Erős fejfájás, a nyaki izmok merevsége, gyengeség és tájékozódási zavar, magas láz… akár egy megfázás, vagy egy influenza tünete is lehetne, mégsem az. A nyugat-nílusi láz egyre nagyobb méreteket ölt Szerbiában. Mindenekelőtt a gyerekeknél, valamint a krónikus betegeknél és az időseknél okozza a legnagyobb problémát. A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet legutóbbi adatai szerint 213-an fertőződtek meg az idén a szúnyogok által terjesztett betegségben, közülük 21 személy belehalt a betegség okozta komplikációkba (6-an csak az elmúlt egy hétben).
A globális felmelegedésről beszélni ilyen tragikus adatok után talán értelmetlennek tűnik, meg különben is ez a jelenség „annyira távol áll” tőlünk. Sajnos azonban nincs így. Amíg gyermekkoromban csak ismeretterjesztő filmekből vagy könyvekből olvashattam az olyan trópusokon élő rovarokról, amelyek olyan baktériumokat, vírusokat terjesztenek, amelyek ezrek életéért felelnek, a trópus itt kopogtat lassan már az ajtónkban. Az embernek a természet iránti felelőtlen viszonya oda juttatott minket, hogy egyre magasabb hőmérsékletekkel kell megküzdenünk, illetve a meleg időszakok egyre tovább elhúzódnak. A tél pedig nem is hasonlít már magára. Nem „csikorgatja már a fogát”.
Rajongok a vadgesztenyéért. Minden évben gyűjtök párat az asztali dekorációhoz. Ha megtehetem, több városból is hazaviszek legalább egyet. Az idén Belgrádban már augusztus közepén begyűjthettem az első gesztenyéket. Amíg a gesztenyék az ősz kezdetét jelzik, csupán pár száz kilométerre délre, a montenegrói Bijelo Poljen két napja újra kivirágoztak a körtefák, mintha tavasz lenne. Mintha valami összezavarta volna a természetet...
Nem kérdés, a nyugat-nílusi láz egyre gyakoribb jelenléte is a klímaváltozásához köthető, hiszen egy olyan különleges szúnyog terjeszti, ami nem volt jellemző a vidékünkre. Az elmúlt 5–6 évben regisztrálják Szerbia területén ezeket a szúnyogokat. Az idén pedig a meleg, illetve a gyakori kiadós csapadék kedvezett az elszaporodásuknak. Ennek köszönhetően egyre több személynél jelentkezik az általuk terjesztett betegség.
Nem vagyok híve annak, hogy az ember vegye kezébe a természet szabályozását, hiszen látjuk, mi a vége, csak még nagyobb gond. Így van ez a szúnyogirtással is, habár valljuk be, jelentősen kevesebb szúnyog volt, amíg a szúnyogirtást rendszeresen elvégezték az illetékes szervek. De nem mellékes az sem, hogy a felhasznált szerek nemcsak a szúnyogokat irtották ki, hanem a méheket, illetve számos más rovart is, amelyek más állatok, például a madarak és a hüllők táplálékául szolgálnak. Így történhetett meg az, hogy egyik évben már nem volt fecskepár, amely fészket rakhatott volna a családi házunk eresze alatt. Mégis a fejlett tudományt nyilván alkalmazni lehet, hogy csak a szúnyogok száma csökkenjen. Így nyilván a betegek száma sem nőne ilyen rohamosan. A trópusi betegségek kezelésével foglalkozó osztályok ugyanis megteltek már a betegekkel.
|
Európai viszonylatban Szerbiában haltak bele a legtöbben a nyugat-nílusi láz okozta fertőzésbe. Ön tart-e a megbetegedéstől?
Igen: 47 (33,80%) Részben: 49 (35,25%) Nem: 43 (30,95%) |
Ám az elmúlt egy hétben nemcsak Szerbiában nőtt meg rohamosan a nyugat-nílusi lázban megbetegedettek száma, hanem az Európai Unió országaiban is. Az Európai Betegségmegelőző és Ellenőrző Központ (ECDC) legutóbbi adatai alapján, augusztus 24-e és 30-a között az EU területén 300 új esetet jegyeztek fel. A legtöbbjüket Olaszországban (144), Romániában (61), Görögországban (41), Magyarországon (38), kisebb számban ugyan, de Ausztriában, Franciaországban, Horvátországban és Szlovéniában is jegyeztek új betegeket. Szerbiában azonban ebben az időszakban 55 új pácienst vettek gyógykezelés alá.
Egy hét alatt 25 személy vesztette életét: 7 Olaszországban, 6 Romániában, 6 Szerbiában, 5 Görögországban és 1 Franciaországban.
Augusztus 30-ával bezárólag a 2018-as évben az Európa Unió területén összesen 710 személy fertőződött meg ebben a betegségben. Az EU-val szomszédos országokban pedig 265-en, amiből 213-an csak (!) Szerbiában.
Ha az EU teljes területét, vagy a betegség által leginkább veszélyeztetett országok, így Olaszország, Görögország területét, vagy lakosságát vesszük figyelembe, még aggasztóbbak a szerbiai adatok. Tudva, hogy a nyugat-nílusi láz ellen nincs gyógyszer, a szervezetnek magának kell megküzdenie vele, vagyis az orvosi kezelés is elsősorban az immunrendszer felerősítésében rejlik, azt gondolom, Szerbiában ezen a téren rendszerbeli hiba, téves hozzáállás, mulasztás, nemtörődömség okolható a fertőző szúnyogcsípések miatt. A megelőzési intézkedések ugyanis a legjobb módszerei a betegség elkerülésének.
