Büntető levonások

Másfél évvel ezelőtt egy ismerősöm, aki egyébként munkában volt, de már nyugdíj előtt állt, azzal töltötte az idejét, hogy beszerezze a fiatal korában külföldön ledolgozott munkaévek utáni bizonylatokat. Híre volt annak, hogy a hazai nyugdíjbiztosító 2015. újévétől büntető levonásokat alkalmaz azok esetében, akik 65. életévük betöltése előtt kérik öregségi nyugdíjaztatásukat, függetlenül attól, hogy rendelkeznek járulékokkal lefedett 40 szolgálati évvel. A megállapított korhatár lesz a mérvadó, nem pedig a ledolgozott évek száma.

Aki tehette, tehát nyugdíjba ment. Az elegendő szolgálati évvel rendelkezők tömegesen kérték nyugdíjaztatásukat, ami érthető is volt a kilátásba helyezett nyugdíjaztatási feltételek szigorítása miatt. Emlékeztetünk arra, hogy mielőtt alkalmazták volna a megszigorításokat, a nyugdíjba készülők választhattak két feltétel közül. Vagy a betöltött 65 életév és legkevesebb 15 szolgálati év, illetve az életkortól függetlenül a ledolgozott 40 év között. Ez utóbbi annyiban módosult, hogy 45 szolgálati év után az életkortól függetlenül levonás nélkül most is kérhető a nyugdíjaztatás. Ilyenek a legtöbb esetben a kedvezményes szolgálattal rendelkezők (rendőrök, katonák, vájárok és mások).

A kormány szerint a büntető levonások bevezetése elengedhetetlen volt, mert a férfiaknak 70 százaléka, a nőknek pedig körülbelül 50 százaléka ment nyugdíjba a törvény által megszabott életkorhatár előtt. Azok közül, akik 2014-ben mentek nyugdíjban, mindössze 45,8 százaléka dolgozta le a teljes szolgálati időt.

Magától adódik a kérdés, hogy vajon megéri-e idő előtt nyugdíjba vonulni Szerbiában? Bizony nem, mert nem szabad szem elől téveszteni, hogy mivel előrehozott öregségi nyugdíjról van szó, 65 éves korig minden hiányzó hónapra tartósan levonnak 0,34 százalékot, bár a csökkentés legtöbb 20,4 százalék lehet. Ennyivel csökkentik a juttatást, ami a 25 541 dináros átlag munkásnyugdíj esetében, ha valaki 63 évesen kéri a nyugdíjaztatást, tartósan 8,16 százalékos a csökkentés, ami jelen esetben 2084 dinár, azaz havi ellátmánya 23 457 dinár lesz (25 541 helyett). Az előrehozott öregségi nyugdíjat egyébként ugyanúgy állapítják meg, mint a rendes öregségit, ám az összegből levonják a „büntetést” a korhatár előtti nyugdíjba vonulásért.

A napokban a kormány mellett működő gazdasági-szociális tanács az önálló szakszervezetek szövetségének kezdeményezésére többszöri halogatás után napirendre tűzte, hogy a betöltött 65 év után szüntessék meg a büntető levonásokat. A szakszervezetek törvénymódosító javaslatát támogatta a munkáltatók uniója is, azzal a kiegészítéssel, hogy a levonás eltörlése vonatkozzon minden nyugdíjasra, aki betöltötte 65. életévét. A javaslatot továbbították a kormány felé. Nem kell azonban túl bizakodónak lenni, hogy azt a kormány is elfogadja, különösképpen, hogy kedvező elbírálás esetén a javaslat mikor kerül parlamenti elfogadásra.

A szakszervezetek szerint az nem vitás, hogy a 65. életév betöltéséig csökkentik az idő előtti nyugdíjat. Azt kifogásolják, hogy ez a csökkentés tartós, vagyis a nyugdíjas azután sem jogosult a teljes ellátmányra, miután évei tekintetében megfelel a feltételeknek, ahogy ez a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításainak hatályba lépése előtt volt.

Az öregségi nyugdíjjogosultság az Unió országaiban is két feltételtől függ: a nyugdíjkorhatártól, és a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időtől. Azok számára, akik a meghatározott korhatár előtt mennek nyugdíjba, az uniós nyugdíjrendszer is előirányoz bizonyos csökkentést. Ez történhet az ellátmány kiszámításakor alkalmazott képlet szerint (például Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban, Olaszországban és máshol), de alkalmazzák a büntető levonást is, mint nálunk (Németországban és Szlovéniában 0,3 százalék az ellátmány havi csökkentése, Finnországban 0,4, Portugáliában 0,5 százalék). Magyarországon eltörölték az előrehozott nyugdíjat, Horvátországban pedig a büntető levonás a hiányzó évek számától függ és 0,1–0,34 százalék lehet. Mindenhol többnyire tartós levonásról van szó, vagyis a korhatár betöltése után is érvényben marad. Azzal érvelnek, hogy azok, akik a nyugdíjkorhatár előtt kapják meg ellátmányukat (szolgálati éveik alapján) tovább élvezik a nyugdíjat, mint azok, akik öregségük miatt vonultak nyugdíjba.

Körkérdésünk eredménye a vártaknak megfelelően alakult. A megkérdezettek nagy többsége támogatja, hogy az idő előtt nyugdíjba vonulók csak 65. életévük betöltéséig kapjanak csökkentett járandóságot, kisebb százalékuk nem támogatja, míg egészen kis százalékuknak nincs véleménye, vélhetően fiatokról, a nyugdíjba vonulástól még távol levőkről van szó.