüntetések.
