Szokott-e nyugtatót szedni?
A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján. Szavazatok száma: 255.
Körülbelül két héttel ezelőtt olvashattuk a magyarországi portálokon a hírt, miszerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ötmillió forintra büntetett egy vizsolyi patikust, aki elmondása szerint csupán jó szándékból adott ki vény nélkül vényköteles gyógyszereket, vagyis úgy árulta a veszélyes nyugtatókat, mint a vitamint.
A 830 fős település főutcáján álló patika alig több mint egy év alatt 28 féle, összesen 23 ezer 758 doboz vényköteles gyógyszert adott ki recept nélkül, ebből mintegy 18 ezer doboz erős nyugtató volt. A leleményes patikus azt állította, 20-30 környékbeli, csak látásból ismert vevőt látott el gyógyszerrel. Ha tényleg ennyi embernek adott el gyógyszert, akkor könnyű kiszámítani, hogy fejenként naponta másfél doboz nyugtatót vettek meg. Ezek között voltak olyan készítmények is, amelyeknél, főleg ilyen nagy mennyiségű fogyasztás esetében, már komoly gyógyszerfüggőség alakulhat ki, arról nem is beszélve, hogy a hatásuk is mindenkinél másmilyen, azaz kiszámíthatatlan.
Más kérdés, hogy a középkorú, átlagosan öltözött – ahogyan a patikus jellemezte őket: „nem kábítószeres” – férfiak és nők, akik felvásárolták a készletet, saját vagy kereskedelmi célra vették ezt a temérdek mennyiségű idegcsillapítót és altatót. Mert csábító a velük való üzletelés: az internet jóvoltából könnyen túl lehet rajtuk adni – rengeteg ilyen nemű apróhirdetés van a világhálón –, és egy dobozon akár az ötszörösét is meg lehet keresni. Hihetetlenül hangzik, de a számadatok azt mutatják, hogy jóval többet lehet velük keresni, mint a kokainnal vagy a heroinnal, ráadásul alig jár értük büntetés, így nyugaton inkább ezekre a tudatmódosító, veszélyes gyógyszerekre állt át a szervezett bűnözés.
Sajnos, nagy rá az igény, és aki gyógyszerfüggő, annak megvannak a maga technikái, megtalálja a módját, hogyan jusson hozzá az adagjához – néha teljesen törvényes úton, még szélhámos patikus vagy a feketepiac dílere sem kell hozzá. Egyszerűen felíratja a háziorvosával a nyugtató pirulákat, elég, ha arra panaszkodik, hogy feszült, szorong, vagy megvásárolja a magángyógyszertárban vény nélkül.
Egy friss felmérés szerint Szerbiában tavaly 5,3 millió doboz idegcsillapítót, azaz 159 millió tablettát fogyasztottak el, ami körülbelül két százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Valójában nehéz meghatározni a pontos mennyiséget – egyesek 13 milliót emlegetnek –, mert arról nincsenek adatok, hogy a magánkézben lévő gyógyszertárakban hány dobozzal adnak el belőlük recept nélkül.
A gyógyszerészek szerint nem reális a kép, miszerint kevesebb nyugtató fogyott tavaly, mint két évvel ezelőtt, és nem csökkent azok száma sem, akik saját felelősségükre szedik őket. Ez csupán annak a látszata, hogy a 2011 óta érvényben lévő szabályzat szerint a háziorvos csak három hónapra való mennyiséget írhat ki, ezt követően a betegnek pszichiátriai vizsgálaton kell átesnie. A privát patikákban valójában nem észlelték, hogy csökkent volna a forgalom. A többi gyógyszerhez hasonlóan a nyugtatókat is gyakran a háziorvosuk megkérdezése nélkül vásárolják meg a fogyasztók – vény nélkül, készpénzért.
Szerbiában a legnépszerűbbek a Bensedin, a Bromazepam, a Dijazepam és a Lorazepam, és sokan nincsenek vele tisztában, hogy a függőség milyen hamar kialakul. A napi szinten bevett 4-9 mg-os idegcsillapító már két-három hét után függőséget okozhat, és a kívánt hatás eléréséhez mind nagyobb adagokra van szükség. A gyógyszer elhagyásakor súlyos elvonási tünetek alakulhatnak ki, emiatt az érintettek gyógykezelésre szorulnak.
Az orvosok azt javasolják, hogy a mai túlhajszolt világban a munkahelyi stresszt, valamint a családi és egyéb problémákból adódó ingerlékenységet igyekezzünk nyugtatók és szorongáscsökkentők használata nélkül leküzdeni. Vannak természetes alapú szerek is, amelyek segíthetnek, ilyen például a valeriána: egy macskagyökérből főzött tea csodákra képes.
