Még talán kézhez sem kapták az állami hivatalnokok, és egyáltalán a költségvetésből élők a januári megnövelt bérüket, az országvezetés máris gondoskodott arról, hogy a többletként kifizetett pénz visszakerüljön a központi kasszába. Az év elejeit követően február elsejétől újabb drágítási hullám söpört végig, amelyet ezúttal a jövedéki adóról rendelkező törvénnyel való összehangolással magyaráznak. Más szóval növelik a luxusadót a cigarettára, a kávéra, az üzemanyagra és a szeszes italra is.
Minden egyes doboz cigaretta 10 dinárral drágul, mert a jövedéki adó 1,5 dinárral emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az államnak járó része egy-egy doboz cigaretta után az eddigi 68,5 dinár helyett 70 dinár. A luxusadó mellé felszámolják az úgynevezett arányos jövedéki adót is, ami az ár 33 százalékát teszi ki, ezért beszélnek az illetékesek dobozonkénti 10 dináros drágításról.
(Gergely Árpád illusztrációja)
A szeszes italok kategóriájában emelkedett a pálinka, a bor és a sör jövedéki adója, akárcsak a nyers és a pörkölt kávé esetében is. Az összehangolás értelmében növekszik a kőolajipari vállalatoknak az állam iránti kötelezettsége. Az ólommentes benzin jövedéki adója 54,94 dinárról 56,04 dinárra, a gázolajé 56,50-ról 57,63-ra, az autógázé 42,9-ról 43,76 dinárra emelkedett. Ez várhatóan kihatással lesz a töltőállomások árjegyzékére is, mert Szerbia újabb kori történetében egyszer fordult elő, hogy a kőolaj-forgalmazó vállatok magukra vállalták a jövedéki adó terhét, ami ezúttal aligha valószínű. Budán is csak egyszer volt kutyavásár, nemde?
Elképesztő belegondolni, mennyi jóindulattal van az egyszeri szerb állampolgár országa iránt. Szinte minden tette a közjót szolgálja. Reggel ébresztőként megiszik egy csésze feketét, elszív mellé egy-két szál cigarettát, már ezzel a költségvetést tölti. Beül gépkocsijába, hogy eljusson a munkahelyére, az üzemanyag literjének árából csak jövedéki adóként 56 dinárt a büdzsébe fizet be. A melóból idegesen, fáradtan hazaérve felhörpint egy pohárka szeszt, annak árából is egy jelentős rész az állam zsebét tömi. És még nem beszéltünk az adók és járulékok isten tudja hány fajtájáról.
A nyugdíjak pedig még mindig kimondottan alacsony szinten vannak. A 2018-as szeptemberi adatok szerint az országos átlagnyugdíj 26 695 dinár volt. A foglalkoztatottak sem dicsekedhetnek kimondott jóléttel. Egy kimutatás szerint a szerbiai háztartások 57 százaléka évente hétnapos házon kívüli pihenést sem tud magának megengedi. A családok egyötöde nem engedheti meg magának, hogy kétnaponként húst vagy halat fogyasszon. Valamely háztartási berendezés meghibásodása, vagy 10 000 dinárnál nagyobb váratlan kiadás terhét a háztartások 44 százaléka nem tudná elviselni.
Az állampolgárok több mint egytizede nem tudja a lakását felfűteni úgy, ahogy szeretné, 60 százalékuk alig vészeli át elsejétől elsejéig. Mindössze a lakosság öt százaléka mondhatja el magáról, hogy nincsenek anyagi gondjai. Ezek a számadatok jól mutatják, meddig lehet még szorítani.
