A rendelkezésre álló statisztikák szerint márciusban a szerbiai foglalkoztatottak fele 64 363 dinárnál kevesebbet keresett. A minimális fogyasztói kosár értéke viszont meghaladta az 50 000 dinárt. Az egyének és családok fogyasztását ugyan nehéz átlagolni, de nem lehetetlen. Ha nem is teljesen pontosak az ilyen felmérések, statisztikák, sokat megmutatnak. Egy háromtagú családnak valamiféle átlagolás alapján 130–140 ezer dinárra lenne szüksége havonta, hogy ne kelljen nélkülözni, szerényen, de jusson mindenre. Amennyiben ebből a szempontból tekintünk a dolgokra, talán még kevés is az 50 ezer dináros minimálbér, amit az alkalmazottak érdekképviseleti szervezetei követelnek. Alighogy megkezdődtek, zsákutcába jutottak azonban tárgyalások. A jelek szerint majd ismét a kormányzati szerveknek kell eldönteni, mennyi legyen január 1-től a minimálbér. Mivel az idei évben – legalábbis eddig – két számjegyű inflációról beszélhetünk, nem tekinthető elrugaszkodottnak az a követelés sem, hogy a minimálbér növelésével nem kell megvárni az újesztendőt, hanem év közben is emelni kell. A hatalom képviselői ugyanis a 2024. január 1-jétől érvényes összegről szerettek volna egyeztetni, a szakszervezetek viszont az inflációra való tekintettel már az idei év második felére vonatkozó minimális keresetről egyeztetnének. A pénzügyi tárca azzal érvel, hogy ha már idén megemelnék a minimálbért, az a munkanélküliek számának növekedést eredményezné, mert a munkaadók egy része nem tudná kigazdálkodni a megnövelt bérekre a pénzt. A szakszervezetek szerint már az idei év második felétől 50 ezer dinárra kellene növelni a minimálbért. A jelenlegi mintegy 40 ezer dináros szintet már az infláció miatt is jelentősen meg kellene emelni, álláspontjuk szerint. A hatmilliós Szerbiában 2,3 millió a foglalkoztatottak száma, közülük mintegy 300 ezren kapnak minimálbért.
(Illusztráció – Pixabay.com)
A minimálbér szorosan összefügg a bérek egészének alakulásával is. Ha szintén a statisztikákat vesszük alapul, valójában nőttek a bérek, de nem tudtak lépést tartani az inflációval Szerbiában. 117 669 dinár, azaz mintegy 1000 euró volt a márciusi bruttó átlagkereset. A nettó átlagkereset 85 485 dinárt tett ki. A bruttó és nettó átlagbér az idei év januárjától márciusig terjedő időszakában nominálisan 15,5 százalékkal magasabb, miközben reálisan 0,4 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában jegyzett összegnél. A 0,4 százalékos reális értékcsökkenés ugyan nem tekinthető katasztrofálisnak, valójában jóval a hibahatár alatt is van. Növekedésről azonban nem beszélhetünk, ami nem jó, hátráltatja a felzárkózási folyamatokat. Ha a bérnövekedésnek megvan a reális alapja, ami elsősorban a gazdaság teljesítményének függvénye, az egy nemzetgazdaságnak a tartós növekedési pályát jelentheti. A valóban főleg külső tényezőkkel összefüggésbe hozható inflációval azonban a jelek szerint nem tudott lépést tartani a béremelkedés. A mediális nettó jövedelem az idei év márciusában 64 363 dinár (545 euró) volt. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók fele ennyit, vagy ennél kevesebbet keresett. Vajdaságban a bérek az országos szinthez képest kicsivel alacsonyabbak. A nettó átlaga 81 131 dinárt tett ki márciusban. Újvidéken kerestek a legjobban, ott márciusban átlagosan nettó 102 278 dinárt kaptak kézhez a foglalkoztatottak. Újvidék az egyetlen város egyébként Vajdaságban, ahol az átlagbér 100 ezer dinárnál is magasabb. A belgrádi régióban 109 050 dinár volt a nettó átlagbér. Vajdaságban a statisztikák szerint Szenttamás volt márciusban a „sereghajtó”, az ott élők átlagbére 63 872 dinárt tett ki. A tartomány területén a mediális bér februárban 62 239 dinár, márciusban pedig nettó 64 363 dinár volt.
A jövőre nézve a minimálbér meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy hogyan alakul majd az infláció, ami egyelőre ismeretlen tényezőnek számít. A bizonytalanságokkal tarkított világgazdasági helyzetben váratlan dolgok is bekövetkezhetnek. Tomislav Momirović szerb bel- és külkereskedelmi miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy „legyőztük az inflációt”. Rámutatott, hogy a kiskereskedelmi árak csökkenni kezdenek. Szerbia az elmúlt hónapokban súlyos inflációval küszködött, amely „felemésztett” minden béremelést, de meglátása szerint ennek a végéhez közeledünk. A miniszter szerint tovább fognak csökkenni a kiskereskedelmi árak. „Az előző évben keserves harcot vívtunk az Európa keleti részéről importált magas inflációval. Ma már bátran kijelenthetem, hogy megnyertük ezt a csatát. Megállt az árnövekedés trendje, és az árak lassan csökkenni fognak. A trend hamarosan állandósul” – jelentette ki. Valójában, aki figyelemmel kísérte a boltokban az árakat, tényleg vannak arra utaló jelek, hogy mérséklődik az infláció. Fontos hangsúlyozni, hogy az infláció mérséklődéséről akkor beszélhetünk, ha az árak növekednek, de a korábbihoz képest lassabb ütemben. A mostani legfrissebb statisztikák esetében pedig fontos arra is odafigyelni, hogy a szezonális hatások mekkora szerepet játszanak. Mindezek mellett fontos azt is megjegyezni, hogy Szerbiában régiókon és ágazatokon belül is nagy eltérés mutatkozik a fizetésekben. Miközben a minimálbért kapók mindössze 40 ezer dinárt vihetnek haza, az állami szektorban dolgozók márciusban 87 ezer dinárt kerestek átlagosan. Bizonyos szektorokban a bérek meghaladják az ezer eurót. Ilyen például az IT-szektor és a légi forgalom. Nagyon sok esetben azonban a bérek nem érik el a 60 ezer dináros szintet.
A Szociális Gazdasági Tanácsnak most a munkatörvény értelmezését kellene megmagyaráznia. A tanács elfogadta ugyan a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet és a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének közös kezdeményezését, hogy kezdjenek tárgyalásokba a munka árának emeléséről, ám a felek abban már félreértették egymást, hogy most arról tárgyalnak-e, hogy a minimálbér összegét már az idén módosítják, vagy pedig a szokásosnál hamarabb egyeztetnek a jövő évi fizetésekről. Eltérően értelmezik ugyanis a minimálbér évi harmonizációjával kapcsolatos rendelkezéseket. Ha úgy döntenek, hogy az inflációra való tekintettel akár már július 1-től megnövelhető lesz a minimálbér, várhatóan tovább folytatódnak a tárgyalások a szakszervezet, a munkáltató és az állam között. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a minimális órabér korrekciójához elég csak arra hivatkozni, hogy az infláció idén márciusban elérte a 16 százalékot. Követelik, hogy a minimálbért haladéktalanul emeljék fel 50 299 dinárra, ami az utolsó nyilvántartott minimális fogyasztói kosár értéke. Úgy vélik, ez a pénzügyminisztérium ellenkezése ellenére is lehetséges, mivel szerintük tavaly maga a miniszter hagyta meg a lehetőségét a minimálbér korrekciójára ez év folyamán.
Nyitókép: (Illusztráció – Pixabay.com)
